Az életmód hatása
az immunrendszerre

Az élet nem más, mint a folyamatosan változó körülményekhez való alkalmazkodás, ami bizonyos stresszel jár. Sellye János bizonyította elsőnek, hogy stressz nélkül nem lehet élni. Azonban még az ún. boldog stressz is a sejtekben termelődő életenergiát fogyasztja.

A meghatározott ideig tartó, ún. boldog stressz állapota általában motivál, elősegíti a jó helyzetfelismerést, döntést, az eredményes cselekvést. Ha a stressz-állapot azonban tartósan, folyamatosan fennáll, és az eredmény nem siker, hanem a kudarc, vagy a puszta létfenntartás küzdelme felé vezet, a szervezet a lelki és fizikális kimerültség állapotába kerül, melynek gyakran teljes összeomlás, esetleg halál is lehet a következménye.

Korunkban a felgyorsult élettempó, a tőlünk független gazdasági, társadalmi és szociológiai helyzet tartósan olyan terhet rak a lakosság jelentős hányadára, melynek következménye az egyre gyakoribb krónikus betegségek sokasága: szív-érrendszeri panaszok, szélütés, szívinfarktus, magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, krónikus fáradtság, depresszió, gyulladásos betegségek, asztma, allergia, immunológiai és daganatos betegségek, frigiditás, a férfierő jelentős csökkenése, meddőség és a bőrgyógyászati panaszok tömege.

Lényegesen több időt és energiát fordítunk külső feladatok elvégzésére, közben nem jut idő saját szervezetünk karbantartására.

Biológiai ritmusunk is teljes egészében felborult: késő estig, sokszor éjszakáig a tévé vagy a munka rabjai vagyunk, közben a folyamatos energiahiányt nassolással próbáljuk kompenzálni, majd teli hassal kerülünk ágyba. Ennek súlyos emésztés-élettani, szív- és légzésműködési következményei lehetnek, a vércukorszint emelkedése mellett jelentősen rontja a szervezet sav-lúg egyensúlyát is. Reggel törődötten, étvágytalanul ébredünk, amit különféle izgatószerekkel – erős kávé, energiaitalok – próbálunk kompenzálni, közben nem fogyasztjuk el azokat a lassan lebomló táplálékokat, amelyek az egésznapi küzdelemhez szükséges energia forrásai lennének.

Szervezetünkben sötétedéskor a tobozmirigy által termelt melatonin hormon elindítja az alvási folyamatot, ám ezt mesterséges fényekkel rendszeresen, hosszú távon gátoljuk. Az élettani körülmények helyreállítása érdekében ajánlatos este legkésőbb 6-7 órakor megvacsorázni – lehetőleg nyers zöldségekből álló salátát, könnyen emészthető fehér húst, és akinél nincs ellenjavallat, 1 dl jó vörösbor is szóba jöhet. Betegség esetén a célzott étrendet kell alkalmazni. Vacsora után legalább 15-20 percet sétáljunk a szabadban. Ezután már ne nézzünk tévét, ne üljünk a számítógép elé, ne borítsuk fel a természetes biológiai ritmust, hanem próbáljunk meg lefeküdni és elaludni!

Így pár hét alatt állapotunkban észrevehető javulás várható, reggel pihentebben, üres gyomorral ébredünk, jó étvággyal tudjuk megenni a reggelit, mely könnyen emészthető, teljes értékű állati fehérjéket (tojás, baromfi, hal), kevés teljes őrlésű gabonát (pl. egy szelet kenyér, főtt zabkása), nyers salátákat, zöldségeket vagy tejsavas erjesztésű zöldségeket (pl. savanyú káposztát) tartalmazzon.

Szervezetünk jelentős energiaforrását az izmok képezik, de csak akkor, ha rendszeresen használjuk őket. Az életkor és általános egészségi állapot figyelembevételével kiválasztott sport lehet a sétától kezdve a különféle belső erőfejlesztő gyakorlatokon keresztül bármi, amiben jól érezzük magunkat. Kerüljük a nagy erőkifejtést, csúcsteljesítményt igénylő testépítő gyakorlatokat, válasszunk inkább folyamatos és intenzív légzésre késztető, ún. oxidatív sportot, például úszást, kocogást, kirándulást. A közben bőségesen termelődő ún. boldogsághormonok hozzásegítenek problémáink megoldásához.

Az erős testi-lelki kifáradás esetén jótékony hatású „édes semmittevést” csak átmenetileg és ne életvitelszerűen gyakoroljuk. A főként nyugdíjasoknál tapasztalható, négy fal közé zárt inaktivitás mentális beszűkülést eredményezhet, melynek következménye lehet a fizikai állapot hanyatlása is.

Ennek oka többek között az a szociológiai helyzet, hogy megszűntek a többgenerációs nagycsaládok, így a nagyszülők csak fényképen láthatják unokáikat, esetleg telefonon és egyre ritkábban személyesen. Legyenek végtelenül boldogok azok a nagyszülők, akiknek megadta a sors, hogy 3 generációs családban élhetnek, mert életük e szakaszának is megvan a napi értelme, feladata és felelőssége , ahogy ez régen megszokott volt.

Bizonyított tény, hogy a nagycsaládban élők stressztűrő és stresszkezelő képessége lényegesen jobb, mint azoké, akik magányosan élnek. Általában hosszabb ideig is élnek, esetleges betegségeiket jobban kezelik, nem befelé fordulva saját bajukon tépelődnek, hanem azon átlépve az életre koncentrálnak: segítik a család életét, működését.

Emiatt javaslom az egyedül élő nyugdíjasoknak: keressenek bármilyen társadalmi feladatot, segítő elfoglaltságot, ahol értelmes, hasznos feladatok megoldásával tölthetik idejüket.

Összegezve, az emberi immunrendszer vezérlése elsősorban lelki, majd hormonális és idegi alapon működik. Vallási hovatartozástól függetlenül a hitbeli élet, a lelki egyensúly fenntartása alapjaiban meghatározza immunrendszerünk működését. Emellett hétköznapi életünk során szükség lehet azoknak a bizonyítottan immunrendszert támogató készítményeknek a szakszerű fogyasztására, melyek a fizikai test jobbításán keresztül visszahatnak lelki és érzelmi állapotunkra.

Végezetül, az ember alapvető igénye, hogy szerethessen és szeretve legyen. Maga a szeretet és szerelem mentális és fizikális megvalósulása rendkívül erős, pozitív motivációt jelent az immunrendszer számára, tehát gyógyító erejű!

Béky László
természetgyógyász
beky-termeszetgyogyaszat.hu

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk