Stressz, gyulladás, helytelen diéta – mint főbűnösök?

A „szivárgó bél szindróma” egy emésztőrendszeri betegség, melyben a baktériumok és a méreganyagok átjutnak a bélfalon komoly egészségügyi problémákat okozva. Megelőzésére, kezelésére – általánosan elfogadott terápia hiányában – a belek egészségi állapotának javítása tűnik a leghatékonyabb megoldásnak: a bélflórában a barátságos baktériumok számának növelésével, probiotikumok fogyasztásával és célzott diétával, rostokban gazdag, szénhidrátokban szegény, egészséges étrenddel.

Az emésztőrendszer, ahol az ételek lebontása és a tápanyagok felszívódása zajlik, egyben fontos védő szerepet játszik a szervezetet érő káros anyagokkal szemben. A belek fala egyfajta védőgátat képezve kontrollálja, hogy mi kerülhet be a véráramba – s így a test szerveihez, szöveteihez –, és mi nem.

A bélfalban elhelyezkedő kis rések, sejtkapcsoló struktúr ák lehetővé teszik a víz és a tápanyagok átjutását, miközben gátolják a káros anyagok behatolását. Ha e kis rések bizonyos okok miatt kitágulnak, a bél áteresztőbbé válik, így baktériumok és méreganyagok kerülhetnek a véráramba, ami kiterjedt gyulladásokat okozhat és az immunrendszer reakcióját válthatja ki.

A „szivárgó bél szindróma” diagnózisát illetően a szakmai vélemények eltérőek, de leggyakoribb tüneteinek a haspuffadást, emésztési panaszokat, ételallergiákat, fáradékonyságot és a bőrproblémákat tekintik. Egyes szakértők szerint ugyancsak összefüggésben állhat a migrén, a szklerózis multiplex, a pajzsmirigy működési zavarok és az autizmus kórképével is.

Mi okozza?

A zonulin nevű fehérje (ami egy hormon) a bél áteresztőképességének egyetlen ismert szabályozó anyaga. Ha e fehérje genetikailag arra hajlamos emberekben aktiválódik, az „áteresztő bél szindróma” kialakulásához vezethet. A zonulin felszabadulását elősegítő két tényező: a bélben található baktériumok és a gabonafélékben található glutén nevű fehérje.

 

Egyes tanulmányok ugyanakkor azt mutatják, hogy a glutén csak a cöliákiában vagy irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegeknél fokozza a bélfal áteresztőképességét.

Valószínűleg több tényező járul hozzá az „áteresztő bél szindróma” kialakulásához, ezek közül a legfontosabbak az alábbiak.

  • Stressz – A krónikus stressz számos emésztőrendszeri zavar – így az „áteresztő bél szindróma” – egyik kiváltó tényezője.
  • Gyulladás – A szervezetben jelen lévő krónikus gyulladás hozzájárulhat a „szivárgó bél szindróma” kialakulásához.
  • Túlzott cukorfogyasztás – A cukorban (különösen a fruktózban) gazdag egészségtelen étrend károsítja a bélfal védőgát funkcióját.
  • Túlzott mennyiségű alkoholfogyasztás.
  • Bizonyos tápanyagok hiánya – Az A- és D-vitamin, valamint a cink hiányát egyaránt összefüggésbe hozták fokozott bélpermeabilitással.
  • A bélrendszer gyenge egészségi állapota – Baktériumok milliói élnek a belekben, melyek közül egyesek hasznosak, mások pedig ártalmasak. Amikor a kétféle baktériumtípus közötti egyensúly megbomlik, az befolyásolhatja a bélfal védőgát funkcióját.
  • Élesztőgombák túlszaporodása – Az élesztőgombák természetes körülmények között is jelen vannak a belekben, de a túlszaporodásuk hozzájárulhat az „áteresztő bél szindróma” kialakulásához.
  • Nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) alkalmazása – Hosszú távú alkalmazásuk fokozhatja a bélfal áteresztőképességét.

A „szivárgó bél szindrómával” társuló betegségek

Számos tudományos vizsgálatban a bél fokozott áteresztőképességét különféle krónikus betegségekkel hozták összefüggésbe.

Diabétesz

Egyes adatok szerint a fokozott bélpermeabilitás szerepet játszik az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában, melyet a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjeinek autoimmun eredetű pusztulása okoz. Bizonyos vélemények szerint a béta-sejtek pusztulásáért felelős immunreakciót a bélfalon „átszivárgó” idegen anyagok válthatják ki.

Az egyik vizsgálatban az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek 42%-ánál szignifikánsan magasabb volt a bélfal áteresztőképességét befolyásoló fehérje, a zonulin szintje.

Egy állatkísérletben azoknál a patkányoknál, akiknél cukorbetegség alakult ki, a bél kóros áteresztőképességét mutatták ki még a diabétesz kialakulása előtt.

Irritábilis bél szindróma

Az IBS egy emésztőrendszeri betegség, melyet hasmenés és székrekedés egyaránt jellemez. Vizsgálatok során igazolták, hogy az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegeknél fokozott a bélfal áteresztőképessége. Egy másik vizsgálatban kimutatták, hogy a bélfal fokozott permeabilitása különösen gyakran fordul elő a főként hasmenéses tüneteket mutató, IBS-ben szenvedő betegeknél.

Crohn-betegség

A Crohn-betegség egy krónikus emésztőrendszeri betegség, melyet a béltraktus tartósan fennálló gyulladása jellemez. Számos vizsgálatban észlelték a bélfal fokozott áteresztőképességét a Crohn-betegségben szenvedő pácienseknél.

Meglepő módon, néhány tanulmányban a bél fokozott permeabilitását észlelték a Crohn-betegségben szenvedő emberek rokonainál is, akik a betegség fokozott kockázatának vannak kitéve. Ez a megfigyelés azt sugallja, hogy a fokozott permeabilitás összefüggésben lehet a Crohn-betegség genetikai komponensével.

Cöliákia – gluténérzékenység

A cöliákia súlyos gluténérzékenységgel járó autoimmun betegség. Számos vizsgálatban igazolták, hogy a bél áteresztőképessége fokozott a cöliákiás betegek esetében. Sőt az egyik vizsgálatban kimutatták, hogy cöliákiás betegeknél a glutén közvetlenül az elfogyasztása után jelentősen fokozta a bélfal permeabilitását.

 

Természetesen nem cél, hogy cöliákiás betegek glutén tartalmú élelmiszert fogyasszanak, hiszen a súlyos tünetek megelőzése, elkerülése érdekében hosszú távon ki kell zárniuk étrendjükből minden gabonát tartalmazó ételt. Szerencsére, napjainkban már egyre bővülő választékban találják meg étrendjük összetevőit gluténmentes változatban.

Ételallergiák

Néhány vizsgálatban igazolták, hogy az ételallergiákban szenvedő egyéneknél gyakran károsodott a bélfal védőgát funkciója.

 

A „szivárgó bél” ugyanis, lehetővé teszi, hogy az ételben lévő fehérjék áthatoljanak a bélfal által képzett védőgáton, majd immunválaszt váltsanak ki. Az ételben található fehérjére – melyet antigénnek neveznek – adott immunválasz lényegében az ételallergia definíciója.

A „szivárgó bél szindróma” számos autoimmun betegségben jelen van, de még nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték annak igazolására, hogy az „áteresztő bél” e betegségek kiváltó oka.

A betegségek oka vagy egyik tünete?

Egyes szakértők szerint az „áteresztő bél szindróma” áll a legtöbb modernkori egészségügyi probléma hátterében. Valóban: sok vizsgálatban igazolták, hogy a bélfal fokozott permeabilitása számos krónikus betegségben jelen van, különösen az autoimmun betegségekben.

Ugyanakkor nehéz annak bizonyítása, hogy valóban az „áteresztő bél” okozza a panaszt, s nem csupán e betegségek tüneteként jelentkezik.

Érdekes módon cöliákiában, 1-es típusú diabéteszben és IBS-ben végzett állatkísérletek során a bélfal fokozott permeabilitását már az adott betegség kezdete előtt kimutatták.

Egy másik vizsgálatban ugyanakkor azt találták, hogy cöliákiás betegeknél a bélfal áteresztőképessége normalizálódott azon betegek 87%-ánál, akik több mint egy évig gluténmentes étrendet folytattak. (Köztudott, hogy lisztérzékenység esetében a tartós tünetmentes állapot fenntartása csak gluténmentes étrend mellett lehetséges.) A vizsgálat eredménye arra utal, hogy a bélfal kóros áteresztőképessége a gluténfogyasztásra adott reakció lehet, nem pedig a cöliákia oka.

Klinikai vizsgálatokban konzisztensen igazolták tehát, hogy a bélfal fokozott áteresztőképessége számos krónikus betegségben jelen van. Ugyanakkor nem áll rendelkezésre perdöntő bizonyíték abban a tekintetben, hogy az „áteresztő bél” e betegségek kiváltó oka avagy csak tünete.

Hogyan tudja javítani a belek egészségi állapotát?

A legfontosabb lépés a bélben élő hasznos baktériumok számának növelése. Ennek érdekében:

  • Korlátozza a finomított szénhidrátok fogyasztását! – A káros baktériumok cukron élnek és a túlzott cukorbevitel károsíthatja a bélfal védőgát funkcióját.
  • Szedjen probiotikumot tartalmazó étrendkiegészítőt! – A probiotikumok hasznos baktériumok, melyek javítani tudják a belek egészségét. A probiotikus étrendkiegészítőkkel kapcsolatban igazolták, hogy hasznosak a gyomor-bélrendszeri betegségek fennállása esetén.
  • Egyen erjesztett ételeket! Az erjesztett élelmiszerek (pl. a natúr joghurt, kefír, kombucha gombatea, savanyú káposzta, kovászos uborka) probiotikumokat tartalmaznak, melyek javíthatnak a belek egészségi állapotán.
  • Fogyasszon magas rosttartalmú élelmiszert! – Az oldékony rostok (melyek megtalálhatók például a gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben) táplálják a belekben élő hasznos baktériumokat.
  • Korlátozza az NSAID-ok alkalmazását! – Az NSAID-ok hosszú távú alkalmazása hozzájárul a „szivárgó bél szindróma” kialakulásához.

Az „áteresztő bél szindróma” kockázatának csökkentése érdekében összpontosítson tehát, a belek egészségi állapotának javítására, a barátságos baktériumok számának növelésére, az egészséges étrendre, illetve az NSAID-ok használatának korlátozására.

Forrás: Becky Bell, MS, RD: Is Leaky Gut Syndrome a Real Condition?
Ford. Dr. Mikle Róbert. A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Share
 
   
Nyomtat�bar�t verzi� Ismer�snek aj�nlom H�reink
Lapszeml�re feliratkoz�s Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezd�lap R�lunk