Nyaralás egészségtudatosan

A nyaralásra ne csak a fürdőruhával, hanem egészségügyi szempontból is készüljünk! Gyűjtsünk össze minden szükséges információt a célállomásról, hogy ne érjen meglepetés, előre tudjuk, mire számíthatunk!

Külföldi út esetén időben tájékozódjunk az előforduló betegségekről és a szükséges védőoltásokról. Így időben kiderülhet, hogy gondoskodnunk kell-e például hepatitis-A, -B, hastífusz, sárgaláz, malária stb. megelőzésről. Kevéssé ismert például, hogy a Földközi-tenger kagylóinak közel 40%-a hepatitis-A vírussal fertőzött. A legtöbb problémát mégis a napszúrás, napégés és a hasmenéses betegségek okozzák. Készüljünk fel tehát, mert nagyon kiszolgáltatottá válhatunk, ha egy idegen országban szorulunk orvosi vagy kórházi kezelésre!

Ha szép, napbarnított bőrszínnel, és nem rákvörösen szeretnénk hazatérni, szoktassuk bőrünket fokozatosan a naphoz, ne induljunk hófehér bőrrel! Bőrünk belső védelméhez fokozott C-, B- és E-vitamin, valamint szelén- és cinkbevitelre lesz szükség.

Napozás előtt fél órával kenjük be bőrünket fényvédő krémmel, utána pedig jótékony hatásúak a bőrnyugtató, gyulladáscsökkentő készítmények, melyek lehetővé teszik, hogy másnap is tudjunk napozni.

Távoli, illetve melegebb klímájú déli országokban fokozott körültekintés szükséges a fertőzések elkerülése érdekében. Fektessünk nagyobb hangsúlyt a higiéniára! Mossunk minél gyakrabban kezet, használjunk ehhez fertőtlenítő oldatot, s vigyünk magunkkal kis kiszerelésben kapható kézfertőtlenítő kendőket, melyek táskánkban mindig kéznél vannak. Ezekkel étkezés előtt nemcsak kezünket, de evőeszközünket is megnyugtató módon letisztíthatjuk.

Tengerpartra utazva, a tengerben lubickolva találkozhatunk medúzákkal, melyek csípése fájdalmat, zsibbadást, esetenként súlyosabb tüneteket is okozhat. Közülük például a „portugál gálya” nevű faj igen veszélyes lehet az emberre. A tengeri sün, csillag és uborka tüskéi, egyes szivacsfélék, korallok és halak érintése is erős bőrreakciót válthat ki. A tüneteket tengervizes, majd ecetes vagy alkoholos vízzel történő lemosással, illetve gyulladást, allergiát csökkentő krémekkel enyhíthetjük.

A természetben nyaralva egészen biztosan találkozunk valamilyen állattal, amely veszélyes is lehet. A darázson, maláriát terjesztő szúnyogon és a tengeri sünön kívül gondolnunk kell a harapásukkal fertőző állatokra is – ha nem is mindjárt egy oroszlánra, de egy kóbor macskára vagy kutyára mindenképp.

A súlyos következményekkel járó veszettséget harapott seben keresztül lehet elkapni például macskától, denevértől, mosómedvétől, borztól, majomtól, rókától vagy akár kutyától.

Óvakodjunk a patkányoktól is, mivel igen sok betegséget terjesztenek. Minden harapott seb esetén nagy a fertőzésveszély, melynek első jele a pír, a melegség és érzékenység nyomásra, később láz és pulzáló fájdalom jelentkezhet. Minden harapott sebnél azonnal forduljunk orvoshoz!

Szafaritúrákon ne távolodjunk el a busztól, mert még az utak közvetlen közelében is lehetnek skorpiók, kígyók és más veszélyt jelentő állatok.

Ne járjunk mezítláb! Bár általában csak hírből hallunk a szúnyogok által terjesztett maláriáról és sárgalázról, a legyek terjesztette parazitákról, a bolhák közvetítette pestisről és rühességről, védekezést egyes esetekben a testet teljesen fedő, könnyű öltözék és a mezítláb járás mellőzése jelenthet.

Az extrém utazási körülményeket kedvelőknek feltétlenül javasolt a megelőző oltási sor beadása. Ne induljunk el távoli „last minute” útra sem az előírt védőoltások nélkül, fontos tudnunk, hogy a védettség kialakulásához 4-6 hét szükséges!

Forrás: Prof. Dr. Ternák Gábor: Utazás – egészség utazóknak
c. könyve – SpringMed Kiadó, www.springmed.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk