A boldogság kémiája

A boldogság keresése és fenntartása minden ember természetes igénye. Napjaink instant világában a gyors, minél egyszerűbb megoldások felé törekszünk, így igen nagy kereslet lenne egy elképzelt boldogság tablettára, mely mindenféle egyéb hatás nélkül, pusztán boldoggá teszi beszedőjét. Lehetséges ez?

Az eddigi tudományos eredmények szerint, a boldogsággal leggyakrabban összefüggésbe hozott három hormon: a szerotonin, a dopamin és az endorfin.

Míg az endorfin fájdalomérzet- és stresszcsökkentő hatása miatt széles körben ismert, a dopamin és a szerotonin jelentősége kevésbé köztudott. E két hormon az agyi ingerület átadásában játszik szerepet. Feladatuk az idegsejtek közötti kapcsolatok elősegítése. Bizonyos vizsgálatokban a depresszióra hajlamos személyeknél azt tapasztalták, hogy e vegyületek koncentrációja, vagy az azokat érzékelő sejtek (receptorok) száma, kifejezetten alacsony. Ebből arra következtettek, hogy e hormonok jelenléte boldogságot, örömet okoz, hiányuk pedig boldogtalansághoz, depresszióhoz vezet.

Akár azt is hihetnénk, hogy megtaláltuk a boldogságért felelős vegyületeket, ám a képlet közel nem ilyen egyszerű. Számos tudományos cikk cáfolja a szerotonin- és dopaminszint pszichés betegségekkel való egyértelmű összefüggéseit. Bár az információk ellentmondásosak, meggyőződésem, hogy minél többet tudunk ezekről a bennünk termelődő anyagokról, annál közelebb kerülünk saját működésünk megértéséhez.

A tudomány jelenlegi állása szerint, a szerotonin fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, a hangulat, az alvás, a szexualitás, valamint az étvágy szabályozásában. Az alacsony szerotonin-szint minden bizonnyal közrejátszik a depresszió, migrén, fülzúgás, bipoláris zavar, valamint egyes idegrendszeri zavarok kialakulásában. Ezt a hormont főként a gyomor-bélrendszer állítja elő, a triptofán nevű aminosavból. A szájon át és intravénásan bevitt szerotonin hatástalan, mert nem jut át a vér-agy gáton.

Érdekes kutatások születtek arról, hogy mitől csökken a szerotoninszint. A teljesség igénye nélkül az eddigi eredmények: éjszakai munka esetén, a klimaxos és a premenstruációs időszakban, túlzott mennyiségű evés hatására és a bipoláris zavar mindkét fázisában.

A dopamin egy serkentő és gátló neurotranszmitter is egyben, attól függően, hogy mely receptorhoz kapcsolódik. A tirozin nevű aminosavból származik. A dopamin alacsony szintje okozhat depressziót, elégedetlenséget, függőségeket, erőszakra való hajlamot, alacsony libidót, gyenge figyelmet és koncentrációt. A dopamin szerepe tehát kiemelkedő a motivációk terén. A kutatások szerint, befolyásolja döntéshozatalainkat és a jövőbeni eseményektől elvárt örömérzés mértékét is.

Ha tehát úgy döntenénk, hogy kémiai úton is tennénk boldogságunkért – és bizalmat szavazunk a fenti hormonoknak – a következő lehetőségeink vannak:

A szerotoninszint-növelő praktikák közül a legkézenfekvőbb a rendszeres sport, mely – mint hasznos stressz – hosszú távon hozzászoktatja a szervezetet a stresszválaszban részvevő hormonok (noradrenalin, szerotonin) megnövekedett mennyiségéhez. Bizonyos kutatások szerint, a megnövelt triptofán aminosavszint is képes növelni az agy szerotoninszintjét. Triptofánt legegyszerűbben a tejsavó fehérjében találunk. Pozitívan hat még a szerotoninszintre a B-5 és B-6 vitamin, valamint a folsav. Természetes szerotonin- és dopaminszint növelő módszer a szexuális együttlét, melynek során az eufóriát részben e hormonok kiválasztása okozza. A dopamintermelés serkentésére fogyaszthatunk olyan tirozin tartalmú ételeket, mint a mandula, avokádó, banán, a tejtermékek, a tökmag és a szezámmag. Ezeken kívül számos kutatás utal a zene (a vizsgálatokban Mozart zenéje) dopaminszint-emelő hatására. A kísérletező kedvű olvasóknak tehát a fentieket javaslom képzeletbeli boldogságtablettájuk helyett.

Illés Szilvia
pszichológus
06 30 388 0653

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk