Sportol?
Előzze meg a sérüléseket!

Sokak áhított célja, hogy a nyaralás idejére visszanyerjék jó formájukat és kondíciójukat, így nagy hirtelen olyanok is sportolni kezdenek, akik hétköznapi életének eddig nem volt része a testedzés. Mivel ízületeink, izmaink könnyen megsérülhetnek, ha hosszú kihagyás után, hirtelen vágunk bele a mozgásba, tekintsük hát át néhány fontos szabályt!

Elsőként mérjük fel adottságainkat, edzettségi szintünket, esetleg szakember segítségét is kérhetjük a számunkra megfelelő mozgásforma kiválasztásához. Szerezzük be a megfelelő sportfelszerelést, ruhát, cipőt, esetleges védőfelszerelést. Az edzést mindig alapos bemelegítéssel kezdjük!

Sport terén is az arany középút a legjobb: a túl intenzív sport ugyanúgy árt az izmoknak, ízületeknek, mint a tétlenség! A University of California vizsgálata szerint nemcsak az intenzív sporttevékenységet végzők, például a futók térdízületei vannak "megviselt" állapotban, hanem - furcsa módon - a legkevésbé mozgóké is. Létezik tehát a mozgásnak egy olyan optimális szintje, ami kifejezetten védi a mozgásszerveket.

Bokánk igen nagy terhelésnek van kitéve, hiszen egész testsúlyunkat hordozza. Leggyakoribb sérülése a rándulás, az oldalsó ínszalagok meghúzódása (rosszabb esetben elszakadása), melyhez akár egyetlen rossz lépés is elegendő. Megelőzésként végezzünk egyensúlygyakorlatokat (pl. csukott szemmel fél lábon állás), így a bokaszalag erősítése mellett az agy azon képességét is javítjuk, hogy kontrollálja a test helyzetváltozásait. A boka ízületeinek a focizás, kosárlabdázás és röplabdázás a leginkább megterhetlő.

A térdízület esetében leggyakoribb a meniszkuszok - a sípcsont és combcsont között elhelyezkedő két "párna" - sérülése, melyek legfőbb feladata az ütközés csillapítása. Jó hatásúak itt is az egyensúlygyakorlatok, és erősítsük a térd körüli izmokat (combfeszítő és combhajlító), valamint a vádlit, mert annak is jelentős rögzítő szerepe van. Főként kézi- és röplabda, valamint síelés közben ajánlott az óvatosság.

A vádli kapcsán említést kell tennünk a leggyakrabban ott jelentkező izomgörcsökről. Ezek spontán alakulnak ki, igen erőteljesek és fájdalmasak lehetnek. Hátterükben általában a megerőltetett izmok tápanyag- és oxigénellátásának zavarai állnak. A lábikra területén jelentkező izomgörcs általában magnéziumhiányra vezethető vissza, melyet többek között egyoldalú táplálkozás, felszívódási zavarok, egyes betegségek, az edzés során a fokozott izzadás miatti folyadék- és ionvesztés is kiválthat. Egyszerű esetben a magnéziumpótlás, a masszírozás és a pihenés oldja a fájdalmas görcsöt.

A bokához hasonlóan a váll esetében is előfordulhat ficam, főleg, ha magasra tartott karral végzünk valamilyen hirtelen mozdulatot. Csak akkor kezdjünk a váll izmait erősen megmozgató sportot (pl. tenisz, kézi-, röp- és vízilabda), ha elég erősek a vállízületet tartó izmok, e nélkül ugyanis elég nagy a sérülés veszélye. Erősítésre hatékonyak a gumikötéllel vagy gumiszalaggal végzett gyakorlatok.

Csuklónk pedig főként akkor sérül, ha megbotlunk, és az esés erejét reflexszerűen a kezünkkel tompítjuk. Épp ezért a csukló szempontjából veszélyes sportoknál (pl. küzdősportok, röplabda, görkorcsolyázás) viseljünk csuklóvédőt!

Minden sport esetében hasznos a túlsúly megszüntetése, mely főként a térdízületeket terheli.

Kevesebb rázkódás és ütés éri az ízületeket, ha testmozgásként úszást, gyaloglást vagy kerékpározást választunk, melyek ugyanúgy emelik a pulzusszámot, jelentős energiát használnak fel és növelik a sejtek oxigénfelvételét is.

Ha edzés után elegendő időt szentelünk az izmok megfelelő nyújtására, a levezető mozgásra, akkor kisebb eséllyel fogunk izomlázzal, izomgörcsökkel bajlódni, s hamarabb lesz kedvünk az újabb edzéshez.

Dr. Dobos Márta
ortopéd szakorvos
oxygenmedical.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk