A rostok szerepe a tisztítókúrában

A hideg téli hónapok alatt általában nagyobb mennyiségű, magasabb kalóriatartalmú táplálékot fogyasztottunk, pedig a fűtött helyiségekbe zárva még az átlagosnál is kevesebbet mozogtunk. Ennek eredménye lehet a felesleges kilók mellett a fáradtság, rossz hangulat, energiahiány, változó közérzet és az emésztési panaszok. Ideje cselekednünk, ha Húsvétra már jó formában szeretnénk lenni!

A népi bölcsesség szerint érdemes az évszakok váltásakor megtisztítani szervezetünket a salakanyagoktól, ennek érdekében máris kezdjük el a rendszeres testmozgást – ha lehet – kinn a szabad levegőn.

Vesénk megtisztítását segítve mossuk át szervezetünket minimum napi 2 liter tiszta folyadékkal (vízzel); emellett ésszerűen változtassunk ételadagunk összetételén és mennyiségén is!

A rendszeres sport előmozdítja a súlyfelesleg csökkentését, fokozza az anyagcserét, ezáltal segíti a székrekedés megelőzését. Heti három alkalommal végzett, egy órás edzés a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a diabétesz rizikójának jelentős csökkentése mellett alkalmas a hétköznapi stressz – az emésztőrendszeri panaszok gyakori okozójának – levezetésére is.

Bélrendszerünk aktívabb működését hosszabb távon ne hashajtókkal érjük el, mivel azok még kényelmesebbé, lustábbá teszik a beleket. A kulcsszerep ebben inkább a magas rosttartalmú élelmiszereké és az élelmi rostoké. Utóbbiak hét alapkategóriáját ismerjük: korpa, cellulóz, hemicellulóz, lignin, pektin, gumiszerű- és nyálkaanyagok, melyek két csoportot alkotnak: a vízben oldódó és nem oldódó rostokat.

● A vízben nem oldódó rostok a növények fás részei, illetve a maghéjak (pl. útifű maghéj – Psyllium), melyek elősegítik a bélmozgást, és „seprűként” kitakarítják a bélrendszerből az évtizedes lerakódásokat.

● A vízben oldódó rostok (pl. az almában található pektin) a „szivacs” szerepét töltik be az emésztőrendszer „nagytakarításában”. Emellett javítják a szénhidrát- és zsíranyagcserét, csökkentik a cukor- és koleszterinszintet, támogatják a szív- és érrendszeri betegségek, illetve az aranyeres panaszok megelőzését, ráadásul még az étvágyat is mérséklik, ami túlsúly, diabétesz és fogyókúra esetében fontos előnyt jelent.

Német kutatóorvosok vizsgálati eredményei szerint magas rosttartalmú zöldségek és gabonafélék rendszeres fogyasztásával valóban csökkenthető a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata. Egy 11 éven át folyó kutatásban 25 000 felnőttet vizsgáltak meg, akiknek életkora 35 és 65 év közötti volt. Kérdőívek segítségével folyamatosan nyomon követték a páciensek táplálkozási szokásait, azon belül is a rostfogyasztás mértékét. A vizsgálat kimutatta, hogy a növényi rostokban gazdag táplálkozás 28%-kal csökkentette a 2-es típusú diabétesz kockázatát. Az eredmények alapján mindenkinek – tehát az egészséges emberek számára is – ajánlott a finomított szénhidrátok helyett a lassú felszívódású, élelmi rostokban gazdag ételek fogyasztása.

Az ajánlott napi rostbevitel 25-40 gramm. Ehhez sütésnél, főzésnél fehérliszt helyett használjunk magasabb rosttartalmú, teljes kiőrlésű lisztet, esetleg alternatív gabonákból készült rostdús őrleményeket, például köles-, hajdina- vagy ciroklisztet.

Sütéskor a megszokott lisztekhez adott útifűmaghéjjal is növelni lehet a rosttartalmat. Köretként zöldségeket, étkezések között gyümölcsöt fogyasztva biztosítani tudjuk a szükséges napi rostbevitelt.

Alkalmazzuk tehát a számunkra leginkább megfelelő méregtelenítő módszereket, hiszen nem kevés, amit cserébe kapunk: jó közérzet és erőnlét, fiatalos frissesség, hosszabb élet.

Forrás: ParaMedica EgészségMagazin

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk