Sportoljunk!

A „jó” és a „rossz” fájdalom

Mozgásszegény életmód, irodai ülőmunka mellett egészségünk megőrzésének elsődleges eszköze a rendszeres testedzés. Ahogy az egésznapos ülés derék-, hát- és nyakfájdalommal járhat, úgy sport közben is keletkezhet fájdalom, egyrészt a magas intenzitású edzés, másrészt rossz mozdulatok eredményeként is. Fontos tehát különbséget tennünk a „jó” és a „rossz” fájdalom között!

Mi a különbség?

A jól felépített edzések, a sportteljesítmények elérése során elkerülhetetlen az izomfájdalom, az az érzés, amikor a terhelés során azt tapasztaljuk, hogy „ég” az adott izomcsoportunk. Ez az enyhébb, jól kezelhető, rövidebb időtartamú érzés a „jó fájdalom”. Ha a fájdalom és a fáradtság nem múlik el, még a következő napokban is tart, valószínűleg túlléptünk azon a határon, ami még jól tolerálható volt a szervezet számára, túledzettük magunkat.

Amennyiben azonban pihenés után, néhány napon túl is fennmarad a fájdalom, az már komolyabb problémára utalhat, ez már „rossz fájdalom” kategóriába sorolható, ilyenkor az izmok, az ízületek vagy a csontok is károsodhatnak.

Ha az izmok, az ízületek, a szalagok, a porcok, a csontok túl gyorsan, túl erősen vagy túl hosszú ideig terhelődnek, következményként sportártalom vagy sportsérülés alakulhat ki. Ennek tipikus példája, amikor valaki olyan új edzésbe vagy akár csak gyakorlatba kezd, ami nagyon messze van izmainak aktuális állapotától. Ez enyhébb esetben egy-két napos fájdalmat, súlyosabb esetben akár tartós károsodást is okozhat. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a mozgásprogram lassú, fokozatos felépítését. Tartsuk szem előtt általános szabályként, hogy az új típusú gyakorlatokat eleinte kétharmadnyi mennyiségben végezzük ahhoz képest, mint amennyire képesnek érezzük magunkat.

Izomsérülések

Egyik tipikus példa a combhajlító izom húzódása. A comb hátsó részében végig futó izom a combhajlító, amely hajlamos a húzódásra. Ennek leginkább a nyújtás hiánya vagy a rossz nyújtási technika áll a hátterében. Panaszként elsősorban a comb fájdalma jelentkezik, de a térdben is megjelenhet a fájdalmas érzés.

A pihenés után finom nyújtással és az izmok megerősítésével lehet megelőzni az újabb sérülést, ám ha a fájdalom két hét után sem enyhül, fontos a kivizsgálás.

Ízületek

Ám nem csak az izmok fájhatnak. Tipikusan a túlterhelés következtében jelentkezhet fájdalom az ízületekben is, igen gyakran például a térdben.

Térdsérülés

Sportolás közben a térd igen gyakran sérül, ennek oka esés, túlterhelés, statikai elváltozások (például lúdtalp), felbomlott izomegyensúly vagy akár egy nem megfelelő sportcipő is lehet.

A meniscus szakadás például akut vagy krónikus túlterhelés hatására következhet be, ezt a köznyelvben helytelenül porcleválásnak nevezik.

A bursitis vagy nyáktömlő gyulladás sem ritka jelenség a futóknál, kerékpározóknál.

Az ún. ugrótérd, vagyis a patellar tendinitis főként síelőknél és ugrósportot végzőknél fordulhat elő.

Jellemző tünet túlterhelés esetén a fájdalmon túl a térdízület duzzanata is. A pihentetés ebben az esetben is elengedhetetlen, a duzzanatot érdemes jegeléssel kezelni. A felépülés egyik legfontosabb záloga az ízület környéki izmok megerősítése gyógytornával.

Vállsérülés

A váll a sportolás következtében sokféle sérülést elszenvedhet az izomhúzódástól a „kiugráson” át az ínszalag szakadásig. Az atlétikai és erősportágakban különösen nagy terhelésnek kitett ízület főként az izom gyengesége, a rugalmasság és a stabilizáció hiánya miatt sérülhet meg. Elsődlegesen a pontos diagnózist kell felállítani, így – az enyhe esetek kivételével – vállsérüléssel mielőbb érdemes orvoshoz fordulni, az állapotromlás elkerülése miatt.

Isiász

Érdemes a sport kapcsán is szót ejtenünk az ülőideg-gyulladásról, ülőidegzsábáról, melyet amúgy a modern kor, egész pontosan az ülő ember betegségének is neveznek. Igaz ugyan, hogy gyakran jelentkezik a hosszú távon irodai ülő foglalkozást végzők körében, de olyan sporttevékenység során is kialakulhat, mely előrehajló pozíciót követel meg, ilyen például a kerékpározás.

A törzs csavarodásával járó sportok is rizikófaktornak számítanak, így többek közt a golf és a tenisz is.

A derékfájdalommal, zsibbadással járó, lábba kisugárzó fájdalmat okozó tünetegyüttes esetében a pihenés, az óvatos nyújtás és a hason fekvés segít a panaszok enyhítésében. Ám, ha a komoly fájdalom nem enyhül, ha akadályozza az egészséges életvitelt és testmozgást (például izombénulás vagy széklet-, vizelet-visszatartási képtelenség lép fel), mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert hátterében porckorongsérv is állhat.

Csontok

A csontoknak sem tesz jót a folyamatosan fennálló, ismétlődő nagy terhelés, ugyanis emiatt kifejezett húzó-nyíró erőknek vannak kitéve. Következményként a csont állományában ún. mikrosérülések keletkezhetnek, amelyek hosszabb távon a csont részleges vagy teljes töréséhez vezethetnek. Ez az ún. fáradásos törés, ami gyakran egy intenzív edzést követően következik be, nem ritkán egy-egy új gyakorlat bevezetése után.

Jelek, amelyek kivizsgálást igényelnek

  • Ha a fájdalom nem múlik el az edzés, majd a pihenés után sem.
  • Ha a fájdalom rontja a teljesítményt (kezdetben csak a sportban, később akár a mindennapokban is).
  • Ha a fájdalom miatt nem kielégítő az alvás.
  • Ha a korábbiakhoz képest túl gyakran történik sérülés.
  • Ha nem javul, esetleg romlik az állapot és az otthoni kezelés (pihentetés, jegelés, felpolcolás) nem segít.
  • Ha túl gyakran van szükség fájdalomcsillapítóra.
  • Ha olyan, nem feltétlenül fájdalommal járó tünetek jelentkeznek, mint a zsibbadás, a testrész erőtlensége, merevsége.
  • Sérüléshez kapcsolódóan jelentkező láz, izzadás vagy hidegrázás esetén gyors orvosi segítség szükséges.

Ne halogassuk a vizsgálatot!

A sportsérülések sajátja, hogy ha nincsenek szakszerűen kezelve, hajlamosak további problémákat okozni, elhanyagolt esetben lehetetlenné teszik a további sportolást. A valódi sportsérülések terápiájában ezért a rizikófaktorok kiküszöbölésére is koncentrálni kell. Ilyen például a túledzettség, a szorongás, az anatómiai rendellenességek, az alvászavar, a nem megfelelő edzésmódszer vagy sporteszköz, sportcipő.

A megelőzés, illetve a kezelés részeként a rendellenes anatómiai szituációkat (pl. lúdtalp) is korrigálni kell.

Hogyan segíthet az orvos?

A kezelések megválasztásakor körültekintően kell eljárni, akár kombinációkat is lehet alkalmazni.

A konzervatív kezelések között alkalmazható gyógyszeres kezelés (pl. fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők) és strukturális kezelés (pl. a porcmátrix alkotóelemeinek adagolása, többek között hialuronsav injekcióval).

Természetes hatóanyagokat alkalmazó terápia például az orvosi kollagénkúra, amely gyors és hatékony javulást biztosító injekciósorozat az ízületi fájdalmak, sérülések esetén.

A sérülések típusa szerint jól beválhat a mágneses és a lágylézer terápia, a lökéshullám terápia, illetve a gyógytorna.

Fontos, hogy a sportsérülések, sportártalmak kezelésekor nemcsak a sérült struktúrát kell helyreállítani, de meg kell tanítani az okos edzésfelépítést, a mozdulatok helyes kivitelezését – ideális esetben – mozgásterapeuta vagy gyógytornász bevonásával.

Dr. Páll Zoltán
sebész, traumatológus főorvos
FájdalomKözpont

Share
 
   
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk