Aktuális

Kedves Olvasó! A szó szoros értelmében: AKI ÜL, ELGYENGÜL, AKI ÁLL, TOVÁBB (ÁLL) ÉL! E felhívással nem a konditermeket és a maratoni futást szeretném reklámozni, mivel még – az amúgy nagyon hasznos – napi rendszeres testedzés sem ad hozzá annyit egészségünkhöz, mint ha véget vetünk a napi több órás ülésnek, legyen szó akár munkáról, akár tévénézésről. Miért érdemes ilyen kényelmetlenséget vállalni? Mindjárt kiderül, amint elolvassák e rövid kis cikket – stílszerűen: állva.

A fiatalság titka sajnos nem zárható egyetlen tégelybe, mint egy varázsszer, amit ha magadra kensz, szempillantás alatt eltűnnek a múló idő nyomai. Akkor lehetsz a leghatékonyabb, ha a megelőzésre is gondot fordítasz, nem pedig csak „tűzoltásként” kezded alkalmazni az anti-aging praktikákat.

A gyerekek a húsvéti ünnepek alatt döbbenetes mennyiségű cukrot fogyasztanak el – egyes becslések szerint egy hétre elegendő kalóriamennyiséget és kb. 1 kg cukrot is megesznek csokinyulak és tojások formájában. Többnyire a teljes ajándékba kapott édességkészlet el is fogy a tavaszi szünet végére!

Világnézettől és hagyományoktól függetlenül szinte mindenkit érintenek valahogyan a téli és tavaszi ünnepek. Ilyenkor összegyűlik a családok apraja-nagyja és körbeüli az ünnepi asztalt. A hölgyek ezért jó előre kitalálják a menüt, a férfiak pedig gondolatban már edzik ízlelőbimbóikat. Ki ne szeretne jókat enni?

Ételallergia, ételintolerancia, tejfehérje, laktóz, glutén… ezeket a kifejezéseket csak akkor tanuljuk meg, ha a családban valaki diétája miatt rákényszerülünk. A készételek csomagolásáról és a főzéshez használt alapanyagok vásárlása során tájékozódni tudunk, mit használhatunk fel és mit nem. Ilyenkor teljesen más szemmel válogatunk a boltok polcain, mint korábban.

Kedves Olvasó! Lassan elérkezik az ideje, hogy összegezzünk. Bőven van mit! A mögöttünk álló időszak szinte mindenki számára tele volt embert próbáló nehézségekkel, kényszerű alkalmazkodással, kellemetlen változásokkal és többféle fájdalmas veszteséggel. Úgy tűnik, talán már látjuk a fényt az „alagút” végén, és hihetünk a híreknek, hogy már nincs lejjebb, indulhatunk felfelé!

A téli hidegben, hónapok óta monitorhoz láncolva, irodában vagy home office-ban alig mozdulva, „berozsdásodva”, esetleg fájó ízületekkel, a fűtéstől kiszáradt, ráncosodó bőrrel, karikás szemmel, munkával és gondokkal terhelt aggyal, a fordulatszámot kávézással fenntartva, önmagukat időnként édességgel teletömve – „jutalmazva” –, néha náthásan, fejfájósan, fáradtan él sok ezer vagy még inkább millió ember – COVID előtt, közben vagy után, ki tudja már?

Sok éves hagyományokon vagyunk kénytelenek változtatni a pandémia miatt, így a báli szezon és a farsang is sok helyen elmaradt vagy más módon került megrendezésre. Legyen tehát a mi farsangunk is MENTES a vírusoktól, és – ha kell – készülő süteményeink pedig az allergizáló összetevőktől!

A koronavírussal kapcsolatban most időszerű kérdés, hogy a krónikus betegséggel élők jelentkezzenek-e a 3. oltásra, illetve akik eddig még nem tették, beoltassák-e magukat?

Felfutóban a koronavírus-járvány és a szakértők a tavalyinál jóval komolyabb influenzajárványt is prognosztizálnak az őszi-téli időszakra. Miért veszélyesek ezek a vírusok az asztmásokra?

Kedves Olvasó! Tavaly tél elején azt írtam, hogy a 2020-as év emlékezetes marad: sok nehézség, veszteség és rengeteg tanulság. Nos, ezt a tanulási folyamatot – úgy tűnik – ebben az évben is tovább folytattuk. Visszatekintve, 2021-re is igaz, hogy nem az erős marad fenn, hanem a sikeresen alkalmazkodó. Kérdés: mit tehetünk még az eredményes alkalmazkodás érdekében?

Ha a karácsony újra a szeretet és nem a jólét, a gazdagság és a kereskedelem ünnepe lenne, akkor szívében megint egyenlővé válna minden ember, aki szeretni tud. Az igazi karácsony lehetősége ott lapul mindannyiunkban.

Nemcsak hazánkban, de szerte a világon ismét emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma. Tudjuk azonban, hogy a delta variáns egyes tünetei hasonlatosak a légúti allergiákhoz. Melyikre gyanakodjunk tehát?

A szőlő kitűnő „gyorsétel” az irodai munkaszünetben vagy a gyerek uzsonnás dobozában és könnyű desszert a vendégeknek is. Kevesen tudják, hogy bizonyos kultúrákban évezredeken át „gyógyszernek” tekintették, s valóban, a kis bogyók több mint 1600 féle összetevőt tartalmaznak, melyek támogathatják egészségünket.

Kedves Olvasó! A nyárias szeptember után tényleg ránk köszönt az ŐSZ, vegyük hát minden szempontból komolyan és használjuk ki bölcsen!

A bölcsőde-, óvoda- és iskolakezdés időszaka kifejezetten igénybe veszi a gyerekek immunrendszerét. Ilyenkor jellemzően megduplázódik a beteg gyermekek száma az orvosi rendelőkben. Pedig megfelelő vitamin- és tápanyagbevitellel sokat tehetünk az ún. közösségi betegségek megelőzéséért, sőt a gyermekkori táplálkozás minősége a felnőttkori egészségre is jelentős hatással van.

Tapasztalatból tudja minden kisgyerekes szülő, hogy a most következő 10 hónap, melyet a gyerek a közösségben tölt, egyenlő a különböző betegségek, fertőzések szezonjával. Mire számíthatunk, hogyan védekezhetünk, mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Az iskolakezdés sok gyerek számára öröm, hiszen újra találkozhatnak barátaikkal, mások számára inkább megterhelő, mert a felhőtlen nyári napokat felváltja ismét a reggeli korán kelés, az unalmas órák és a dolgozatok. Az új tanév a kisiskolásoknak okozza a legkomolyabb kihívást: sokan közülük szoronganak, míg másoknak a tananyagra való odafigyelés, a koncentrálás jelent nehézséget.

A szabadság véget ért! Vissza kell zökkennünk a régi kerékvágásba: vissza a munkába, az otthoni teendőkbe, az elvárások, kötelezettségek teljesítésébe, a határidők szorításába, azaz a „mókuskerékbe”! Össze kell szednünk magunkat, fel kell vennünk újra a fordulatszámot, kérdés azonban, hogy hogyan és milyen áron?

Kedves Olvasó! A külföldi koronavírus-híradásokat hallva, s hazánkban körül tekintve, a környezetünkben egyre szaporodó náthás, torokfájós, köhögő embereket látva, reálisan nem reménykedhetünk abban, hogy minket nagy ívben kikerül a „4. hullám”. Inkább az a kérdés, hogy ebben milyen mértékben leszünk érintettek egyénileg és társadalmi szinten is.

Van, aki alig várja a meleg nyarat, más viszont nehezen viseli. Képzeljük el: 30 fokos hőség, párás, fülledt idő, még a szél sem rezdül, távolból vihar közeleg – a város olyanná válik, mint egy üvegház, mindenkiről patakokban folyik a víz. Ez rendkívül kellemetlen, ugyanakkor nagyon hasznos folyamat, hiszen e nélkül hamar elérne bennünket a „hőguta”.

Aki egész éven át íróasztal mellett görnyed, szeme romlik az estébe nyúló számítógépes munkától, s ettől már nemcsak a feje fáj, de a sok gépeléstől a keze is zsibbad, sajog, annál itt az idő, hogy felpattanjon, saját magát végre előtérbe helyezze! Töltsön nyáron minél több időt kikapcsolódással, a munkából eredő ártalmak gyógyításával!

Kedves Olvasó! A tudósok között most, nyár elején sincs még egyetértés abban, mikor jelenthetjük ki, hogy VÉGE a világot szorongató pandémiának. Sokan bizonyítják, hogy optimisták lehetünk, ugyanennyien az ellenkezőjét, mondván, csupán átmeneti a javulás, melyet a vakcinációnak és a nyárnak köszönhetünk. Ettől függetlenül most van itt a nyár, a vakáció ideje, mérlegeljünk tehát és döntsünk felelősségteljesen!

Tavaszi felfrissülést, roborálást, szépülést segítő, egyben különleges gasztronómiai élményt nyújtó, kevéssé ismert növényt ajánlunk a Kedves Olvasó figyelmébe! Áldásos hatásait már évezredekkel ezelőtt felfedezték, magját olyan nagy becsben tartották, hogy még a fáraók sírjába is „csempésztek” belőle, hogy szükség esetén kéznél legyen a túlvilágon.

Az idén igen hosszúra nyúlt hideg időszakban a fűtés szárító hatása, a friss levegő és a napfény hiánya megviselte egész testünket, így bőrünket és hajunkat is. Sápadt bőr, kiszáradt, fakó haj – mindez szervezetünk belső állapotát is tükrözi. Ideje tehát szépülnünk!

„A boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja” – szerepel az ENSZ 2012. júniusában kiadott World Happiness Report című közleményében. Azóta nemzetközi és hazai kutatások keretében évente jelentést készítenek a különböző régiókban mérhető „boldogságszintről”, és az azt befolyásoló tényezőkről. Az elmúlt év a COVID-19-világjárvány jegyében telt, cikkemben ismertetem, miként befolyásolta ez a boldogságunk mértékét.

Kedves Olvasó! Az immár 2. évébe lépett világméretű pandémia során szerzett tapasztalatok és a naponta bővülő tudományos kutatási eredmények világossá teszik, hogy ennek végét még a tudósok sem látják. Ha ez így van, s egy időre ilyen „új világ” köszönt ránk, akkor – a pánikot és kétségbeesést félretéve –, a helyzetet elfogadva, ahhoz alkalmazkodva igyekezzünk új erőforrásokat találni, azokból töltekezni, hogy életminőségünk számunkra elfogadható legyen.

Idén, a tavasz közeledtével nem csak a szokásos tél végi fáradtsággal és lehangoltsággal kell megküzdenünk, hiszen életünket immár egy éve meghatározza a bezárkózás és a folytonos védekezés. Ki kisebb, ki nagyobb veszteségekkel a háta mögött – a megszokott regenerálódási lehetőségek beszűkülése ellenére – igyekszik kitartani. Cikkemben ehhez a kitartáshoz szeretnék hozzájárulni néhány olyan, többnyire pszichológiai módszer ismertetésével, melyek erőforrásként szolgálhatnak addig is, amíg újra nyithatunk majd egymás és a világ felé.