Nem mind fénylik, ami arany!

Tavaszi felfrissülést, roborálást, szépülést segítő, egyben különleges gasztronómiai élményt nyújtó, kevéssé ismert növényt ajánlunk a Kedves Olvasó figyelmébe! Áldásos hatásait már évezredekkel ezelőtt felfedezték, magját olyan nagy becsben tartották, hogy még a fáraók sírjába is „csempésztek” belőle, hogy szükség esetén kéznél legyen a túlvilágon.

A feketekömény – a fűszerköménytől eltérően – rendszertanilag a boglárkafélék családjába tartozik és kerti katicavirág, illetve szőrös kandilla néven is ismert. Magját – ízének hagymás beütése miatt – fekete hagymamagnak is nevezik. A háromszögletű, matt fekete színű, borshoz hasonló illatú magocska az arab, török és indiai konyha igen kedvelt fűszere, curryk, raguk, levesek, savanyúságok, édességek és péksütemények ízesítője.

Ezt a különleges magocskát a legtöbben mégsem az íze, hanem rendkívül szerteágazó, egészséget támogató hatása miatt tartják értékesnek. Magjának olaja – az esszenciális zsírsavak, az E-vitamin és az egyéb, fenolos összetevők mellett – egy timokinon nevű vegyületet is rejt, s az utóbbi évek tudományos kutatási eredményei ezzel az anyaggal magyarázzák a gyógynövény évezredek óta ismert és hasznosított védő, roboráló és egyéb jótékony tulajdonságait.

A magolajban található antioxidánsok a szabad gyökök elleni védekezés segítői, a telítetlen zsírsavak pedig több szervrendszer egészségét támogatják. Ne definiáljuk azonban a feketekömény hidegen sajtolt magolaját pusztán egészséget támogató alapanyagként, hiszen olyan karakteres ízű olajról van szó, mellyel a gasztronómiai kalandozásokra nyitott háziasszonyok, új ízeket kereső szakácsok, séfek számos olyan fogást alkothatnak, amiket pont ez a pikáns, gyógynövényes ízvilág tesz különlegessé. A korábban említett értékes összetevők miatt azonban érdemes kerülni az olaj hevítését, inkább levesekbe, salátákra, krémek ízesítésére használjuk.

Bármilyen meglepő, nemcsak olaj formájában csempészhetjük konyhánkba ezt a sokoldalú gyógy- és fűszernövényt, hanem lisztként is. A magolaj kinyerésének legtermészetesebb módszere a hidegen sajtolás, melynek végterméke – a pörköletlen magokból kipréselt olaj mellett – egy minimális zsírtartalommal rendelkező szárazanyag, pontosabban magmaradvány: a pellet. Ennek őrlésével egy másik izgalmas alapanyag, gluténmentes feketeköménymag-liszt nyerhető, mellyel fűszeres ízt kölcsönözhetünk a sós rágcsálnivalóknak, de akár a fokhagymás tejbe áztatott hús lisztes panírját is megbolondíthatjuk vele.

Aki kellő alázattal fordul a természethez, az kiapadhatatlan kincseskamrába nyer bebocsátást, ami a feketekömény esetében hatványozottan igaz. A sajtolásos módszernek ugyanis még egy „nyeresége” van: a kimagasló bőrtápláló tulajdonságú magolajiszap, mely arcpakolásként, bőrradírként fejti ki bőrt nyugtató, gyulladáscsökkentő, hidratáló tulajdonságát.

A kozmetikai felhasználás során a feketeköménymagolaj-iszap antibakteriális, antiszeptikus és antifungális tulajdonságát jól hasznosíthatjuk problémás, pattanásos, mitesszeres, ekcémás bőrön, ahol látványos javulást eredményezhet, de a kutatások pikkelysömörrel küzdő páciensek esetében is pozitív tapasztalatokról számoltak be. A gyulladt bőrfelületeken a kellemetlen tünetek enyhülését, az irritáció vagy duzzanat csökkenését tapasztalták.

A feketeköménymagolaj-iszap – antioxidáns hatású összetevőinél fogva – bőrfiatalító tulajdonságokkal is bír. Az iszapból készített pakolás védi a bőrsejteket a szabad gyökök „károkozásától”, így kifejezetten ajánlott a nagyvárosok szennyezett levegőjének vagy a fokozott UV-sugárzásnak kitett bőrre.

 

Aki kipróbálja és megismerkedik a feketekömény valamely formájával, az izgalmas, új ízekkel gazdagított gasztronómiai élményeket szerezhet, ráadásul szépségét, egészségét is támogathatja vele.

Forrás: ParaMedica EgészségMagazin

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk