Ételallergia vagy ételérzékenység?

Búza, glutén, tojás, tej és szója – leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat akkor, ha valaki ételallergiás vagy ételérzékeny. A kettő ugyanis különböző betegség, az egyik sokkal több embert érint, tüneteik sem teljesen azonosak, a kivizsgálásuk módja is teljesen különböző.

 

A betegek gyakran már friss leletekkel érkeznek a rendelésre. Olvastak róla, hogy a tüneteik oka valamilyen ételérzékenység vagy allergia lehet, már el is végeztettek valamilyen laborvizsgálatot, s az öndiagnózis alapján mindjárt diétába kezdtek. Gyakran már csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a diéta ellenére tüneteik nem javulnak.

Ilyenkor sajnos vissza kell vezetni az étrendbe azt az ételt, amit a diéta alatt nem fogyasztottak, ellenkező esetben a kivizsgálás során álnegatív eredményt kaphatunk.

 

Ételallergia – a köztudatban leginkább elterjedt nézet szerint csak gyerekkorban jelentkezhet, amikor a kicsi először fogyasztja (vagy az anyatejen keresztül kapja meg) azt az ételt, amivel szemben – az immunrendszer kóros túlérzékenységi reakciója miatt – a szervezete ellenanyagot kezd termelni. Ételallergia azonban a felnőttek körében is felléphet, 2-5%-os gyakorisággal. A kivizsgálás során ennek az ellenanyagnak – IgE – a szintjét nézzük: amire magasabb értéket mutat, arra allergiás a beteg.

Ételérzékenység, más néven ételintolerancia gyakrabban (15-30%) fordul elő a felnőtteknél. A legismertebb talán a laktózintolerancia, de érzékenység gyakorlatilag bármilyen összetevővel szemben felléphet, amit elfogyasztunk. Leggyakoribb azonban a tejfehérje-, tojás-, fruktóz-, hisztamin- és a gluténérzékenység.

Külön ki kell emelni, hogy a gluténérzékenység, amiről most beszélünk, nem azonos a lisztérzékenységgel, más néven cöliákiával, ami egy autoimmun betegség, de nem keverendő össze a búzaallergiával sem, ami pedig egy harmadik kórképet jelöl.

Az ételérzékenység vagy intolerancia IgG-vizsgálattal mutatható ki, ennek emelkedett értéke jelzi, hogy mi az az élelmiszer, ami összefüggésben állhat a panaszainkkal.

Az ételintolerancia az emésztőszervi (puffadás, hasmenés), bőr- (akne, ekcéma) és felső légúti (orrfolyás, orrdugulás) tünetek mellett fejfájást, fáradékonyságot, alvászavart és ízületi fájdalmakat is okozhat.

Ételallergia esetén is jelentkezhetnek légúti és emésztőszervi tünetek, okozhat ekcémát is, de itt jellemzőbb a csalánkiütés, illetve az, hogy a tünetek a szájüregben is jelentkeznek – viszketés, ajak-nyelv duzzanat.

Emellett még egy nagyon fontos különbség, hogy az ételallergia életveszélyes is lehet, ha az elfogyasztott étel következtében anafilaxiás sokk – szédülés, vérnyomáscsökkenés, ájulás – alakul ki, azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

Különbségek a diétában

Az ételérzékenység felszívódási zavar, így ha az adott ételt kiiktatjuk az étrendből, a bélrendszer regenerációját követően pár hónap elteltével fokozatosan megpróbálhatjuk visszavezetni a problémás élelmiszert az étrendbe. Vannak, akik így visszaállhatnak a korábbi étrendre, és olyanok is, akiknél köztes megoldást tudunk találni: bizonyos formában és mennyiségben panaszmentesen tudják fogyasztani az adott élelmiszert, ami nagy könnyebbséget jelent.

Ételallergia esetén azonban az immunrendszer működését befolyásolni nem tudjuk, így az egyetlen megoldást az élethosszig tartó diéta, az adott élelmiszer megfelelő alternatívákkal való helyettesítése jelenti.

A pontos diagnózis tehát a beteg egész életminőségére hatással van, hiszen nem mindegy, hogy egész életében teljes mértékben, vagy csak átmenetileg, illetve megengedőbben kell a diétát tartania.

Dr. Sárdi Krisztina
belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos
Budai Allergiaközpont

Share
 
   
Nyomtat�bar�t verzi� Ismer�snek aj�nlom H�reink
Lapszeml�re feliratkoz�s Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezd�lap R�lunk