Vitalitást generáló erőforrásaink

Az egészségnek nincs jele, amíg birtokoljuk, természetes. Csak a fájdalom és egyéb kellemetlen tünetek ébresztenek rá az értékére. Ne várjuk meg, míg elveszítjük! Cikkemben olyan erőforrások tudatosítására törekszem, melyek mindenki rendelkezésére állnak, és megannyi kutatás bizonyítja életminőség-javító hatásukat.

Az egészségtudatosság az önmagunkért, saját épségünk megőrzéséért vállalt felelősség. A felelősséghez pedig automatikusan társul az energia-befektetés képzete, ám nehezen teszünk erőfeszítést egy olyan állapotért, melyet eleve birtokolunk. Ezért használja az egészségpszichológia az életminőség fogalmát, melyben kifejezésre jut az élettel és az állapotunkkal való elégedettség is - ennek megtartásában máris motiváltakká váltunk!

Életminőségünk javításához pedig nem kell se jelentős anyagi háttér, se hatalmas energia-befektetés, hiszen az ehhez szükséges er ő források mindenkinek a rendelkezésére állnak. E természetes életerő-fejlesztőket Mc.Dermott és O'Connor vitalitásgenerátoroknak nevezte el.

Közös jellemzőjük, hogy a szervezetben egyensúlyhoz vezető, kedvező folyamatokat indítanak el és tartanak fenn. A vitalitásgenerátorok gazdag készletéből most három igen alapvető, könnyen mobilizálható tényezőt emelek ki: a nevetést, a testmozgást és az érintést , avagy - ahogy Bagdy Emőke professzorasszonytól ezt annak idején tanultam - kacagás, kocogás és érintés: a három testőr.

A mosoly és a nevetés genetikailag kódoltan ösztönvezérelt, ugyanakkor magas szintű érzelemkifejezési forma. Akár egyetlen jóízű nevetés is számos változást idéz elő szervezetünkben: feszültség- és szorongásoldó; a nyújtott kilégzés a szívritmust csökkentve, nyugtató hatású, javítja a vérkeringést, növeli az endorfinszintet és az immunaktivitást, továbbá emeli a természetes ölősejtek, a limfociták számát és az immunglobulinok szintjét. Egy humoros film megnézése, vagy egy jó hangulatú baráti beszélgetés tehát, valóságos immunerősítő program, melynek hatása hosszan kitart.

A derű és a hozzá kapcsolódó optimizmus egészségvédő hatását megannyi kutatás bizonyítja. A Harvard Egyetemen végzett egyik kutatásban például, optimista és pesszimista beállítottságúaknál azt vizsgálták, hogy szemléletmódjuk mennyiben változtat testi, lelki és kapcsolati egészségükön. A pesszimistáknál már 40-45 éves korban olyan erős egészséghanyatlás indult el az optimistákhoz képest, hogy az összefüggés még a dohányzás és tüdőrák közötti kapcsolatnál is erősebbnek bizonyult.

A leghatékonyabb testi közérzetjavító eszközünk a testmozgás, testedzés. Bárki számára egyszerűen megvalósítható mozgásforma például a tempós séta, esetleg a kocogás, mely egy szívinfarktus prevenciós módszer nyomán vált népszerű, tömegeket megmozgató sporttá. Bármilyen ritmikus, egyenletes ütemű mozgásformát választhatunk, közben mindenképp termelődik endorfin, mely kedélyjavító és fájdalomcsillapító hatású, sőt az immunrendszert is stimulálja.

Rendszeres, napi negyedórás sétával nem csupán 400 kalóriát égethetünk el, hanem élettartam kilátásainkat is megnövelhetjük, vitalitást kölcsönözve szervezetünknek.

A testi kontaktus nemcsak érzelmi kifejezési lehetőség, hanem biológiai szükséglet is.

Bizonyított tény, hogy a simogatott és ringatott csecsemőknek kedvezőbb az idegrendszeri fejlődése, fokozott a stressztűrő és az alkalmazkodási képessége, mint az ezt nélkülöző társaiknak. Az érintés érzelmi táplálás. A puszi, simogatás és az ún. "dögönyözés" immunstimuláns, fokozza a szervezet védekezését.

Tehát a nevetés, a rendszeres fizikai aktivitás és az érintés olyan örömforrások, amelyek természetes módon építenek minket és kapcsolatainkat egyaránt. Értelmet, örömöt és vitalitást hoznak azok életébe, akik - önkéntelenül vagy tudatosan - életük szerves részévé teszik őket.

Illés Szilvia
pszichológus
illessz@gmail.com

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk