Aktuális
Újra online megfejthető!
Fejtse meg weboldalunkon bio-rejtvényünket és küldje el nekünk a helyes megfejtést!
Kedves Olvasó! Most már tényleg tavasz van! Talán magunk mögött hagytuk a hideg, borús napokat, így több esélyünk nyílik jókedélyünk, elégedettségünk és boldogságszintünk növelésére. Ez azonban nem automatikus, tennünk is kell érte!
Fontos tudnunk, hogy az optimizmus bizonyos fajtái bajba sodornak minket, mások viszont segítenek, hogy boldogabbak és egészségesebbek legyünk. Van erre néhány trükk.
Mozgásterápia
Az NN Biztosító kutatása szerint a futás továbbra is az egyik legnépszerűbb szabadidősport hazánkban: a 18–59 évesek 16 százaléka fut rendszeresen. Bár ez a sportág népszerűségét nagyrészt épp az egyszerűségének köszönheti, továbbra is nagy kérdés: vajon ki, miért fut?
Itt a tavasz, most kezdődik és egészen őszig tart az az időszak, mely a legalkalmasabb, hogy a hobbisportolók nekivágjanak kitűzött céljaik megvalósításának. Aki már lefutotta az 5 km‑t, annak logikus cél a duplázás. Mindez nem lehetetlen, sőt alapos felkészüléssel könnyebben elérhető, mint gondolnánk.
A 40 évesnél idősebb sportolók – még ha hobbisportolók is – egyre gyakrabban szembesülhetnek kisebb‑nagyobb sérülésekkel, amelyek nemcsak az edzéseket, de akár a mindennapi tevékenységeket is megnehezíthetik – ráadásul minél idősebbek vagyunk, annál lassabb, körülményesebb lehet a gyógyulás is.
Napjainkban a demencia, az időskori elbutulás gyakoribb, mint a mellrák, ám a legtöbb ember mégsem veszi komolyan ezt a veszélyt. A nők 8%-a néz szembe mellrákdiagnózissal, az elbutulás réme viszont a 70 felettiek 14%-át, a 85 felettieknek pedig a 30%-át fenyegeti. A ma 40-50 évesek kilátásai ennél sokkal rosszabbak.
40-50 éves kor felett se mondatunk le a remek fizikai kondícióról és állóképességről! Az edzés intenzitását igazítsuk azonban életkorunkhoz, erőnlétünkhöz, aktuális egészségi állapotunkhoz, mely a rendszeres sport eredményeként, remélhetőleg javulni fog.
Gyakori, hogy a lábfájdalmak okát nem az adott területen kell keresni, mert kisugárzó fájdalom is szóba jöhet. Érdemes ilyen esetekben a gerincet is megvizsgálni, mivel gyakran ott található a probléma kiindulópontja.
Fókuszban
A prosztata aktuális állapota nemcsak a vizeletürítésre, de a párkapcsolatra, a szexuális életre is hatással van. Az esetleges panaszok, árulkodó tünetek jelentkezése általában hamar orvoshoz „kényszeríti” a férfiakat.
Manapság egyre későbbre tolódik a családalapítás, a gyermekvállalás ideje. Nem ritka azonban, hogy 35 év körül már csökken a fogamzóképesség, és épp a meddőségi kivizsgálás során derül fény a korai klimaxra, ami ilyen fiatalon egészen hihetetlennek tűnik.
Magyarországon népbetegségnek számít a pajzsmirigy‑alulműködés, mely a legtöbb esetben élethosszig tartó kezelést igényel. Lássuk, mire kell odafigyelnünk ennek kapcsán!
Hogyan működünk?
A tavaszi időszakban sokan tapasztalnak fáradtságot, romló szellemi és fizikai teljesítményt – különösen azok, akik a tél végi, kora tavaszi időszakban vírusos, influenzás fertőzésen estek át. Ilyenkor nem meglepő az átmenetileg csökkenő terhelhetőség. Ám ha valaki elmúlt 40 éves, és azt veszi észre, hogy korábban megszokott fizikai teljesítménye csökken, sőt még a lépcsőzés is jobban kimeríti, mint korábban, az okokat vélhetően máshol kell keresni.
Az étrend‑kiegészítők szedése egyre népszerűbbé válik, nem véletlenül. A mai rohanó életmód mellett sokan nem jutnak hozzá a megfelelő mennyiségű vitaminhoz és ásványi anyaghoz, ami hosszú távon fáradtsághoz, legyengült immunrendszerhez és más egészségügyi problémákhoz vezethet.
A rendszeres testedzést, a szabadidős és a versenysport során elért eredményeket, a hatékonyságot és a sikert számos tényező befolyásolja – ennek egyik fontos láncszeme a megfelelő táplálkozás.
Prevenció + terápia
Tudományosan bizonyított tény, hogy az alvászavarok fokozzák bizonyos pszichiátriai kórképek, például az autizmus, az ADHD, a bipoláris zavar, a depresszió és a szkizofrénia rizikóját, illetve ronthatják az érintettek állapotát. Ugyanakkor e kórképek önmagukban is rosszabb alvásminőséget okozhatnak.
Vizsgálatok szerint az élet korai szakaszában kialakult vashiány komoly következményekkel járhat: a csecsemőkorukban vashiányos gyerekeknél később számolási és írási nehézségek, figyelemzavar, beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Hogyan ismerhetjük fel és előzhetjük meg e komoly gondok kialakulását?
Itt a tavasz, talán vége a megfázásos időszaknak is, ám a gyerek egyre szétszórtabb, hiába szólunk, nem figyel ránk. Vajon miért?
Dietetika
Az, hogy a zsírpárnák gyarapodása 40 felett a lassabb anyacserével függ össze, csak mítosz. De akkor mi az igazi ok, és hogyan tudunk küzdeni ellene?
Tény, hogy a szokás nagy úr és fontosak a hagyományaink. Döbbenetes azonban, hogy mennyi cukrot fogyasztanak a gyerekek a húsvéti ünnepek alatt! Becslések szerint egy hétre elegendő kalóriamennyiséget, 1 kg cukrot is megesznek csokinyulak és tojások formájában. Többnyire a teljes ajándékba kapott édességkészlet elfogy a tavaszi szünet végére. Érdemes előre átgondolnunk, hogy miből mennyi az elég, és milyen összetevőket szeretnénk valóban kerülni a meglepetések kiválasztása során.
Füstölt sonka, élesztős kalács, diós süti, vörösbor és csokitojás? Ez volt a húsvéti menü, ami panaszt okozott? Könnyen lehet, hogy nem csak a túlevés miatt érzi magát rosszul az ünnep utáni napokban.
A máj számos létfontosságú funkciót ellátó, hihetetlen teherbírású szerv, melyet változatos módokon tudunk károsítani, sokszor akartunkon kívül.
A veseköveseknek azt javasolják, igyanak sok vizet, ezt a tanácsot a legtöbben elfogadják. Epekő esetén komolyabb diétás tanácsokat adnak – például együnk több zsiradékot –, amitől sokan viszolyognak. Ennek a hozzáállásnak a jövőben vélhetően még sok epehólyag látja kárát!
Az utóbbi években egyre többet hallhatunk a lektinekről, azok egészségünkre gyakorolt számtalan káros, sőt veszélyes hatásáról. De mik is a lektinek és mi a baj velük?