Egyre több a helytelenül táplált kisbaba

 

A 0-3 évesek táplálását vizsgáló legfrissebb hazai kutatásból az derült ki, hogy az egyéves gyerekek fele vas- és D-vitamin-hiányos, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. A kicsik közel felének magas a koleszterinszintje, túl sok sót fogyasztanak, e korcsoport 10%-át az elhízás is fenyegeti.

A riasztó eredmények egyik magyarázata, hogy minden második családban ugyanazt eszik a kisgyermekek, mint a szüleik, pedig a szervezetüknek egészen más étrendre lenne szüksége. Az élet első 1000 napjának táplálása ráadásul nemcsak a gyerekkori egészséget határozza meg, de számos felnőttkori népbetegség megelőzésében is óriási szerepet játszik.

A félévesnél kisebb csecsemők közel fele kap olyan ételt, ami nem kifejezetten a korosztály számára készült, egyéves kor felett pedig 10-ből 6 baba teljesen ugyanazt eszi, mint a felnőttek, holott erre – még fejlődésben lévő emésztő- és bélrendszerük – nem áll készen. Ezzel párhuzamosan a vitaminpótlásra is egyre kevesebb figyelmet fordítanak a szülők: míg a 0-6 hónapos csecsemők 87%-a, addig az 1-3 éves korosztálynak már csak kevesebb mint fele kap napi rendszerességgel D-vitamint. A kettő együtt nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy 1 éves kor felett minden második baba D-vitamin-hiányos, ami negatívan hat a csontok, az immunrendszer és az idegrendszer fejlődésére, de a cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kockázatát is jelentősen növeli.

A vaspótlásra szinte egyáltalán nem figyelnek oda a szülők: a 0-6 hónapos korosztály 97%-a nem kap rendszeresen vasat, így egyéves korára 10-ből 4 babánál vashiány alakul ki, ami vérszegénységhez vezethet.

Ezzel szemben – bár a mesterséges ízfokozókat a szülők többsége tudatosan kerüli – az ételek magas sótartalma miatt túl sok nátrium jut a kicsik szervezetébe, és a szénhidrát – azon belül is a cukorbevitel – jóval meghaladja a megengedett mennyiséget. A felmérés szerint a megfelelő só- és cukorbevitelre mindössze az anyukák fele figyel.

 

Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára úgy véli: minden tizedik 1 évesnél kisebb gyermek potenciálisan túlsúlyos, a későbbi korcsoportra vonatkozó eredmények pedig ennél is elszomorítóbbak: a 2 évesek 14%-a, míg a kisiskolások negyede hordoz súlyfelesleget. A kialakult helyzetért a felmérésben főként a hozzátáplálás alatti túlzott cukorbevitel felel: 1 éves kor alatt a szülők közel fele ad cukros ételt, italt vagy édességet a babáknak, de sok anyuka a lappangó cukrokban bővelkedő túrós finomságokra is a baba első desszertjeként tekint.

A maximálisan megengedett napi 12 g cukor helyett az 1-3 éves korosztály jelentősen többet, átlagosan napi 19,6 grammot fogyaszt. Mindez a túlsúly mellett ahhoz is hozzájárul, hogy a korábban csak felnőtteket veszélyeztető 2-es típusú diabétesz egyre gyakoribb a gyerekek körében is.

Prof. Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatójának véleménye szerint az odafigyelés hiánya nemcsak a hozzátáplálás idején, hanem már korábban, a várandósság alatt megmutatkozik: mindössze a kismamák 40%-a változtat az étrendjén a terhesség alatt, és közülük is csak 100-ból nyolcan ügyelnek például a megfelelő szénhidrátbevitelre. Ennél is kevésbé ismert a kismamák körében a megnövekedett vitaminszükséglet pótlásának fontossága. Bár döntő többségük szed terhesvitamint a várandósság idején, ám minden ötödik leendő anyuka nem megfelelő étrendkiegészítőt választ.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a felnőttkori népbetegségek – például a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések – megelőzése szempontjából sorsdöntő első 1000 nap nem a születéssel, hanem a fogantatással kezdődik. A kismama táplálkozása, majd a baba táplálása tehát kiemelkedő szereppel bír a prevencióban.

Dr. Takács István
Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk