Testmozgás – a hosszú élet titka!

A mozgáshiány csaknem kétszer annyi ember halálát okozhatja, mint az elhízás – vélik a Cambridge-i Egyetem kutatói. Aki tehát sport helyett a fotelben ül, nemcsak egészségét, de életét is veszélyezteti!

A kutatási adatok szerint az elhízásnál is halálosabb a testmozgás hiánya. Évente kb. 676 ezer európai haláleset mögött húzódik meg a mozgáshiány, miközben az elhízás „csupán” 337 ezer ember korai halálát okozza.

A kutatók 334 ezer európai lakos egészségi értékeit monitorozták 12 éven át. Dokumentálták, mennyit mozognak, milyen a derékbőségük, és számba vették a halálozásokat is. Végül megállapították, hogy az idő előtti halál leginkább azokat sújtotta, akik nem mozogtak, és ez a normális testsúlyúakra, a túlsúlyosakra és az elhízottakra egyaránt igaz volt. Az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban megjelent cikk szerint, ha a mozgáshiányt felszámolnák Európában, az majdnem 7,5%-kal csökkentené a halandósági rátát, míg az elhízás felszámolása „csak” 3,6%-kal. A kutatók szerint már napi 20 perc tempós séta is alapvető változást hozhatna.

 

Az inaktivitás megbetegít!

Az évmilliók során kifejlődött emberi test rengeteg feladatot képes elvégezni. A vadászó-gyűjtögető életmód sokrétű mozgásformát igényelt az embertől, akinek a gyaloglás és a futás éppúgy a mindennapok része volt, mint az energia megőrzésének képessége az éhezéses időszakokban. Nyilvánvaló, hogy ma már a nyugati embernek nem kell megküzdenie az ételért, ezért majdnem teljesen leszokott a fizikai aktivitásról, aminek egyenes következménye az egészségromlás.

– A cukorbetegség kialakulására a rendszeresen közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknek 30%-kal kisebb esélyük van, mint az inaktívoknak.

– A szív- és érrendszeri betegségek kétszer gyakrabban érintik az inaktív személyeket, mint a rendszeresen mozgókat, nem is beszélve arról, milyen eredményt érhetnek el azok, akik a napi sport mellett tudatos táplálkozást folytatnak, esetleg azt még vitaminokkal (pl. C-, D- és K2-vitamin), illetve ásványi anyagokkal (pl. magnézium, cink, króm), illetve gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsavakkal is kiegészítik.

– Vitathatatlan, hogy az aktívan edzők idősebb korukban is sokkal jobb állóképességgel, izomzattal és mozgáskoordinációval rendelkeznek, ami az időskori életminőség fontos mutatója.

– A fizikailag aktív személyeknek ráadásul 40%-kal kisebb az esélyük a vastagbélrákra, csökken a mellrákkockázatuk, a magas intenzitású mozgás pedig hatásos lehet a prosztatarák ellen is.

Kifogások helyett cselekvés!

Az ideális mozgásforma megtalálásánál az egyik legfontosabb szempont, hogy olyasmit válasszunk, amit kedvvel tudunk végezni, és ami beilleszthető a mindennapjainkba, hogy ne tudjunk időhiányra hivatkozva kibújni a mozgás alól.

Tartsuk be a fokozatosság elvét!

Aki a teljes semmittevésből kíván belevágni egy egészségesebb, sportosabb életformába, vállaljon eleinte kevesebbet, és fokozatosan emelje az adagokat, a tempót, folyamatos kontroll mellett. A nagy izomcsoportokat megmozgató, dinamikus jellegű mozgásformáknak általában az egész szervezetre nézve pozitív hatása van, pláne ha módunk van a szabad levegőn sportolni. Kezdőknek is ajánlható a gyaloglás, kocogás, futás, úszás, kerékpározás és az aerobik. Ezeknél a mozgásformáknál az intenzitás egy pulzusmérő óra segítségével jól kontrollálható. Ha ez nem áll rendelkezésre, a szervezetünk pulzusmérő kontrolljára is bízhatjuk magunkat, ugyanis a zsírégető tartomány mindenkinél az a terhelés, amikor még zihálás nélkül tud beszélni.

A lényeg az elhatározás, hiszen a kedvező változások egész biztosan meggyőznek mindenkit arról, hogy érdemes az aktív életet választani.

Lóránth Kata
aerobik szakvezető
oxygenwellness.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk