Szív- és keringési panaszok
nyáron

A nyári meleg jelentős változásokat okozhat a vérkeringésben, melyeket eltérően élünk meg, vagy szenvedünk el. Fontos ezért, hogy idejében észleljük, és megtegyük a szükséges „óvintézkedéseket”.

Szervezetünk számára 22–24 °C között van a semleges hőmérsékleti környezet. Az emelkedő külső hőmérséklet tolerálása alapvetően a folyadék- és elektrolit-háztartástól, illetve a vérkeringés működésétől függ. Ennek kiszolgálását érrendszerünk tágulása, a szívünk által keringtetett vér megnövelt térfogata, illetve bőrünk fokozott verejtékezése biztosítja.

A hőhatás első jele a verejtékezés és a bőrpír, azaz a bőr vérellátásának fokozódása, amely a fejtől a lábig csökkenő mértékű, legintenzívebb a fej, a nyak és a mellkas területén.

A jelenséget a szív ütésszámának növekedése (szaporább pulzus) kíséri. Mértéke függ a folyadékellátottságtól, a külső hőmérséklettől és az izommunka révén termelt szervezeti hőmennyiségtől. Ha nem iszunk eleget, a hőmérséklet minden egyes °C-os emelkedése 5-8 szívütés/perc növekedést eredményezhet. Ez magyarázza a kánikulai erős szívdobogást, rosszullétet, ájulást (pl. buszmegállóban a tűző napon), valamint a fizikai teljesítőképesség csökkenését. E téren különösen érintettek: a szívbetegek, az agyi érbetegségben, előrehaladott vese- és tüdőbetegségben szenvedők, a stresszes, illetve a „szívideges” tünetekkel rendelkező emberek.

Gyakori jelenség e mellett a melegben a lábdagadás, fáradékonyság, aluszékonyság, vagy épp ingerlékenység, a vérnyomás szélsőséges változása, kiugrása.

Megelőzésként, figyeljük meg, hogyan reagál szervezetünk az időjárási és légköri változásokra, s tevékenységünk során ezt vegyük figyelembe.

A megelőzés alapjai: kerüljük a direkt hőhatást, a déli napozást; igyunk elegendő folyadékot (megfelelő kálium, kalcium és nátrium-klorid tartalmú, szénsavmentes ásványvizet, zsályateát); ne egyszerre sokat, hanem gyakran, kevesebbet igyunk; kerüljük az alkohol-, koffein- és cukortartalmú italokat; frissítsük magunkat legalább napi két zuhanyozással; kerüljük a „magyarosan” fűszeres, nehéz húsételeket, együnk párolt zöldségeket, gyümölcsöt!

A kezelést igénylő esetekben, a szakorvos állítja össze a személyre szabott terápiát.

Dr. Polyák József
belgyógyász-kardiológus, klinikai farmakológus főorvos
kardiológiai magánrendelő
1137 Budapest, Katona József u. 27.
T: 06-1-270-0472, 06-30-977-4234
E-mail: drpolyakj@t-email.hu
www.drpolyak.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk