A krónikus stressz megduplázhatja a szívbetegségek rizikóját!

Nehéz kivonni magunkat a mindennapi stressz alól, pedig tudjuk, hogy az nemcsak pszichés, hanem fizikai rombolással is jár. A kezeletlen feszültség úgy betegít meg, hogy szinte észre sem vesszük!

Ismert, hogy a krónikus stressz egy sor betegség, többek között a magas vérnyomás, az asztma, a gyomorfekély és az irritábilis bél szindróma kialakulásához vezethet, kevésbé ismert azonban, hogy sokszor a stresszre adott reakcióink maguk a rizikófaktorok.

Az American Heart Association kutatásai szerint a stressz sokszor olyan „ rossz megoldásokat” eredményez, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy épp a stresszevés. Ezek pedig köztudottan emelik a vérnyomást és károsítják az érfalakat.

A tartós stressz kapcsolatba hozható azon agyi terület fokozott aktivitásával, amely az érzelmek feldolgozásáért felelős és ugyancsak növeli a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. A The Lancet c. szaklapban megjelent korábbi tanulmány szerzői szerint a stressz ugyanolyan fontos rizikófaktornak számít ebből a szempontból, mint maga a dohányzás.

A szívbetegségekhez vezető út személyenként eltérő lehet és rendszerint több tényező együttes következménye. A nem befolyásolható rizikófaktorok (a genetika, a kor és a nem), valamint a befolyásolható tényezők (magas vérnyomás, koleszterin- és vércukorértékek stb.) előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A folyamat lassan halad előre, de kezeletlenül, évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust vagy stroke-ot okozhat.

A rizikófaktorok hatása nem pusztán összeadódik, hanem hatványozódik, azaz összeszorzódik, például két fontos rizikófaktornál négyszeres, három jelentős tényező esetén pedig már kilencszeres az infarktus bekövetkezésének esélye.

Mivel a befolyásolható kockázati tényezők megfelelő életmód, táplálkozás, stresszoldás mellett orvosi segítséggel jelentősen csökkenthetők, érdemes szakszerű segítséget kérni mindehhez.

A stresszes életet élőknek mielőbb ajánlatos megkeresniük a számukra jól működő stresszlevezető módszert, például csoportos tréning, sport, mindfulness vagy jóga formájában.

Ne hanyagoljuk el szervezetünk figyelmeztető jelzéseit! A mellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség oka mindenképp kivizsgálást igényel.

Fontos tudnunk, hogy önmagában a stressz, a tartós szorongás és a pánik szindróma is okozhat olyan tüneteket, mint mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, dezorientáltság, melyek mind felvethetik a szívbetegség gyanúját. Érdemes tehát tisztában lennünk a pánik miatt kialakuló mellkasi panaszok jellemzőivel:

  • A mellkasi fájdalom általában éles, hirtelen kezdődik, gyakran akkor, amikor az érintett fizikailag nem aktív. (Az esetek kb. 10%-ában azonban a fájdalom lassan, fokozatosan alakul ki.)
  • Előtte az érintett gyakran nagyobb stresszt, idegességet él meg.
  • A fájdalom kb. 10 percig tart, de a kísérő tünetek tovább fennmaradhatnak.
  • Többnyire a mellkasban lokalizálódik a fájdalom.
  • Hiperventilláció jelentkezik: a nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat.

Fentiekkel szemben a szív-érrendszeri alapú mellkasi panaszokat a következők jellemzik:

  • Általában aktív állapotban alakul ki.
  • Lassan kezdődik és egyre fokozódik.
  • A fájdalom „átvándorol” más testrészekbe (pl. váll, állkapocs, karok).
  • Itt a fájdalom nem éles, hanem nyomás, szorítás érzékelhető.

Ne feledjük: akik szoronganak, lehetnek egyben szívbetegek is, illetve a pánik szindróma súlyosbíthatja is a szív-érrendszeri betegségeket. Amennyiben a vizsgálatok nem mutatnak szív-érrendszeri eltérést, érdemes elindulni a pszichés, mentális gondozás irányába, amely akár a pánik szindrómát, akár a stresszt kezelhetővé teheti.

Tünetmentesen is ajánlott évente, kétévente feltérképezni, milyen állapotban van a szervezetünk. A kardiológiai vizsgálaton túl arteriográfos vizsgálattal az erek állapotáról is fontos információt kaphatunk. Az esetleges eltérést idejében felfedezve akár komoly betegségeket is eredményesen megelőzhetünk, kezelhetünk.

Dr. Vaskó Péter
kardiológus szakorvos
KardioKözpont

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk