Madarat tolláról,
embert diétájáról…

Manapság a diétáknak se szeri, se száma, annak ellenére, hogy optimális esetben nincs szükség szervezetünk diétákkal történő „sanyargatására”. Egyre nagyobb kihívás azonban az egészséges alapanyagokhoz való hozzájutás és a kiegyensúlyozott táplálkozás rohanó, gyorséttermekkel és mirelit készételekkel tarkított világunkban. Ha bármi következtében felborul szervezetünk egyensúlya, betegség, allergia vagy túlsúly jelentkezik, igenis van létjogosultságuk e diétáknak.

● Egészségügyi problémák esetén egyszerű a helyzet, jó esetben a kezelőorvos – a dietetikusokkal karöltve – egy tudományosan igazolt hatású diétát ajánl a beteg figyelmébe.

Aki önként lemond a húsevésről, annak el kell döntenie, hogy a nyugati vagy a keleti vegetáriánusok, a peszkatáriánusok, flexitáriánusok vagy vegánok étrendjét követi-e. Ha mellőzzük a húsfogyasztást, ügyelnünk kell egyes vitaminok (B 12 - és D-vitamin), esszenciális zsírsavak (pl. Omega-3) és ásványi anyagok (pl. vas, cink) pótlására, melyek ugyan jelen vannak a jól összeállított növényi étrendben, de csak korlátozott mennyiségben és néha a felszívódásuk is nehezített.

 

Aki a fogyókúrázás rögös útjára lép, annak a legoptimálisabb módszer kiválasztása okozhat nehézséget. Érdemes szakember (!) tanácsát kérni, továbbá adottságaink és önuralmunk függvényében választani a low carb, a zsírszegény, a kalóriaszegény, az Atkins-, a paleo-, a lúgosító, a makrobiotikus, a méregtelenítő, a 90 napos, a zóna-, a rostdús, a GI-, a DASH-, a mediterrán vagy a vércsoport szerinti diétadzsungelből. Célravezető testmozgással ötvözni a diétát, és ne engedjünk a kísértésnek akkor sem, ha életünk párja előttünk falatozza a csülkös bablevest. A felesleges kilóktól való megszabadulás sajnos nem a könnyen jött, könnyen megy kategória, készüljünk fel rá, hogy heti 1,5 kg-nál nem lehet és nem is egészséges többet fogyni!

Bár a diéták alapvetően megszorításokról szólnak, észre fogjuk venni, hogy néha milyen apró és egyszerű változtatások is könnyebbé tehetik az életünket és a súlyunkat. Extrahált (nagyüzemi, vegyszeres eljárással kinyert) olajban sütni például több okból sem egészséges és diétabarát, ugyanakkor ennek a mindenütt termő, napsárga virágú haszonnövénynek a magjából hideg sajtolással egy sokkal egészségesebb összetételű, esszenciális zsírsavakban és vitaminokban gazdag, sütésre alkalmas olajat lehet nyerni, mely salátákra csepegtetve vagy hidegtálak készítéséhez használva – kis mennyiségben is – értékes tápanyagokhoz juttatja a szervezetet.

A kipréselt, olajtartalmától megszabadított napraforgómag lisztté őrölve pedig egy igazi adu ász a diétázók kezében. A gluténmentes napraforgóliszt koncentráltan tartalmazza a napraforgóbél értékes tápanyagait, ugyanakkor alacsony kalória- és szénhidráttartalma miatt tökéletesen megfelel a fogyókúrák kívánalmainak, a paleolit és a low carb diéták követőinek.

Rendkívül magas fehérje- és ásványianyag-tartalma (pl. vas, magnézium, kalcium, foszfor, szelén, cink, réz, mangán, kálium) pedig a vegetáriánusok, vegánok, sportolók számára teszi vonzó alternatívává a maglisztet, mely ráadásul növényi rostokban is gazdag, ezáltal megtámogatja a bélműködést, ha a diéta miatt/mellett ennek szükségét látnánk.

A napraforgóliszttel kiválóan sűríthetünk krémleveseket, szószokat, mártásokat, főzelékeket. Ugyanúgy süthetünk, főzhetünk vele, mint a búzaliszttel, akár keverhetjük is a kettőt. Ha kenyérféle, pizza vagy sütemény sül belőle, érdemes egy kis aszkorbinsavat vagy szőlőmaglisztet adagolni mellé, így megelőzhető a tészta hőhatásra bekövetkező, amúgy teljesen ártalmatlan, zöldes színváltozása. Ha joghurtba, müzlibe, turmixba vagy shake-be keverjük, ütős kis fehérjekoktéllal indíthatjuk a napot.

Forrás: ParaMedica EgészségMagazin

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk