A rák és a ketogén étrend

A rák megelőzése és kezelése manapság még meglehetősen gyenge hatásfokú. Az átlagember csak remélni tudja, hogy őt elkerüli ez a végzet, de tény, hogy az emberek negyede ma rákban hal meg – részben az alkalmazott módszerek miatt, részben pedig, mert a rák egyik legfőbb okát – a helytelen táplálkozást és a D-vitaminhiányt – az onkológia nem tekinti feladatának megváltoztatni. Aki úgy élt, hogy rákos lett, az vissza fog esni, ha nem változtat alapvetően addigi életmódján.

A rákellenes hatóanyagok egy része valószínűleg valóban hatásos, de önmagában nem képes ellensúlyozni az életmódot, a szénhidrátdús táplálkozást és a D-vitamin hiányát. Rengeteg okkult, tudománytalan „rákellenes” diéta létezik, ezekbe szintén sokan belehalnak.

Az evolúció során két mechanizmus alakult ki a sejtek energiaellátására. Az egyik a szénhidrátokból kialakuló glukóz, illetve a májban és izmokban elraktározott glikogén. Ez a szisztéma azonban csak 12-14 órán át képes a szervezet működését fenntartani. A ketogén étrend során ketontestek (aceton, acetoacetát és béta-hidroxibutiric sav) keletkeznek, amelyekből a sejtek energiát tudnak nyerni. Ez a szisztéma akármeddig képes energiával ellátni a szervezetet, mint az eszkimók vagy a maszájok példája ezt remekül bizonyítja.

1920-ban epilepsziás betegek koplaltatása során fedezték fel a ketontestek jótékony hatását, egy évvel később Russel Wilder a Mayo Klinikán kutatásai során megállapította, hogy a máj akkor is kibocsátja a ketontesteket, ha az ember normál fehérjefogyasztás mellett, kevés szénhidrátot és sok zsírt fogyaszt.

 

(A diétában tehát nem szerepelnek pl. édességek, tésztafélék, kenyér, édes gyümölcsök, viszont keményítőt nem tartalmazó zöldségek, szalonnás tojásrántotta és tonhalsaláta igen.) Emellett fontos az ásványi anyagok és vitaminok fokozott pótlása, illetve kálium citrát fogyasztása a vesekő megelőzésére.

Otto Warburg kétszeres orvosi Nobel díjas írta le elsőként a ráksejtek cukoréhségét. A ketontestekből a sejtek csak úgy tudnak energiát nyerni, ha megváltoztatják működésüket. Erre az átállásra a primitívebb ráksejtek nem képesek, ezért a koplalás és a ketogén étrend megfosztja a ráksejteket a tápláléktól.

E tézisből kiindulva végzett kutatások azt találták, hogy a daganatok jóval lassabban növekedtek az alacsony szénhidrátot fogyasztóknál, s a ketogén étrend jelentősen megnövelte a sugár- és a kemoterápia hatását bizonyos daganatfajtáknál.

Kipróbáltak különböző szénhidrátarányokat is, és azt találták, hogy minél alacsonyabb a szénhidrát aránya, annál jobban lelassul a daganat növekedése.

A kutatók szerint, a ketogén étrendet kalóriamegszoritással kombináltan érdemes alkalmazni. A kalóriacsökkentés ugyanis, egyfelől azokat a rákfajtákat is visszaszorítja, amelyekre a ketogén étrend önmagában hatástalan volna, másfelől a kalória csökkentett étrend gátolja a rák terjedésében fontos szerepet játszó újér képződést. A kalóriacsökkentett táplálkozás serkenti az apoptózist (programozott sejthalált), ami azért fontos, mert ez nem jár gyulladással. A gyulladás serkenti a rák növekedését, a kalóriacsökkentett étrend viszont kifejezetten csökkenti a gyulladáskeltő faktorok szintjét.

Összefoglalva az eredményeket: a ketogén étrend, még inkább a kalóriacsökkentéssel párosuló ketogén étrend – kombinálva a különféle szükséges kezelésekkel – jelentősen megnöveli a gyógyulási esélyt. A rák megelőzésében is kitüntetett szerepe van az alacsony szénhidráttartalmú étrendnek (pl. a paleolit táplálkozásnak), illetve a D-vitaminpótlásnak. Sajnos, aki az étrend rákellenes hatását vizsgálja, elfelejtkezik a D-vitamin tumorgátló hatásáról, aki meg a D-vitaminkutatásban van otthon, az nem tud az étrendi hatásokról. E kettő kombinációja vezethet igazán sikerre.

Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk