Cöliákia vagy szekunder gluténérzékenység?

Egyre többen panaszkodnak arról, hogy nem bírják a glutén tartalmú ételeket, kellemetlen hasi tüneteik vannak, sőt hasmenés vagy zsíros széklet, görcsök, fejfájás és bőrkiütések is előfordulnak. Jelenleg a lakosság körében a gluténérzékenyek aránya kb. 1%-os.

A primer gluténérzékenység egy igen súlyos betegséghez vezet, amit cöliákiának hívunk. A glutén egy komplex, nagy molekulasúlyú tárolófehérje, mely az összes valódi gabonafélében megtalálható. Két nagyobb komponense a búzában a gliadin és a glutenin, a rozsban a szekalin, az árpában a hordeinnek. A gliadin maga is több részből áll, alfa, béta és gamma láncra bontható.

A cöliákia, egy autoimmun betegség, melyben az alfa-gliadin láncot a szervezet idegenként ismeri fel és allergiás reakciót indít ellene, melynek során az immunsejtek és ellenanyagok felszaporodnak, állandó gyulladást okozva a bélnyálkahártyában és felszínén. A bélnyálkahártya elveszti redőzöttségét, gyulladt felülete elnyákosodik, a hasznos tápanyagok felszívódása súlyos zavart szenved. A toxikus anyagok azonban visszaszívódhatnak a keringésbe, mivel a bélfal átjárhatóvá válik. Cöliákia esetében fennáll a genetikai hajlam, ugyanis a cöliákiás betegek körében egy bizonyos antigén kombináció 95%-ban megtalálható.

A szintén egyre gyakoribb szekunder gluténérzékenység mögött kiváltó okként nem a gluténban található gliadin lánc áll, hanem például egy jelentős bélflóra-eltolódás vagy diszbiózis, a vékonybél nyálkahártya enzimtermelő mirigyeinek csökkent működése, ételallergia, az ételben lévő adalékanyagok vagy egyéb többfaktoros tényező.

Amennyiben az elsődleges károsodást okozó tényezőt – a gluténtartalmú ételeket – kiiktatjuk, úgy a másodlagos probléma is megoldódik, azaz a másodlagos gluténérzékenység helyreállítható. Az átmeneti időszakban érdemes az emésztést megkönnyíteni olyan enzimkomplexszel, mely tehermentesíti a beteg vagy érintett bélszakaszt.

A szekunder gluténérzékenységet gyakran kíséri tejcukor érzékenység, mivel a laktáz enzim ugyanazon érintett bélszakaszban termelődne. A tejcukrot bontó laktáz enzim szintén könnyen elérhető többféle erősségű változatban.

Dr. Kristóf Margit
gyermeksebész szakorvos

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk