Miért épp a gyógygombák?

Tudta, hogy a gombák nem is állatok, nem is növények? Földünkön mintegy 1,5 millió fajta él belőlük, de ezeknek csak a töredékét hasznosítjuk élelmezési és gyógyászati célokra.

Földünk élővilágát nagyjából három halmazba sorolhatjuk: állatok, növények és gombák. A gombák nem növények, annak ellenére, hogy nem képesek a helyváltoztatásra, mint az állatok. Zöld színtesttel nem rendelkeznek, így nem fotoszintetizálnak, tehát nem tudnak szervetlen anyagokból szerves anyagokat előállítani. Sejtjeik felépítése, testszerveződésük és anyagcseréjük nagymértékben eltér a növényekétől.

Táplálkozásuk szempontjából három különböző csoportjukat ismerjük:

  • lehetnek szaprofiták, amelyek az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják;
  • mikorrhizás gombák, azaz gyökérkolonizálóak;
  • vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták. Fajuk száma – a tudomány mai állása szerint – kb. 1,5 millióra tehető, ebből csupán 100 000 faj ismert, s ezeknek csak 10%-át teszik ki a hétköznapi életben ismert nagygombák.

Az emberiség – becslések szerint – 30 000 éve fogyaszt gombákat. Az ősi rituálékon a világ számos pontján alkalmazták hallucinogén drogként különböző transzállapotok elérése érdekében.

Emellett élelmiszerként és gyógyszerként is használták, illetve használják mind a mai napig. A közhiedelem ellenére a gombák elsősorban nem mérgezőek. A növényvilágban jóval több mérgező és az emberi életre ártalmas faj létezik, mint a gombák között. Annak ellenére, hogy ősi gyógymódok százai szólnak gombákkal való gyógykezelésekről, kicsit a múlt homályába merültek ezek az eljárások, hasonlóan a természetgyógyászat számos más ágához. Érdekes azonban, hogy napjainkban egyre többen fordítják figyelmüket a fito- és mikoterápia irányába, ami mindenképpen ígéretesnek mondható mind egészségmegőrzés, mind pedig terápiás kezelés szempontjából.

A Magyar Mikológiai Társaság a gyógyhatású gombákat négy csoportra osztja:

  • antibiotikumot termelő nagygombák,
  • a keringési betegségek ellen alkalmazható gombák,
  • immunstimuláns és rák ellen ható gombák,
  • koleszterinszintet csökkentő hatású gombák.
 

1945-ben Alexander Fleming a penicillin felfedezéséért és nagy mennyiségben történő előállításának technológiájáért Nobel-díjat kapott. A penicillin a Penicillium notatum nevű penészgomba által termelt antibiotikum, amely elpusztítja a Gram-pozitív baktériumokat.

Gyulladáscsökkentő hatása révén rengeteg sebesült életét mentette meg a második világháborúban.

Számos más változatával együtt, azóta is a gyógyászat fontos elemeként tartjuk számon.

A gombák fogyasztása azonban elsődlegesen nem antibakteriális célból ajánlott. A magasabb rendű kalapos nagygombákként ismert bazídiumos gombák közül rengeteg alkalmas közvetlen emberi fogyasztásra. Ha megkérdezzük az embereket, hogy szívesen fogyasztanak-e zöldséget, gyümölcsöt vagy salátát, kivétel nélkül a válasz a következő lesz: igen! Ha megkérdezzük Őket, hogy mi az oka a zöldek fogyasztásának, akkor pedig a következő válasz hangzik el: finomak és tele vannak vitaminokkal!

Végezetül, ha megkérdezzük, hogy miért fogyasztanak rendszeresen gombát, akkor ezt az egyszerű választ kapjuk: finom és ízletes!

Sokan nem is sejtik, hogy a sajátságos ízvilágú kalapos köretek fogyasztása jótékonyan hat szervezetünkre. A pozitív élettani hatásukat hosszú oldalakon keresztül sorolhatnánk. Távol-Keleten több ezer éve fogyasztják az enyhén fokhagyma ízű Shiitake (Lentinula edodes) gombát, amely amellett, hogy finom, számtalan problémára gyógyírként is szolgál. A Ming-dinasztia idején életelixírnek tartották, ma már Európában is „csodagombaként” tekintenek rá. Nagyon sok tudományos publikáció áll rendelkezésre a Shiitake gyógyhatásával kapcsolatban. Azonban, számtalan gombát ki lehetne még emelni, mint például a laskagombát, a bokrosgombát, a champignont és még több mást is.

Összességében tehát elmondható: a gomba fogyasztásával ételeink ízletesebbek, szervezetünk egészségesebb lesz.

Szabó László
hatóanyag-szakértő

Share
 
   
Nyomtat�bar�t verzi� Ismer�snek aj�nlom H�reink
Lapszeml�re feliratkoz�s Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezd�lap R�lunk