A stressz-szindrómáról

A stressz a 20–21. század betegsége. Stressz-szindróma, menedzserbetegség, pánikroham, számos furcsa, megmagyarázhatatlan tünet – mi vár azokra, akik ezekkel orvoshoz fordulnak, és mi az, amit saját maguk is megtehetünk gyógyulásunk érdekében?

A stressz-szindrómaként definiált állapot leggyakoribb tünetei: a nyak, illetve fejfájás, szívdobogásérzés, izzadékonyság, álmatlanság, a koncentráció csökkenése, gyengeség, gombócérzés a torokban, szájszáradás, de előfordulnak visszatérő emésztőrendszeri, ízületi-mozgásszervi, illetve haj- és bőrpanaszok, sőt még az aranyér is összefügghet a helytelen táplálkozás mellett a stresszállapottal.

Fenti panaszokkal a betegek először háziorvosukhoz fordulnak, aki aztán kezeli a tüneteket, vizsgálatok, szakorvosi kontrollok követik egymást. Egyik orvostól a másikhoz, ide-oda küldik a beteget, s ez nem egyszerűen a szervezettség hiánya. Az orvostudományban lezajlott specializálódás eredményeképpen ma már nem a beteget vizsgálják, hanem egyes szerveit. A helyzet azonban még ennél is rosszabb: a medikusok oktatásában évtizedekig tabutémának számított a lélek, a psziché, ezért a betegeknek meg kellett elégedniük az idegesség, a neurózis diagnózisával jó esetben egy nyugtatóval, ami távol áll az oki terápiától.

A szervezet egyensúlyát veszélyeztető külső és belső tényezők – a stresszorok azonnali hatást gyakorolnak az idegrendszerre. A folyamatosan fennálló stressz és annak fel nem dolgozása előbb-utóbb megbosszulja magát, s a szervezet jelez. Az állandó nyugtalanság, a látszólag minden ok nélküli idegesség alvászavart okoz. A stressz és az alvászavar együtt a hormonháztartás felborulásához vezet.

Franz Alexander, aki a pszichoszomatikus orvoslás megalapítójaként tett szert világhírnévre, 7 klasszikus pszichoszomatikus betegséget sorol fel:

  1. Peptikus fekély, gyomor-nyombélfekély, gyulladásos elváltozások a bélben;
  2. Colitis ulcerosa, IBS, Crohn-betegség (idült, fekélyes vastagbélgyulladás);
  3. Magas vérnyomás;
  4. Neurodermatitisz (krónikus, erős viszketéssel járó bőrbetegség);
  5. Asthma bronchiale (krónikus légúti gyulladás);
  6. Rheumatoid arthritis (ízületi gyulladás);
  7. Tirotoxikózis (pajzsmirigy-túltengés).

Fentieken kívül ma már a betegségek lényegesen szélesebb körét soroljuk a pszichoszomatikus kórképek közé. Az elmúlt évtized egyik nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a pszicho-neuro-endokrin- és immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ . Ennek a közös „nyelvnek” a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé.

Tekintsük át, milyen stressz-kezelési módszereket alkalmazhatunk a pszichoszomatikus betegségek megelőzésére:

1. Ismerjük fel a változtatás szükségességét:

  • El tudjuk-e távolítani a stresszort? El lehet kerülni?
  • Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét?
  • Tudunk-e új célt kitűzni?

2. Csökkentsük a stresszre adott emocionális reakció intenzitását:

  • Nem reagálunk-e túlságosan?
  • Tekintsünk úgy a stresszre, mint egy megoldandó helyzetre, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük folyton: mi lett volna, ha…?!

3. Tanuljuk meg és gyakoroljuk a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését:

  • mély lélegzés, izomlazítás;
  • zeneterápia;
  • végső esetben gyógyszerek, feszültségoldók.

4. Erősítsük testünk fizikai állapotát, edzettségét:

  • testedzés: kerékpár, úszás, kocogás, séta stb.;
  • dohányzás elhagyása;
  • tudatos táplálkozás, elegendő folyadék fogyasztása;
  • több, jobb, rendszeres alvás.

5. Törekedjünk érzelmi állapotunk stabilitására:

  • társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése;
  • reális célok kitűzése;
  • ÖNISMERET;
  • kerüljük a frusztrációt!

Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus, immunológus főorvos
endokrinkozpont.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk