Aktuális

Kedves Olvasó! Ne szépítsük: a legtöbbek életstílusa közel sem ideális, kellemes, racionális, egészségtudatos, azaz hosszú távon túlélhető! A létfenntartáshoz a mókuskerék szinte mindenki számára adott, forog, meg nem áll, és mi is „pörgünk” vele együtt. Hová vezet mindez? Jó ez így?

Olyan jó lenne félelem és szorongás nélkül élni! De hogyan is lehetne, mikor világunk tele van stresszel és veszéllyel? Legalábbis a mai ember ezt hiszi. Pedig a világ csak úgy néz vissza ránk, ahogy mi belenézünk.

Kedves Olvasó! Sokan gondolják úgy, hogy ami feladatot, munkát, elintézendőt időhiány miatt egész évben maguk előtt toltak, azt most nyáron fogják végre megcsinálni, kipipálni. A nyári pihenés, töltődés azonban legtöbbeknek szinte ÉLETMENTŐ, ne maradjunk ki tehát MI sem a nyárból!

Még a fiatalok is nehezen viselik a nyári hőséget, azonban az idősebbeknek és a változókorban lévőknek ez fokozott megterhelést jelent. Milyen módszerekkel segíthetünk, ha túl magasra kúszik a hőmérő higanyszála?

Kedves Olvasó! Eljött az ideje annak, hogy ismét megtapasztalhassuk, mindannyiunk testi-lelki egészségének épülésére, helyreállítására (is) fordíthassuk a sokmillió éves „csodát”, melynek ismét részesei lehetünk.

Egy angol kutatás szerint a nők 16%-a legalább egy évet áldozna az életéből, ha cserébe szép és jó alakú lehetne. Egy másik, korábbi magyar kutatás eredménye viszont azt mutatja, hogy a magyar nők nagy része inkább okos lenne, mint szép – különösen igaz ez az évek előrehaladtával.

Kedves Olvasó! Mindenki számára ajándék az egyre melengetőbb tavaszi napsütés, különösen azoknak, akiknek dolga van odakinn. Márpedig örvendetes lenne, ha mindenki úgy érezné, hogy – így vagy úgy – dolga van odakinn!

A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint idén igen korán, már január közepén elkezdődött a pollenszezon: a mogyoró virágpora elérte az allergiás tüneteket kiváltó közepes szintet. A pollenallergiás betegeknek javasolt tehát gondot fordítaniuk a megelőzésre, a tünetek enyhítésére.

Kedves Olvasó! A régi öregek megmondták, hogy mindig lesz valahogy. Azután ehhez tartották magukat, és élték életüket, ahogy lehetett, bízva a jobb jövőben, melyért aktívan tettek is. A hagyományok és hitük megtartotta őket, kevesebbet aggodalmaskodtak, tették a dolgukat. Vajon mit veszítettünk el ebből – kényelmesebb életünk ellenére –, és hogyan tudnánk visszacsempészni legalább azt, ami ma is érték lehet?

A természet folyton egyensúlyi állapotra törekszik, és mi, emberek is ezt tesszük több-kevesebb sikerrel – bár a téli, vírusokkal terhelt időszakban nincs könnyű dolgunk! Sokat kell tennünk azért, hogy ne döntsön le lábunkról egy fertőzés, eközben nehéz a borongós idő ellenére is megőrizni a jókedélyt, a lelki egyensúlyt.

Kedves Olvasó! A pandémia kapcsán írunk arról, hogy még „ne dőljünk hátra”, mert – bár már előre látható –, de még nem értünk a végére. Igaz, az előttünk álló hónapokban a legtöbben sok más szempontból sem engedhetjük meg magunknak, hogy „hátradőljünk”. Nagyon össze kell szedni magunkat, hogy minden szempontból talpon maradjunk, de NINCS BAJ, hamarosan megérti, miért.

Csak annyira vagyunk öregek, amennyire annak érezzük magunkat, tartja a mondás. Mint kiderült: a fiatalság valóban egy lelkiállapot!

Kedves Olvasó! Körülnézve szűkebb és tágabb környezetünkben, mostanában sokféle gondot, bajt, fájdalmat, érthetetlen és értelmetlen pusztítást, pusztulást látunk – bőven van tehát miért aggódnunk. Praktikus önvédelmi módszer, hogy amin nem tudunk változtatni, azt fogadjuk el. Ez rendben is van, de koncentráljunk inkább arra, amin többé-kevésbé módunk van valamennyit segíteni, javítani, változtatni!

Az új tanév indulása nemcsak a kicsiknek, de a szülőknek is komoly kihívást jelent, különösen az első osztályban, ahol gyerekre és szülőre egyaránt sok új feladat vár, ráadásul az új helyzettel szembeni várakozás és kíváncsiság mellé gyakran szorongás is társul.

Minden szülő álma, hogy gyermeke egészséges, okos és boldog legyen. Ebből csak egy szelet a testi egészség, de jelentősége nem lebecsülendő, hiszen testünket használva tudjuk csak céljainkat megvalósítani.

Kedves Olvasó! E felhívással most nem a hétköznapjainkat jellemző, lassan már elviselhetetlen pörgés fokozására buzdítanék, s nem is a jobb időbeosztásra. Érdemes végiggondolnunk: vajon arra fordítjuk-e időnket, amire szeretnénk, azt csináljuk-e, amit választottunk, úgy telik-e életünk, ahogy terveztük.

Mindannyiunk számára fontos, hogy boldogabb és tudatosabb fiatal generációk nőjenek fel egy segítőkész világban!

Kedves Olvasó! A szó szoros értelmében: AKI ÜL, ELGYENGÜL, AKI ÁLL, TOVÁBB (ÁLL) ÉL! E felhívással nem a konditermeket és a maratoni futást szeretném reklámozni, mivel még – az amúgy nagyon hasznos – napi rendszeres testedzés sem ad hozzá annyit egészségünkhöz, mint ha véget vetünk a napi több órás ülésnek, legyen szó akár munkáról, akár tévénézésről. Miért érdemes ilyen kényelmetlenséget vállalni? Mindjárt kiderül, amint elolvassák e rövid kis cikket – stílszerűen: állva.

A fiatalság titka sajnos nem zárható egyetlen tégelybe, mint egy varázsszer, amit ha magadra kensz, szempillantás alatt eltűnnek a múló idő nyomai. Akkor lehetsz a leghatékonyabb, ha a megelőzésre is gondot fordítasz, nem pedig csak „tűzoltásként” kezded alkalmazni az anti-aging praktikákat.

A gyerekek a húsvéti ünnepek alatt döbbenetes mennyiségű cukrot fogyasztanak el – egyes becslések szerint egy hétre elegendő kalóriamennyiséget és kb. 1 kg cukrot is megesznek csokinyulak és tojások formájában. Többnyire a teljes ajándékba kapott édességkészlet el is fogy a tavaszi szünet végére!

Világnézettől és hagyományoktól függetlenül szinte mindenkit érintenek valahogyan a téli és tavaszi ünnepek. Ilyenkor összegyűlik a családok apraja-nagyja és körbeüli az ünnepi asztalt. A hölgyek ezért jó előre kitalálják a menüt, a férfiak pedig gondolatban már edzik ízlelőbimbóikat. Ki ne szeretne jókat enni?

Ételallergia, ételintolerancia, tejfehérje, laktóz, glutén… ezeket a kifejezéseket csak akkor tanuljuk meg, ha a családban valaki diétája miatt rákényszerülünk. A készételek csomagolásáról és a főzéshez használt alapanyagok vásárlása során tájékozódni tudunk, mit használhatunk fel és mit nem. Ilyenkor teljesen más szemmel válogatunk a boltok polcain, mint korábban.

Kedves Olvasó! Lassan elérkezik az ideje, hogy összegezzünk. Bőven van mit! A mögöttünk álló időszak szinte mindenki számára tele volt embert próbáló nehézségekkel, kényszerű alkalmazkodással, kellemetlen változásokkal és többféle fájdalmas veszteséggel. Úgy tűnik, talán már látjuk a fényt az „alagút” végén, és hihetünk a híreknek, hogy már nincs lejjebb, indulhatunk felfelé!

A téli hidegben, hónapok óta monitorhoz láncolva, irodában vagy home office-ban alig mozdulva, „berozsdásodva”, esetleg fájó ízületekkel, a fűtéstől kiszáradt, ráncosodó bőrrel, karikás szemmel, munkával és gondokkal terhelt aggyal, a fordulatszámot kávézással fenntartva, önmagukat időnként édességgel teletömve – „jutalmazva” –, néha náthásan, fejfájósan, fáradtan él sok ezer vagy még inkább millió ember – COVID előtt, közben vagy után, ki tudja már?

Sok éves hagyományokon vagyunk kénytelenek változtatni a pandémia miatt, így a báli szezon és a farsang is sok helyen elmaradt vagy más módon került megrendezésre. Legyen tehát a mi farsangunk is MENTES a vírusoktól, és – ha kell – készülő süteményeink pedig az allergizáló összetevőktől!

A koronavírussal kapcsolatban most időszerű kérdés, hogy a krónikus betegséggel élők jelentkezzenek-e a 3. oltásra, illetve akik eddig még nem tették, beoltassák-e magukat?

Felfutóban a koronavírus-járvány és a szakértők a tavalyinál jóval komolyabb influenzajárványt is prognosztizálnak az őszi-téli időszakra. Miért veszélyesek ezek a vírusok az asztmásokra?

Kedves Olvasó! Tavaly tél elején azt írtam, hogy a 2020-as év emlékezetes marad: sok nehézség, veszteség és rengeteg tanulság. Nos, ezt a tanulási folyamatot – úgy tűnik – ebben az évben is tovább folytattuk. Visszatekintve, 2021-re is igaz, hogy nem az erős marad fenn, hanem a sikeresen alkalmazkodó. Kérdés: mit tehetünk még az eredményes alkalmazkodás érdekében?

Ha a karácsony újra a szeretet és nem a jólét, a gazdagság és a kereskedelem ünnepe lenne, akkor szívében megint egyenlővé válna minden ember, aki szeretni tud. Az igazi karácsony lehetősége ott lapul mindannyiunkban.