Köhögés
– egy tünet sokféle okkal

A köhögés – amennyiben „produktív” – elősegíti a légutak öntisztulását. A száraz, kínzó, szűnni nem akaró köhögés azonban nem szolgálja e célt. A köhögés – mint tünet – megszüntetéséhez fontos tisztáznunk a kiváltó okokat a megfelelő kezelés érdekében.

Légúti fertőzések

Meghűlések, vírusfertőzések kapcsán mindenki tapasztalta már a betegség természetes lefolyását. A kezdetben száraz köhögés pár nap elteltével produktívvá válik, azaz megindul a köpetürítés. Ilyenkor a köhögés idővel magától enyhül. Ha azonban egy akut gyulladásos megbetegedést kísérő köhögés tovább fennáll, mint 8 hét, vagy például idült melléküreg gyulladás áll a háttérben, akkor már krónikus köhögésről beszélünk, és ez az állapot már kivizsgálást, gyógykezelést igényel.

Más kórokozók

Mycoplasma vagy Chlamydia pneumoniae fertőzés is okozhat elhúzódó köhögést. Ez esetben jellemző a hideg idő beálltával, éveken át visszatérő, száraz, improduktív, mélyről jövő öblös köhögés. A kórokozók csak szerológiai vérvizsgálattal azonosíthatók, a kezelés pedig antibiotikum kúrával történik.

Reflux

Nem a légutak betegsége, de gyakran okoz köhögést – gyomorpanasz nélkül is – az ún. reflux betegség. Ha a gyomorszáj nem zár teljesen, akár csak időszakosan, a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, súlyosabb esetben a gégébe, és onnan belélegezve a légcsőbe is. A nyálkahártya folytonos ingerlésének nyomait, a fül-orr-gégészeti vizsgálat során, a gégén egyértelmű gyulladásos jelek mutatják. A gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló savas nedv elhúzódó – főként éjjel és reggel jelentkező – köhögést válthat ki. Ilyen esetben a beteg gyakori torokgyulladást, gombócérzést és rekedtséget is tapasztalhat. A megoldást az alapbetegség kezelése jelenti.

Asztma

Tapasztalatok szerint az allergiás betegek 25%-ában idővel asztmás tünetek lépnek fel. Ennek első jele lehet az éjszakai és hajnali órákban jelentkező köhögés, ami a továbbiakban légzési nehezítettség kialakulásához vezethet. Jellemzően a kilégzés lehet elnyújtott, sípoló. A diagnózishoz tüdőfunkciós vizsgálatok és általában allergia teszt is szükséges. A kezelésben az allergia elleni szerek mellett a hörgőtágítók jönnek szóba.

Bronchitis

A köhögés okai között meg kell említeni a dohányzás okozta hajnali köpetürítéssel járó köhögést. A dohányfüst a légutak nyálkahártyáját irritálja, így állandó légúti gyulladást tart fenn. A nem dohányzó, de rendszeresen cigarettafüstöt belélegző embereknél – a passzív dohányosoknál – ugyanilyen tünetek alakulhatnak ki. Ezekben az esetekben a hörgők görcsös állapotát kell oldani.

Stressz

Bizonyára mindannyian tapasztaltuk már, hogy stresszhelyzetben szapora szívverés jelentkezik, nehezebben vesszük a levegőt, torkunk is kiszáradhat. Gyakori, hogy a felsorolt tünetekhez torokkaparás, krákogás és köhögés is társul. Ha visszatérő problémáról van szó, esetleg a stressz forrása épp a munkahelyi környezet, akkor a panaszok jellemzően enyhülnek a hétvégék és a szabadságok ideje alatt. Ha a kivizsgálás során minden egyéb lehetőséget, testi elváltozást kizártunk, a panaszok megszüntetéséhez stresszoldó technikák elsajátítására lehet szükség.

Gyógyszer mellékhatás

Több évi szedés után egyes vérnyomáscsökkentő, szívritmus szabályozó készítmények is okozhatnak száraz köhögést, krákogást. Ilyen esetben a tünetek rendszerint a tabletta bevételét követően jelentkeznek. A szakorvossal egyeztetve, megoldásként a gyógyszerek cseréje jöhet szóba, mely rendszerint 6 héten belül megszünteti a panaszokat.

Száraz szobalevegő

A köhögés gyakori kiváltó oka a fűtési szezonban jellemző száraz szobalevegő, melynek ellensúlyozására fontos, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk, és érdemes párásító készüléket is használni. A lakás levegőjének ideális páratartalma 40-60% között mozog. Ennél magasabb páratartalom sem egészséges a penészgombák és házipor-atkák elszaporodásának veszélye miatt. Alváshoz pedig az ideális szobahőmérséklet ne legyen magasabb, mint 20 °C.

Krónikus köhögést a fentieken kívül számos egyéb eltérés is okozhat. Ilyenek például bizonyos daganatok, a légutakba került idegen test, az idült melléküreg-gyulladás, illetve a szívelégtelenség. A hosszabb ideje fennálló köhögés kivizsgálása, a valódi ok felismerése olykor igen összetett feladat, de ennek útján mód nyílik a hatékony kezelésre. A kivizsgálás során szükséges lehet fül-orr-gégészeti, tüdőgyógyászati, allergológiai, gasztroenterológiai, infektológiai, kardiológiai vagy akár neurológiai és pszichiátriai vizsgálatra is.

A terápia kiegészítéseként – a kezelőorvossal konzultálva – szóba jöhetnek a köhögést csillapító házilagos módszerek, teák és egyéb gyógynövénykészítmények

Dr. Fülöp Györgyi
fül-orr-gégész, audiológus szakorvos
fulorrgegekozpont.hu

Nagyanyáink jól ismerték és használták a gyógynövényeket, ám a mai, hivatalos gyógyászat is egyre szélesebb körben alkalmazza őket, főként tea és kivonatok formájában. Ha csillapítani szeretnénk a köhögést, akkor nyálkaanyagot tartalmazó növényt válasszunk (pl. papsajt- és fehérmályvalevél, hársfavirág).

 

Hörghurut esetén a nyák fellazítása a cél, hogy gyorsabban és könnyebben távozhasson. Ehhez gyógynövényes köptetőket kaphatunk a gyógyszertárban például édesgyökér, borostyánlevél, kakukkfű összetevőkkel. Köhögés ellen hasznos immunerősítő növények a kamilla, hársfavirág, kakukkfű, ánizs, édeskömény, borsmenta, fokhagyma és vöröshagyma. Allergia esetén váladékoldókat, illetve antihisztaminokat alkalmazhatunk. Az éjszakai nyugodt alvás érdekében este soha ne vegyünk be váladékoldó, köptető készítményt, inkább köhögéscsillapítót alkalmazzunk.

Illóolajokkal (pl. eukaliptusz) is enyhíthetünk a köhögésen, ha krémbe keverve a mellkasra kenjük, fürdővízbe cseppentjük, vagy a szoba levegőjében párologtatjuk.

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk