Sport és táplálkozás

A vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek bevitele nem csupán az élsportban és a szabadidő-sportban, hanem az átlag, nem sportoló lakosság számára is nélkülözhetetlen. Számos tudományos vizsgálat bizonyította, hogy a fizikai aktivitás intenzitásának, időtartamának függvényében nő a mikrotápanyag igény és a hiány kialakulásának kockázata is, főként, ha az intenzív tréning fogyókúrás programmal is társul.

Sportolóknál sok esetben a mikrotápanyag-pótlás nem éri el a lakosságnak javasolt értékeket sem. Mindez eleinte nem okoz panaszt, de a hónapok, vagy évek alatt kialakult minőségi alultápláltság csökkenti a szervezet regenerációs képességét, melynek talaján sérülések, fájdalmak alakulhatnak ki a vázizomrendszerben. Emellett számos kellemetlen tünet - például lábikragörcs és fáradékonyság - jelentkezhet, következményes teljesítmény-hanyatlással.

Sportolók - különösen a nők - körében figyelhető meg a vashiány, fokozza a fáradtságot és a teljesítményromlást.

Alapvetően az elégtelen mikrotápanyag-bevitel csökkenti a szervezet regenerációs képességét, gyengíti immunrendszerét. Mindez fokozott fertőzés- és sérüléshajlamhoz vezethet. Ezért is nélkülözhetetlen a rendszeres, változatos, tudatos táplálkozás.

A bélflóra és a sport

Említést kell tennünk arról a gyakori jelenségről, hogy nagy fizikai és pszichés terheléssel járó edzések, versenyek után gyomor-bélrendszeri panaszok (gyomorégés, étvágytalanság, puffadás, hasmenés), valamint fertőzéses eredetű felső-légúti tünetek (tüsszögés, orrfolyás, torokfájás), esetleg fertőzéses hasmenés jelentkezik.

A főbb okok

  • az edzés alatt jelentősen csökkenő emésztőrendszeri vérellátás,
  • az edzés alatt megnövekedett stresszhormonszint,
  • az edzés utáni nagy mennyiségű fehérje bevitel.

A tünetek megjelenését befolyásolja az edzés intenzitása, az edzettségi állapot és az edzés alatti folyadékhiány mértéke.

Mindezek megbontják a bélflóra egyensúlyát, így lényegesen romlik a tápanyagok felszívódása és az immunrendszer fertőzésekkel szembeni védekezése, az immunrendszer sejtjeinek 70-80%-a ugyanis a gyomor-bélrendszer nyálkahártyájában található.

Mely hatások károsíthatják még az egészséges bélflórát?

  • fertőzések (vírusos, bakteriális, protozoon),
  • alkohol,
  • NSAID (nem-szteroid típusú gyulladáscsökkentő) gyógyszerek,
  • egyéb gyógyszerek (szteroidok, cytotoxikus szerek),
  • egészségtelen táplálkozás (mononátrium-glutamát, transzzsírsavak),
  • drasztikus diéták,
  • a bélrendszer oxigénhiánya,
  • a reaktív szabad gyökök szintjét emelő anyagok.

Fenti esetekben elengedhetetlen a bélflóra egyensúlyának minél gyorsabb és hatékonyabb helyreállítása megfelelő probiotikumkúra, probiotikus élelmiszerek rendszeres fogyasztása útján.

Abban az esetben, ha a sportoló felszívódási zavarban, anyagcsere betegségben, vagy más, emésztőrendszert érintő betegségben szenved, akkor kiemelten fontos a mikronutriensek pótlása. A zsírok nem megfelelő felszívódása például, a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) hiányához vezethet. A fogyókúrázó sportolók, valamint a vegánok ugyancsak ki vannak téve a hiányállapot veszélyének. A pótlás tekintetében érdemes kikérni a sportorvos javaslatát.

A kiegyensúlyozott, változatos étkezés során javasolt betartani a "többször keveset" elvet, amellyel elkerülhető az edzések előtt a gyomor túlterhelése, és biztosítható a táplálék tranzitidejének optimális mértéke.

A kívánt teljesítmény elérésének számos feltétele van, amelyek közül az egyik a testösszetételben rejlik, vagyis a megfelelő izomzat- és zsírarány kialakításában. Gondoljunk csak arra, hogy hány olyan lelkes szabadidő-sportoló létezik, akinek testtömege meglehetősen magas, és szervezetének testzsír aránya is jelentős. Tudatos, megfelelő étkezéssel az edzést nehezítő és a teljesítményt rontó felesleges zsírpárnák viszonylag gyorsan eltűnnek.

Forrás: sportorvos.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk