Fáradtság? Energiahiány?
Nem az időjárás okozza!

Mindannyiunkat szokatlan kihívások elé állít a jelenlegi koronavírusos időszak, ráadásul tavaszra vitaminraktáraink is kimerültek, D-vitamin szintünk lecsökkent, így nem csoda, hogy mindenkinél gyakrabban jelentkezik fáradtság és könnyebben kaphatunk el bizonyos betegségeket is. Bár az okok főként életmódunkban keresendők, mégis jó lenne mielőbb helyreállítanunk energiaszintünket, teherbíró képességünket.

A Centers for Disease Control and Prevention (USA) szerint a nők 15,3%-a, a férfiak 10,1%-a érzi magát rendszeresen kimerültnek. Ez a fajta fáradtság nem azonos azzal, amit mindenki megtapasztal néha, ha későn fekszik le. Itt komoly, állandóan jelen lévő kimerültségről van szó, fontos tehát felderítenünk ennek okait.

A szorongás megbetegít

Idegállapotunk nagyon is befolyásolja a közérzetünket, egészségünket. Egy szorongó ember sokszor szenved például gyomorproblémák miatt, de gyakran verejtékezés, légszomj, szédülés, magasabb pulzus vagy remegés is jelentkezik. Sűrűbben betegszik meg, mert a szorongás az immunrendszerét is legyengíti. Hat hónapon túl ez az állapot a generalizált szorongásos zavar gyanúját veti fel, ami mindenképpen orvosi kezelést igényel.

Krónikus stressz

A stressz normális, hasznos reakció lehet például veszélyhelyzetben, ahol a gyorsabb reakciót, a menekülést segíti. Ám a szervezet az állandó „készenlétben” kimerül, ami negatívan befolyásolja az immun- és idegrendszer, a hormonok és a szív egészségét. Energiahiány, emésztési problémák , álmatlanság, fejfájás is jelezheti, hogy túl sok a stressz az életünkben.

Túl kevés alvás

Ha keveset, rosszul, felszínesen, például gyakori felébredésekkel alszunk, akkor idővel szervezetünk jelezni fog nappali fáradtság, álmosság, a koncentráció csökkenése, ingerlékenység, szorongás, gyakoribb fertőzések vagy egyéb tünetekkel. Az alkohol, koffein és bizonyos gyógyszerek is befolyásolják alvásunk minőségét, különösen, ha a lefekvés előtti órákban fogyasztjuk.

Vérszegénység

A vérszegény emberek szervezetében kevés a hemoglobin, a vörösvérsejtek azon része, mely az oxigént szállítja. Ha a szövetek és a sejtek nem jutnak elég oxigénhez, nem tudnak tökéletesen működni. Az érintetteknél fáradékonyság, összpontosítási problémák, sápadtság és légszomj is jelentkezhet. Az okok felderítése után megfelelő kezeléssel, a hiányállapotok (például vas- vagy B-vitaminhiány) megszüntetésével az energiaszint helyreállítható, a fáradékonyság megszüntethető.

Immunbetegségek

Egyes autoimmun betegségek is (például lupusz, sokízületi gyulladás, autoimmun eredetű pajzsmirigy-gyulladás) legyengítik az immunrendszert, fáradtságot, álmatlanságot, gyomor és bélrendszeri tüneteket idéznek elő, melyek az alapbetegség kezelésével enyhíthetők.

Munkahelyi ártalom

Ahol kórokozók magasabb arányban fordulnak elő – például a tömegközlekedési eszközökön vagy az egészségügyi intézményekben –, ott nagyobb a rizikója a fertőzéseknek, melyek energiahiányos állapotot idéz elő.

Helytelen étrend, kevés folyadék

Az egyoldalú vagy vitaminokban, ásványi anyagokban szegény étrend nem biztosít elegendő energiát a szervezet számára, emiatt is jelentkezhet krónikus fáradtság, gyengeség, gyakoribb fertőzések, lassabb gyógyulás. A dehidratáltság, a folyadékhiány ugyancsak okozhatja a teljesítőképesség romlását, koncentrálási nehézségeket és fejfájást.

Rossz higiéniás szokások

Bőrünk az elsődleges védelmi vonal a kórokozókkal szemben. Rendszeres tisztálkodás, bőrápolás, a bőr egészséges baktériumflórájának megőrzése, illetve az ágynemű és a ruházat megfelelő tisztítása képes csökkenteni a fertőzések számát. A szájhigiénia szintén fontos eleme az egészségmegőrzésnek. A szervezetben kialakuló gyulladások, rendellenességek gyakori kiindulópontja a krónikus, kezeletlen ínybetegség.

Dr. Kádár János
belgyógyász-immunológus főorvos
Immunközpont

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk