Plusz kilók a rossz alvástól?

Az alvászavarok bizonyos típusai összefüggést mutatnak a túlsúllyal, s ez az összefüggés oda-vissza igaz. Tehát önmagában a túlsúly is előidézhet alvászavart, ugyanakkor a nem kielégítő alvás növelheti a súlygyarapodás kockázatát – vajon miért?

Az éjszakai légzéskimaradás rizikófaktorai

Éjszakai légzéskimaradásnak, vagy obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük. A betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak: például a szűk orrjáratok, a valamilyen okból kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás. Azonban az amerikai National Sleep Foundation szerint a legnagyobb kockázati tényező a túlsúly. Mivel az alvási apnoé betegek közel fele túlsúlyos, feltétlenül ismerni kell az összefüggéseket.

Hogyan vezet a túlsúly alvási apnoéhoz?

Bár nem minden elhízott ember szenved éjszakai légzéskimaradástól, ám a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikót. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Éppen ezért a probléma kezelésének első életmódbeli lépése a testsúly rendezése. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.

Hogyan vezet az alvási apnoé túlsúlyhoz?

Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – állítják a kutatások. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére. Egyes tanulmányok szerint az elégséges és jó minőségű alvást „produkáló” személyek kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztanak napközben, mint a keveset alvók és az alvászavarban szenvedők.

Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a túlsúlyos egyén fogyási kísérletének eredményességét.

Nem csak a fogyás miatt kell kezelni!

A horkolás és a légzéskimaradás tünetei nem pusztán zavaróak, de hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek. Sokan úgy gondolják, a horkolás csak kellemetlenség, és leginkább csak a hálótársat zavarja, de ez nem igaz. A horkolás és az alvási apnoé az érintett egészségét is veszélyezteti, mivel ezen tünetek ún. alvásfüggő légzészavarra utalnak, melynek során az alvás alatt a szervezet oxigénszintje veszélyesen lecsökkenhet, ami komoly károsodást okozhat.

Ezért feltétlenül érdemes kivizsgáltatni a problémát, melyhez a szomnológiai szűrővizsgálaton kívül gyakran más szakvizsgálatokra, például fül-orr-gégészeti, kardiológiai, endokrinológiai vizsgálatra is szükség lehet.

Ha sikerül megszüntetni a horkolást, azzal gyakran a hálótársak alvászavarát is megoldjuk, csökken a szívinfarktus, a stroke és számtalan egyéb betegség előfordulási gyakorisága. Mindezek mellett olyan szubjektív panaszokon is segíthetünk, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény és a koncentráció csökkenése, melyek mind a rossz alvás következményei lehetnek.

Végül azt is a jelentős előnyökhöz sorolhatjuk, hogy az alvászavarok megszüntetése után eredményesebbé válhat az addig sikertelen fogyókúra.

Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus főorvos, szomnológus
joalvaskozpont.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk