Aktuális
Kedves Olvasó! Jön a Kikelet! A Természet készülődik egy újabb „nagy körre”, melyre a tél folyamán jócskán rápihent, erőt gyűjtött, s most nagy levegőt vesz, mondván - akárcsak a színházi előadás előtt – „kezdünk”! Ezt teszi évmilliók óta mindig, és kevéssé érdekli, hogy eközben az emberek nyüzsögnek, stresszelnek, békétlenkednek, hogy épp szeretik és segítik, avagy gyűlölik és ölik egymást.
Miért lesz egyre nehezebb szaladni, ugrálni, sportolni az évek múlásával? Ahogy öregszünk, fokozatosan csökken a porcok rugalmassága. Ennek fő oka szervezetünk kollagéntermelésének egyre alacsonyabb szintje. A hiányállapot a nehezedő mozgáson túl külső megjelenésünkre is hatással van.
Újra online megfejthető!
Fejtse meg weboldalunkon bio-rejtvényünket és küldje el nekünk a helyes megfejtést!
Prevenció + terápia
A köhögés kiváltójának a köztudatban általában a megfázást, légúti fertőzést tekintik, pedig egyéb okból is kialakulhat, tartóssá válhat, hiszen önmagában nem is betegség, inkább tünet. Érdemes viszont komolyan venni, a kiváltó okait is felderíteni, kezelni.
A nátha tüneteit hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, pedig ha elhanyagoljuk, számíthatunk a szövődmények megjelenésére. Ezek közül leggyakoribb az arcüreggyulladás vagy az erős fájdalommal járó fülpanaszok.
Amikor torokfájást tapasztalunk, általában megtapogatjuk a manduláinkat és tátott szájjal, tükör segítségével ellenőrizzük, látható-e a torokban valamilyen elváltozás, például vörösség, duzzanat vagy fehér foltok a mandulák területén. A látott jelek persze többféle betegséget is jelezhetnek. Szükség esetén kérhetünk orvosi segítséget, enyhébb esetben pedig igénybe vehetjük a házilagos gyógymódok széles tárházát.
A légúti betegségek időszakát éljük. Bár az influenza előfordulása egyre csökken, sokan küzdenek még a betegség szövődményeivel. Mindez nem csoda, hiszen a tél végére kimerült szervezet könnyen esik áldozatul a változékony időjárás mellett gyorsan terjedő kórokozóknak. Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Több mint 200 vírus okozhat megfázást, mely felnőtteknél évente akár több alkalommal is jelentkezhet. Ne vegyük félvállról, a szövődmények megelőzése érdekében kezeljük a panaszokat!
Nemzetközi tudományos vizsgálatok arra utalnak, hogy a lakosság D‑vitamin ellátottsága – különösen a hideg évszakokban – nem megfelelő. Számos, civilizációs betegségnek is tekinthető kórkép összefügghet a szervezet alacsony vitaminszintjével. Ugyancsak a vitaminhiány jelei lehetnek a napfényhiányos időszakban gyakoribbá váló vírusos és bakteriális légúti fertőzések.
Vannak esetek, amikor nem a megfázás vagy influenza okozza a fázékonyságot, hanem pajzsmirigyproblémák. Ráadásul az érintettek állapota a tél végi hűvös időben gyakran még romlik is.
Akik már megtapasztalták a felfázással járó tipikus fájdalmat, kellemetlenséget, nem csoda, ha a tél végi hidegben félnek annak kiújulásától. A hólyaghurut valójában nem a fázás miatt alakul ki, mégis van összefüggés az időjárás és az úgynevezett felfázás között. Lássuk, mit tehetünk a megelőzés érdekében!
Az emberiség már évezredekkel ezelőtt felfedezte a meleg gyógyító hatását, és használta is többféle formában, különféle panaszok enyhítésére, betegségek gyógyítására.
Hogyan működünk?
A kutatók szerint a mikrobiomunk valójában mi vagyunk! A bélrendszerünkben élő mikrobák, és azok testünkre és elménkre gyakorolt hatása az utóbbi időben a tudományos érdeklődés fókuszába került. Ma már teljesen világos, hogy a mikrobiom sokkal több, mint emésztést segítő baktériumhalmaz. Vajon hogyan határozza meg a bérflóránk az egészségünket, immunrendszerünk működését vagy akár pszichés állapotunkat, személyiségünket?
„Alig vonszolom magam”, „reggel iszonyúan fáradt vagyok”, „teljesen kidőlök a munkaidő végére”. Ha mindez nem valamilyen vírusfertőzés velejárója vagy egyéb betegség tünete, akkor szerencsés esetben csak a szokásos tél végi, kora tavaszi fáradtsággal kell megküzdenünk. Lássuk, ez esetben mit tehetünk, hogy mielőbb feltöltődjünk, regenerálódjunk!
Ahogy a kemény munka nyomot hagy kezeinken, úgy az állandó, megfeszített gondolkodás, koncentráció hatással van agyunk állapotára. Kutatások bizonyítják, hogy éjjel-nappal „üzemelő” agyunknak is szüksége van némi pihenőre, hogy regenerálódni tudjon. Mindez egyszerűen hangzik, de a megvalósítás nem is olyan könnyű!
A ganoderma, azaz magyar nevén pecsétviaszgomba Ázsiában a „szellemi potencia gyógynövénye”, a siker, a jólét és a hosszú élet szimbóluma. Számos jótékony hatását már a modern tudomány is vizsgálta és bizonyította.
Több mint fél évszázaddal a felfedezése után, napjainkban ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került a Proinsulin C-peptid. Vajon mi a C-peptid és miért foglalkoznak vele ennyit a tudósok?
Az emberek sokféle okból fordulnak dietetikushoz: azért, hogy energikusabbak legyenek, javítsák az emésztésüket vagy fogyjanak. Manapság egyre gyakoribb cél a mentális egészség javítása is.
Mozgásterápia
Napjainkban a demencia, az időskori elbutulás gyakoribb, mint a mellrák, ám a legtöbb ember mégsem veszi komolyan ezt a veszélyt. A nők 8%-a néz szembe mellrákdiagnózissal, az elbutulás réme viszont a 70 felettiek 14%-át, a 85 felettieknek pedig a 30%-át fenyegeti. A ma 40-50 évesek kilátásai ennél sokkal rosszabbak.
40-50 éves kor felett se mondatunk le a remek fizikai kondícióról és állóképességről! Az edzés intenzitását igazítsuk azonban életkorunkhoz, erőnlétünkhöz, aktuális egészségi állapotunkhoz, mely a rendszeres sport eredményeként, remélhetőleg javulni fog.
Gyakori, hogy a lábfájdalmak okát nem az adott területen kell keresni, mert kisugárzó fájdalom is szóba jöhet. Érdemes ilyen esetekben a gerincet is megvizsgálni, mivel gyakran ott található a probléma kiindulópontja.
Onkológia
Bebizonyosodott, hogy a rendszeres testmozgás még a daganatos betegségek esetében is jelentősen növeli a túlélés esélyeit. A vizsgálatok szerint heti 3-4 edzés átlagosan 40%-kal növelheti az életkilátásokat!
Olvasóink közül többen érdeklődtek a deutérium-megvonás esetleges jótékony hatásáról daganatos megbetegedéseknél. A Nutrients című tudományos folyóirat egyik tavalyi számában találtunk e témában egy összefoglaló tanulmányt, mely hasznos információval szolgálhat.
Egy brit kutatásban a közönséges náthavírus egy törzsét használták a hólyagrákban szenvedő betegek kezelésére. Minden betegnél megfigyelték a rákos sejtek fokozott, szelektív pusztulását, sőt az egyik páciensnél a betegség minden nyoma eltűnt.
Fókuszban
Szervezetünk fizikailag, mentálisan és energetikailag egyaránt szennyeződik. Korábban bizonyos rituálékat, vallási előírásokat követve az élet természetes része volt az időnkénti böjt, a testi-lelki megtisztulás. Erre ma már nincs is szükség?
A mozgás az élet! Ez a megállapítás modern világunkra különösen igaz! Számtalan panasz, civilizációs betegség megelőzésére, enyhítésére, kiegészítő kezelésére alkalmas, sőt szükséges a sport! Bizton számíthatunk rá nemcsak a testi bajok, hanem a lelki terhek enyhítése terén is. Nem kell egyéb, mint az elhatározás, az első lépés, majd a kitartó gyakorlás!
A tiszta növényi, vegán étrendnek számos egészségügyi előnye van, s mellé szellemi frissesség, energikusság is társul. Így célt érhet az is, aki fogyni, és az is, aki izmosodni szeretne.
Diabetológia
A stabil vércukorszint megteremtése és hosszú távú megőrzése, a veszélyes vércukorszint-ingadozások elkerülése nemcsak a cukorbetegségben szenvedőknek, illetve prediabetes állapotában lévőknek szükséges, hanem mindenki számára fontos az egészség megőrzéséhez. A vércukorszint szabályozásában számos tényező játszik szerepet, ezek egyike a króm.
A gyakori falási roham, a farkaséhség, a szénhidrátdús ételek iránti túlzott vágy és az ehhez társuló kimerültség, energiahiány a rugalmatlan anyagcsere árulkodó jele lehet.
A Semmelweis Egyetem több mint 3 millió 40–89 év közötti magyar páciens adatait feldolgozó kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a diabétesz jelentősen megnöveli a daganatos betegségek kockázatát, különösen a 40–54 éves korosztályban. A kutatók javasolják, hogy az életmódbeli tényezők mellett fektessünk jóval nagyobb hangsúlyt a diabétesz szűrésre.
Dietetika
A máj számos létfontosságú funkciót ellátó, hihetetlen teherbírású szerv, melyet változatos módokon tudunk károsítani, sokszor akartunkon kívül.
A veseköveseknek azt javasolják, igyanak sok vizet, ezt a tanácsot a legtöbben elfogadják. Epekő esetén komolyabb diétás tanácsokat adnak – például együnk több zsiradékot –, amitől sokan viszolyognak. Ennek a hozzáállásnak a jövőben vélhetően még sok epehólyag látja kárát!
Az utóbbi években egyre többet hallhatunk a lektinekről, azok egészségünkre gyakorolt számtalan káros, sőt veszélyes hatásáról. De mik is a lektinek és mi a baj velük?