Hogyan hatnak szívünk egészségére a negatív érzelmek?

A stressz, harag és egyéb negatív érzelmek életünk velejárói. A túlzott mértékű és nem megfelelően kontrollált idegesség azonban már nemcsak saját és környezetünk mindennapjait teheti tönkre, de szívbetegséghez is vezethet.

Stressz

A vészhelyzetek kezelésére szervezetünk az adrenalin hormont küldi segítségül. Hatására a szervezetben nő a szívverés, fokozott válaszkészség jön létre, a reakcióidő csökken.

Amennyiben e folyamat állandósul, a szervezetben kóros elváltozások alakulhatnak ki.

A munkahelyeken a munkakörökhöz kapcsolódó határidős feladatok megfelelő teljesítése, otthonunkban a feszült légkör, a megoldatlan családi problémák, vezetés közben a forgalmi dugók és még sorolhatnánk a számtalan stresszhelyzetet, melyekkel nap mint nap meg kell birkóznunk.

Ilyen folyamatos stresszhelyzetben az emberi szervezet az adrenalin mellett kortizolt is kiválaszt. Ez a hormon a vérnyomás emelkedéséért felelős és fokozza a szervezetben a folyadék visszatartását. A folyamatos stresszben élőknél a stresszre adott – egyébként teljesen normális – reakció állandósulhat, ami többféle pszichoszomatikus betegség, így szívbetegség kialakulásához is vezethet.

Harag, düh

A Johns Hopkins School of Medicine kutatói a haragnak a szív egészségére gyakorolt hatását vizsgálták. Az 1337 résztvevőt 36 éven át figyelték meg. Eredményeik azt mutatják, hogy akik a stresszre fokozott düh és méreg formájában reagáltak, 3-szor magasabb volt a korai szívbetegségek kockázata és 5-ször gyakrabban kaptak szívinfarktust. A jelenség férfiak körében gyakrabban figyelhető meg. A kutatók ezt a két nem közötti viselkedésbeli eltérésekkel magyarázták. „Egy férfi legyen férfi” alapon az erősebbik nem képviselői inkább hajlamosak egy stresszhelyzetre dühkitöréssel, agresszíven reagálni, míg a nők inkább magukba fordulva rágódnak egy-egy problémán.

Az első esetben, düh esetén a szív- és érrendszeri betegségek a jellemzőbbek, míg a másik típusnál az elfojtás egyéb pszichoszomatikus kórképeket, illetve az immunrendszer gyengülését idézi elő, ami többek között gyakori fertőzésekkel jelentkezhet.

Harag és düh során a szervezet adrenalint választ ki, ezzel készülve a támadásra, mely rendszerint elmarad, hiszen nem elfogadható, hogy ott és akkor engedjük szabadjára mérgünket, ahol épp szeretnénk. A folyamat leginkább úgy érzékeltethető, mintha a piros lámpánál egyszerre nyomnánk padlóig a féket és a gázt. Természetesen sehová sem jutunk, a kerekek helyett szervezetünkben csak a felgyülemlett düh pörög tovább és égeti porrá idegrendszerünket.

A felfokozott hangulat mellett szervezetünkben a negatív érzelmek hatására megemelkedik a koleszterinszint és elkezdődik a katekolamin (ide tartozik az adrenalin is) nevű hormonok fokozott kibocsátása. Kutatások alapján tudjuk, hogy a katekolamin a szervezetben zajló bonyolult mechanizmusok eredményeképpen nagy mértékben hozzájárul az erek falán a plakkok lerakódásához, így növelve a szívkoszorúér megbetegedések kockázatát.

Depresszió

A harag és az agresszió mellett a tartós negatív érzelmeken alapuló depresszió is nagymértékben növeli a szívbetegségek kockázatát. A depresszió különösen magas gyakorisággal figyelhető meg a már infarktuson vagy szívműtéten átesett betegek körében, ezzel tovább növelve az állapotromlás veszélyét, lassítva a gyógyulás folyamatát.

A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggések már régóta ismertek, azonban csak az elmúlt 15 év kutatásai szolgálnak tudományos bizonyítékul ezek alátámasztására. A szívkoszorúér-betegséggel kezelt páciensek 17–27%-ánál figyeltek meg depressziót egy vizsgálat során. Az is világosan látható, hogy a depresszió nagymértékben megnehezíti a beteg állapotának javulását, sőt csökkenti a gyógyszeres kezelés eredményességét is, illetve hosszabbra nyújtja a műtétek utáni lábadozás idejét.

A folyamat minden bizonnyal kétirányú, a szívbeteg, esetleg műtéten átesett páciensek gyakran reagálnak depresszióval megváltozott állapotukra, azonban a depresszió önmagában is növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggés magyarázata lehet, hogy a depresszió a hangulati változáson kívül a szervezetben jelentős biológiai változásokat is okoz. A betegség hatására a hormonális változások mellett nő a pulzusszám, s így a kedvezőtlen belső folyamatok hatására romlik a szív egészsége.

Stresszteszt:

Tesztelje, mennyire van veszélyben a szíve!

Jelölje válaszait az A, B vagy C oszlopban,
majd értékeljen!
A
gyakran
B
ritkán
C
szinte soha
1.
Milyen gyakran érez szorongást?
2.
Sokszor fojtja vissza a dühét?
3.
Milyen gyakran érez szorongást?
4.
Problémás a családi élete?
5.
Gyakran tapasztalja, hogy szapora a pulzusa?
6.
Sűrűn kap el fertőzéseket?
7.
Érezte már kilátástalannak a helyzetét?
8.
Nehezen bízik meg az emberekben?
9.
Magába zárja az érzelmeit?
10.
Nehézséget jelent a kikapcsolódás?

A: Amennyiben zömében az A oszlop válaszait jelölte meg, érdemes mielőbb kivizsgáltatnia magát, ugyanis a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából veszélyes stressz-szintnek van kitéve. A fizikai vizsgálatokon túl ajánlatos felkeresnie egy lélekgyógyászt, pszichológust is, hogy megtanulja uralni az érzelmeit.

B: Ha a B válaszok vannak többségben, Önt érinti ugyan a negatív stressz veszélye, de még kezében az irányítás. Érdemes lenne találnia egy módszert, amellyel levezeti a feszültséget, és egy szakorvosi konzultációval elejét vehetné a testi problémák kialakulásának is.

C: A C válaszok többsége azt jelenti, hogy Ön remekül boldogul még ebben a rohanó világban is, nyilván tudatosan foglalkozik a lelki békéjével. Amennyiben megtanulja tartósítani ezt az állapotot, és figyel az étkezésére és a testmozgás rendszerességére is, elég csak évenként egyszer kivizsgáltatnia magát, hogy elkerülhesse szív- és érrendszerének betegségeit.

Dr. Kocsi Anikó
diabetológus szakorvos, pszichoterapeuta
oxigenmedical.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk