Előzzük meg a szívinfarktust!

A lelki stressz, mint rizikófaktor

Bizonyított, hogy a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség és a dohányzás mellett a tartós vagy ismétlődő pszichés stressz is kockázatnövelő tényező az érelmeszesedés, ezáltal a szívinfarktus, az agyi infarktus és az érszűkület tekintetében.

A fokozott munkahelyi pszichés terhelésből eredő stressz 46%-kal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azokban az emberekben, akik különösen érzékenyen reagálnak az érzelmi stresszre - mutatta ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmány. A vizsgálatból kiderült, hogy azoknál, akik túlzottan komolyan veszik a munkájukat és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő érzelmi stresszt, megfigyelhető a nyaki verőerek belső falainak megvastagodása és meszes lerakódások, ún. plakkok megjelenése, ami később akár az ér teljes elzáródásához is vezethet. Mindkét jelenség az érelmeszesedés előrehaladását mutatja, és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését.

Nehezen megbecsülhető, hogy hány embert fenyeget szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzetek miatt. Az INTERHEART című tanulmány szerint, a bekövetkező szívinfarktusok 20-30%-a mögött húzódhat meg lelki stressz.

Ugyanez a tanulmány kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamint az akut szívinfarktus kialakulása között. A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, dr. Monica Acevedo szerint, ebben a vizsgálatban a pszichoszociális tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívinfarktus előfordulásának. Ez felhívja a figyelmet a hagyományos rizikófaktorok kezelése mellett a helyes életmód kialakításának és az életesemények megfelelő feldolgozásának fontosságára.

Az érelmeszesedés folyamata során először az érbelhártya sérülését követően, az érfalba került zsírokat az ott összegyűlő fehérvérsejtek bekebelezik, majd idővel meszes lerakódásokká, plakkokká formálódnak. A plakkokba kalcium épülhet be, mely törékennyé teszi a zsíros lerakódást. A verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik. A plakkok felszínéhez a vérben keringő vérlemezkék hozzátapadnak, tovább csökkentve az erek átmérőjét, és a vérrög akár az ér teljes átmérőjét is elzárhatja.

A betegség egészen fiatal korban, akár gyermekkorban elkezdődhet, és az évek során folyamatosan, tünetek nélkül haladhat előre, gyakran egyre több eret érintve. Az észlelhető tünetek későbbi életkorban jelentkeznek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög - elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát - szívinfarktust, agyi infarktust vagy érszűkületet okoz.

 

Az arteriográfiával, mely egy egyszerű, fájdalommentes eljárás, kimutatható a korai érelmeszesedés jelenléte. A gyakorlatban, a felkarra helyezett mandzsetta segítségével a pulzushullám-sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, mely az egész érrendszer állapotát tükrözi. Minél merevebbé válik az ér, annál gyorsabbá válik benne a véráramlás, mely magasabb pulzushullám-sebesség értéket eredményez, és ezáltal jelzi, hogy az érelmeszesedés folyamata megkezdődött. A vizsgálat elsősorban azoknak ajánlott, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek, de érbetegség még nem alakult ki. Ezek a rizikófaktorok a következők: magas vércukorszint, dohányzás, stresszes életmód, férfiaknál 50 év feletti életkor, emelkedett koleszterinszint, magas vérnyomás, családban előforduló érbetegség. A megelőzésben a helyes étrend kialakítása és a rendszeres testmozgás mellett a pszichés stressz feldolgozását segítő relaxációs módszereknek is fontos szerepük van.

Dr. Kósa Éva
belgyógyász, angiológus szakorvos
tromboziskozpont.hu

Share
 
   
Nyomtat�bar�t verzi� Ismer�snek aj�nlom H�reink
Lapszeml�re feliratkoz�s Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezd�lap R�lunk