Érrendszer: a közös nevező?

Az a széleskörű pusztítás, amit a Covid-19 az emberi szervezetben okoz, egyre inkább arra ösztönzi a kutatókat, hogy az új koronavírusnak az érrendszerre gyakorolt romboló hatására fókuszáljanak.

Ahogy a tudósok kezdik jobban megismerni és megérteni ezt a nagyon összetett betegséget, ahogy próbálják megtalálni azokat a kezelési módokat, amelyekkel megakadályozható, hogy végzetessé váljon, újra és újra az érrendszerhez jutnak el. A vírus ugyanis az erek belső falát borító hámszöveteket (endotélium) károsítja, s a testszerte megjelenő tünetek és szövődmények esetében a „közös nevező” az ún. endoteliális működési zavar.

Dr. William Li, az Angiogenezis Alapítványt létrehozó, az érrendszer kutatásával foglalkozó biológus ezt a belhám réteget egy tükörsima jégpályához hasonlítja, melyen a játékosok és a korong is akadálytalanul tudnak siklani. Ha a vírus tönkreteszi az erek belső falát, a hámréteg olyan töredezetté válik, mint a jégpálya a hokimeccs után, így a vér egyre nehezebben tud áramlani az erekben.

Li egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként összehasonlította COVID-19-ben elhunyt betegek tüdőszöveteit olyanokéval, akik influenzában haltak meg. Meglepő különbségeket találtak: a Covid-19-ben elhunytak tüdőszöveteiben súlyos endoteliális sérüléseket és 9-szer annyi apró vérrögöt találtak, mint az influenzásokéban.

Azt már tudjuk, hogy a koronavírus az ACE2 receptoron keresztül hatol be a sejtekbe, s úgy tűnik, hogy a vírus közvetlenül az endoteliális sejteket támadja meg. Ezek fontos feladata többek között a vérrögképződés megakadályozása, a vérnyomás és az oxidatív stressz szabályozása, illetve a kórokozók elleni védelem. Ebből kiindulva érthetővé válik, miért szerepel a szövődmények között az idegrendszer károsodása, a vérrögök kialakulása a tüdőben, az agyban és a lábakban, illetve a vese- és szívproblémák is.

Peter Libby, Harvard Medical School kardiológus kutatója elmondja, hogy az endotélium rendelkezik egy olyan „riasztóberendezéssel”, melynek hatására megváltoztatja működését, ha kórokozó hatol a szervezetbe. Ez a változás azonban túl intenzívvé is válhat, ronthat a beteg állapotán, ha az endoteliális sejtek a gazdájuk ellen fordulnak, és vérrögképződést, illetve magas vérnyomást okoznak (endoteliális működési zavar), ami Covidos fertőzés esetén jellemző. A közös nevező tehát az összes Covidos betegnél az endoteliális diszfunkció.

Az érrendszer károsodásának fő oka valószínűleg a szervezetnek az új koronavírusra adott túlzott immunválasza. A SARS-CoV-2 betegek vérének valóban példátlanul magas a gyulladásszintje – állítja Dr. Yogen Kanthi (National Institutes of Health). Amikor a gyulladás szétterjed az erek belső falában, a szövetek oxigénhiányossá válnak, ami tovább fokozza a gyulladást.

Alfred Lee, a Yale Rákkutató Intézetének hematológusa beszámol arról, hogy a Yale kórházaiban a kritikus állapotban levő Covidos betegeknek elkezdtek aszpirint adni, annak közismert véralvadásgátló hatása miatt. Kutatások arra utalnak, hogy a vérhígítók alkalmazása javíthatja a Covid-19-ben szenvedő betegek életesélyeit.

Azt is megfigyelték, annak ellenére, hogy ez egy légzőszervi vírus, tüdőproblémákkal mégis kevesebben kerültek az intenzív osztályokra. Azok inkább túlsúlyos, cukorbetegség és magas vérnyomásban szenvedő betegekkel vannak tele. Ők légszomjban szenvednek, de tudnunk kell, hogy a tüdő nemcsak a légutakat jelenti, itt maguknak a vérereknek a problémájáról van szó. Ezért van az, hogy a súlyos Covid-19-ben szenvedők olyan nehezen jutnak oxigénhez még akkor is, ha kívülről pumpálnak a tüdejükbe levegőt. Az endoteliális sejtek lyukacsossá, szitaszerűvé válnak, és emiatt áteresztik a vérkeringésben cirkuláló folyadékot, mely így felgyűlik a résekben, magyarázza Peter Libby.

Dr. William Li tömören így summázza tapasztalatait: – A vírus bekerül a szervezetbe, majd távozik belőle. Az ember vagy megbetegszik tőle, vagy nem. A kérdés az, vajon nem hagy-e romokban heverő érrendszert maga után.

Forrás: Will Stone – Clots, Strokes And Rashes.
Is Covid-19 A Disease Of The Blood Vessels? ford. Czárán Judit,
a teljes cikk és a szakirodalmi hivatkozások a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvashatók.

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk