Légy a csúcson mentálisan is! – A „tiszta fej” étrendje

Étrendünk összetétele nyilvánvalóan meghatározza agyműködésünket. Ennek legjobb példája az egyre terjedő demenciajárvány, mely a szénhidrátalapú, feldolgozott ételekre építő nyugati étrend következménye. A radikálisok most akarnak tiszta gondolkodást, a fontolva haladók pedig tiszteletben tarják az uralkodó ajánlásokat.

Geoffrey Woo amerikában egy nootropikum – agyserkentő – táplálékkiegészítőket forgalmazó cég vezetője. Céljuk: hosszú távon élesen tartani az elmét.

Egy radikális, vasárnap estétől szerda reggelig tartó, 60 órás szakaszos koplalási kísérletet végzett, de nemcsak azért, amiért a hagyományok és a tudomány általában ajánlja a böjtöt – a hosszabb élet és a súlycsökkentés érdekében. Ő a hosszabb élet mellett kognitív előnyökre vágyott, optimalizálni akarta mentális fürgeségét és meg akart szabadulni a köznyelvben „agyi ködnek” nevezett állapottól.

Kollégái is követték példáját, állításuk szerint koncentráltabbak és hatékonyabbak lettek.

Woo jelenlegi rutinja, hogy minden héten egyszer vagy kétszer beiktat egy 24 órás koplalást, háromhavonta pedig egy 36-72 órás böjtöt. Egy karon viselhető műszerrel évek óta folyamatosan nyomon követi a vércukorszintjének alakulását. Böjtölés alatt – mondja – a vércukorszintje egész nap egyenletes marad, ahelyett, hogy egy kiadós ebéd után felszökne, majd lezuhanna.

Woo egy Szilícium-völgybéli vállalkozó, ideális „kísérleti nyúl” az ilyen életmód kísérletekhez. Tagja annak az egyre növekvő létszámú biohacker mozgalomnak, akik a táplálkozás manipulációja által törekszenek az agyműködés optimalizálására.

Az agy energiájának és koncentráltságának növelése a modern táplálkozási trendek egyik legnépszerűbb területe. Létezik a szakaszos koplalás (nevezhetjük időben korlátozott étkezésnek is); az alacsony szénhidrát és magas zsírtartalmú ketogén diéta; az ún. MIND-étrend, ami a mediterrán és a DASH- (szívvédő, vérnyomáscsökkentő) étrend kombinációja; valamint a Dave Asprey biohacker által ajánlott Golyóálló Kávé (vajas kávé), amely a reggelit helyettesíti, egyben a magasabb energiaszintet és a jobb kognitív funkciót hivatott elősegíteni. Gazdag vállalkozók körében különösen népszerű ez a trend.

Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója például naponta 22 órát koplal és mindössze egy 2 órás időkeretben eszik. Kevin Rose, a Digg társalapítója pedig egy Zero nevű applikációt dobott piacra, amely a napi koplalást hivatott nyomon követni.

Dietetikusok arra figyelmeztetnek, hogy a különleges táplálkozási trendekkel kapcsolatos kisszámú vizsgálat még nem tekinthető megbízható iránytűnek.

Ezzel együtt, a böjtölés vagy a zsír- és fehérjedús étkezés bizonyíthatóan javíthat az ember energiaszintjén és koncentrációs képességén. Azt még nem lehet tudni, hogy effektíve megváltoztatja-e az agyat. Mindeközben Woo és társai nem várnak a tudományos eredményekre, hanem már most lelkesen követik az új táplálkozási trendeket, melyek mindegyikére jellemző, hogy lényegében kizárják a magasan feldolgozott élelmiszereket. Néhány közülük kifejezetten ellenjavallja a cukor és a finomított liszt felhasználásával készült ételeket (pl. pizza, reggelizőpelyhek).

Szakértők szerint valószínűleg épp ezeknek az ételeknek az elhagyása eredményezi a tisztafejűséget, illetve ellensúlyozza az ún. agyi ködöt. Az agy választott üzemanyaga a glükóz, melyhez általában szénhidrátokból, cukorból jut hozzá. A nyugati étrend pedig tele van egyszerű szénhidrátokkal. Ha ebédre egy szelet pizzát és egy cukros üdítőt fogyasztunk, a vércukorszintünk hirtelen megnő, ami egy túlzott inzulinválaszt fog kiváltani a szervezetünkben. A délután közepére már lomhának fogjuk érezni magunkat, mert a sok inzulintól leesik a vércukorszint.

„ Az agy tisztaságához redukálni kell a cukorbevitelt, a belekben rendnek kell lennie, és tápanyagokban gazdag ételeket kell enni” – mondja Dr. Eva Selhub, a Harvard Medical School munkatársa. „Azért beteg a társadalmunk, mert mindenben szénhidrát van.”

A ketogén és a húsevő étrendekben – csakúgy, mint Woo koplalós étrendjében – a szervezet zsírt használ energiaforrásként, ami átalakul a máj által termelt ketonokká, amit aztán az agy ugyancsak fel tud használni üzemanyagként. Egy 2012-es kisebb vizsgálatban 23 felnőttből az egyik csoport magas, a másik pedig nagyon alacsony szénhidrát tartalmú étrendet kapott. Azt találták, hogy a kevés szénhidrátot fogyasztó csoport jobb memóriáról tett tanúbizonyságot.

A Golyóálló Kávé hívei általában azt állítják, hogy a kávéban lévő vaj azt eredményezi, hogy a koffein lassabban szívódik fel a szervezetben, ami a hirtelen energialöket helyett hosszantartó éberséget eredményez. Nincs olyan vizsgálat, mely szerint a vajas kávé káros lenne, de olyan sincs, amely azt állítaná, hogy a vajas kávé jobb koncentrációhoz vezet.

„Lehet, hogy csak azért nem vagy éhes, mert egy csomó kalóriát fogyasztottál el reggel és így még délután is van energiád, nem vagy fáradt” – véli a szaktértő.

Martha Clare Morris, a chicagói Rush University Medical Center epidemiológia professzora több kollégájával együtt arra keresett választ, hogy milyen az az étrend, amely valóban táplálja az agyat.

2015-ben arra az eredményre jutottak, hogy ennek a kritériumnak a MIND-étrend felel meg, amely összevegyíti a mediterrán étrendből a teljes kiőrlésű gabonákat, a hüvelyeseket és a halakat, valamint a növényi alapú, alacsony zsírtartalmú DASH-étrendet, melynek elsődleges célja a vérnyomás csökkentése. „Ez két olyan remek étrend, melyek randomizált vizsgálatokban előnyöket mutattak az öregedéssel járó krónikus betegségekben, a gyulladások csökkentésében és a cukorbetegség megelőzésében” – mondja Morris, aki 25 évet töltött annak kutatásával, hogyan hat a táplálkozás az agy öregedésére.

Az antioxidáns tápanyagok – például a C-, az E- és a B-vitaminok , valamint az omega-3 zsírsavak két olyan faktorra is pozitív hatással vannak, amelyek javítják a kognitív képességeket. Csökkentik a neurodegeneratív betegségek kialakulásához vezető oxidatív stresszt és a gyulladást.

A MIND-étrend öt éven át tartó, kilencszáz, 58 és 98 év közötti résztvevővel végzett vizsgálata során Morris és csapata kimutatták, hogy még a diéta mérsékelt betartása is 35%-kal csökkentette az Alzheimer-kór kialakulását. Jelenleg épp egy olyan randomizált, 3 éves vizsgálaton dolgoznak, ami a MIND-étrend kognitív észlelésre tett hatását vizsgálja.

A MIND-étrend paraméterei nem forradalmian újak. Jellemzői: a magas antioxidáns tartalom, a bogyós gyümölcsök, a diófélék, az olajos magvak, a zöld leveles zöldségek, valamint a tápanyagokban gazdag élelmiszerek, például a babfélék vagy a halak előtérbe helyezése. „A kutatások azt igazolják, amit nagyszüleink és dédszüleink ettek” – mondja Cohn, a Táplálkozási és Dietetikai Akadémia munkatársa. „Ennünk kell zsírokat és tojást, valamint több teljes értékű és kevesebb feldolgozott élelmiszert.”

Woo szerint ugyanakkor a böjtölés önbizalomnövelő és jellemerősítő hatású. A leghosszabb böjt, amit valaha kivitelezett, 7 nap volt. Véleménye szerint segít az érzés, hogy diétánkkal kontrollálni tudjuk az agyműködésünket. „Az egy pszichológiai mellékhatás, hogy uralkodni tudunk az állati ösztöneinken, és produktív módon tudjuk felhasználni őket.”

Az agyműködés javítására irányuló különféle „trükkök” közös jellemzője, hogy mindegyik kizárja az olyan alacsony minőségű ételeket, amiktől ködösnek, álmosnak vagy letargikusnak érezzük magunkat, viszont ajánlják az omega-3 tartalmú zsíros ételeket, amelyek segítik a sejtmembránok épségének megőrzését és az agysejtek közötti kommunikációt.

Ki kell próbálni, hogy kinek, mi válik be a legjobban. Senkivel nem találkoztam, aki ezek közül mindenáron csak egyféle étrendhez ragaszkodna. Ez nem valami vallás” – vélekedik Woo.

Forrás: Andrew Zaleski: The Science Behind the Mental Clarity Diet,
ford. Mezei Elmira, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk