Az élelmi rostok jelentősége a cukorbetegség karbantartásában

A sikeres diabétesz diéta összeállításához fontos tudnunk, hogy szoros összefüggés lehet egyes élelmiszerek rosttartalma és vércukoremelő hatása között: a magasabb élelmirost-tartalmú szénhidrátforrások ugyanis kevésbé emelik meg a vércukorszintet, mint a rostszegény változatok.

Mik azok az élelmi rostok?

Az élelmi rostok alkotóelemeit olyan kötések kapcsolják össze, amelyeket az emberi emésztőrendszer nem tud lebontani. Emiatt a rostok – az emészthető tápanyagoktól eltérően – elkerülik a felszívódást a vékonybélben, és a vastagbélig tartó útjuk során különféle kedvező hatásokat fejtenek ki. Élelmi rost található többek között a zöldségekben (különösen a száraz hüvelyesekben), a teljes értékű gabonából vagy álgabonából készült élelmiszerekben, az olajos magvakban és a gyümölcsökben.

Az élelmi rostok előnyös hatásai

A rostban gazdag táplálkozás segíthet az elhízás megelőzésében és a súlyfeleslegtől való megszabadulásban, valamint a diabétesszel gyakran együtt járó székrekedés elkerülésében. Egyes kutatások szerint az étrend rosttartalma a testzsír eloszlásával is összefügg: a több rostot fogyasztóknál kisebb volt az átlagos derékbőség és a hasi elhízás mértéke.

Mennyi rostot egyen a cukorbeteg?

A cukorbetegség étrendje mindenképpen rostban gazdag, az ajánlások napi 30-45 gramm élelmi rostot említenek. Fontos, hogy ezt a rostbevitelt ne étrend-kiegészítők formájában akarjuk letudni!

A rostoknak a diabétesz kockázatára, lefolyására gyakorolt étrendi hatása összetett. A természetes élelmirost-forrás alapanyagok (zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabona, olajos magvak) értékes beltartalmuk miatt kedvezőbb hatást fejtenek ki, mint a rostkivonatok, a mesterséges rostkészítmények.

Hogyan függ össze a rosttartalom a vércukorszinttel?

Az élelmiszerek vércukoremelő hatása és rosttartalma között legtöbb esetben fordított kapcsolat áll fenn: a magasabb élelmirost-tartalom kisebb vércukorszint-emelő hatást vált ki.

Különösen előnyös a durumbúzából készült tészta és liszt. Igazi rostbajnok a zab: a benne található egyik élelmirost-típus igazoltan segít a koleszterinprofil javításában is.

Ne féljünk a száraz hüvelyesektől! Kerüljenek rendszeresen az asztalra lencsével, vöröslencsével, csicseriborsóval, babbal készült fogások! Bár alapanyagként szénhidráttartalmuk jelentős, magas élelmirost-tartalmuk miatt vércukorszintet emelő hatásuk, azaz glikémiás indexük mérsékelt, különösen, ha más zöldségekkel együtt készítjük el őket.

A tudatosan táplálkozó cukorbeteg – a kiugró vércukorértékek elkerülése érdekében – fehér kenyeret, finomlisztből készült pékárut, rostszegény és egyben magas keményítőtartalmú köretet (például fehér rizs, fehér lisztből készült tésztaköret, burgonyapüré), cukorral készült édességet legfeljebb alkalmanként, és egyszerre kis mennyiségben fogyaszt.

Mire figyeljünk az élelmirost-bevitel növelése esetén?

Nagyobb mennyiségű élelmi rost étrendbe iktatása a vércukorszint befolyásolása miatt hatással lehet a szükséges gyógyszermennyiségre is, ezért fontos a kezelőorvossal konzultálni, ha a megszokott étrendhez képest jelentősen növeljük az élelmirost-fogyasztást.

Cukorbetegség esetében a gyógynövények támogatása is hatásos lehet: fekete áfonyából, csalánból, katángkóróból, orbáncfűből és gyermekláncfűből készült gyógyteákat használ a népgyógyászat évtizedek óta a cukorbetegség kezelésére.

Ezek együttesét, a Diabess – Györgytea gyógyhatású készítményt, Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember régi, jól bevált receptjét érdemes kipróbálni naponta 1-2 csészével.

A Diabess-Györgyteáról és a cukorbetegségről információk a www.diabess.hu és a fb.com/diabesstea oldalakon találhatók. (x)

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk