A pajzsmirigy-alulműködés hatása a tanulásra, a memóriára és a teljesítményre

A nyár során elszoktunk a pörgéstől? Nehéz újra felvenni a tempót? Döcögősen megy a munka, a tanulás? Gyakran vagyunk feledékenyek? Kutatási adatok támasztják alá, hogy ebben jelentős szerepe lehet a csökkent pajzsmirigyműködésnek is.

Puffadt arc, szemek és végtagok, ritkuló szemöldök (különösen a külső széleken), hajhullás, elvékonyodó hajszálak, hosszanti csíkok a körmökön, száraz bőr, struma miatt megvastagodott nyak, mély hang, lassú szívműködés, fáradékonyság, aluszékonyság, fázékonyság (hideg intolerancia), hideg végtagok, hízásra és székrekedésre való hajlam, termékenységgel, fogamzással kapcsolatos problémák, romló memória, feledékenység, koncentrálási nehézség, depressziós tünetek… Ezek az árulkodó jelek – többek között – pajzsmirigy-alulműködésre is utalhatnak, melyet a vérvételi eredmények igazolhatnak.

Az anya csökkent pajzsmirigyműködése is okozhatja

A BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) egy agyi eredetű növekedési fehérje, amely fontos szerepet játszik az idegrendszer és a memória megfelelő működésében. A Neuroscience folyóiratban publikált egyik vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a magzati időszakban és a szülés utáni korai periódusban bekövetkező pajzsmirigy-alulműködés összefügg a térbeli tanulás és a memória csökkenésével, valamint az agyi BDNF-szint csökkenésével mindkét nem esetében.

 

Általánosságban elmondható, hogy a BDNF csökkent mennyisége olyan problémákkal kapcsolható össze, mint az Alzheimer-kór, a gyorsabb öregedés és a depresszió. Kutatási eredmények szerint azonban a pajzsmirigyhormon-elégtelenség által kiváltott viselkedésbeli és neurokémiai rendellenességek visszafordíthatók a pajzsmirigyhormon adagolásával és a testmozgás fokozásával.

Mi növeli a BDNF-szintet?

1. Intenzív testmozgás – Több más pozitív fizikai és pszichológiai hatása mellett a rendszeres, intenzív testmozgás a BDNF-szintet is növeli. A megfelelő hatáshoz a maximum pulzusszám 60-75%-át érdemes legalább 30 percig fenntartani. Egy-egy edzés önmagában nem sokat jelent, a megfelelő hatáshoz rendszeres testmozgás szükséges!

2. Időszakos éhezés és kalóriamegvonás – Heti egyszeri koplalás (böjtnap) és a kalóriamegvonás (a napi kalóriabevitel csökkentése) nagy valószínűséggel megnöveli az emberek várható élettartamát, általános egészségét, ezzel együtt növeli a BDNF-szintet is. Ez esetben is kitartás szükséges a megfelelő eredményhez. A túlsúlyos nők BDNF-szintje alacsonyabb, mert vélhetően kevesebbet mozognak, és náluk a kalóriamegvonás pozitív hatásai nem érvényesülnek.

3. Ártalmas ételek kerülése – A finomított cukor és a telített zsír fogyasztása csökkenti a BDNF-szintet, ezért érdemes korlátozni ezek használatát. Az étrend megváltoztatása itt sem azonnal, hanem néhány hónap alatt éri el a hatását.

4. Speciális ételek és étrend-kiegészítők fogyasztása – Több ételről és étrend-kiegészítőről is kimutatták, hogy pozitív hatással van a BDNF-szintre. Ilyen például a kurkuma, a zöld tea, az omega-3 zsírsavak (DHA) és a rezveratrol.

5. Napozás – A BDNF-szint évszakos változást mutat, amit nagyban befolyásol a napos órák száma. Egy kísérletben a két és fél hónapon át szedett 2000 IU (nemzetközi egység) mennyiségű D-vitamin nem befolyásolta a BDNF-szintet, ezért valószínű, hogy a napfény nem a D-vitamin szintjének növelése útján fejti ki BDNF-növelő hatását.

6. Szociális élet – A fiatalkori aktív szociális környezet a BDNF-szint hosszan tartó megnövekedésével járhat. Valószínű, hogy az aktív társasági életnek később is pozitív hatása van.

7. Tanulás – A tanulás növeli a BDNF-szintet az agy érintett területein. Érdemes tehát minél több területen rendszeresen képezni magunkat.

8. Stressz és depresszió kerülése – A krónikus és az akut stressz is csökkenti a BDNF-szintet. Depressziós betegekben ugyancsak alacsonyabb szint mérhető, de az antidepresszáns és a pajzsmirigygyógyszerek segíthetnek.

9. Dohányzás abbahagyása – A dohányzók BDNF-szintje alacsonyabb a nem dohányzó társaikhoz képest, a dohányzás abbahagyása azonban megnövelheti a szintet.

Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus, immunológus főorvos
Budai Endokrinközpont

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk