Prevenció és terápia

Vizsgálatok szerint a szükségesnél kevesebbet alvók szervezetében a vírusok leküzdéséhez nélkülözhetetlen fehérvérsejtek működése csökken. Alváshiány, kimerültség esetén emelkedik a stresszhormon (kortizol) szintje, ami az immunrendszerben gyulladásos választ provokál, ennek tartós fennállása a szövetek károsodásához vezet. Mindez az év végi hajrában a felnőttek mellett a gyerekekre is igaz, figyeljünk tehát oda rájuk!
A köhögést a köztudatban olyan betegségnek tartják, melyet bármi módon, de azonnal meg kell szüntetni. Pedig önmagában nem is betegség, hanem inkább tünet, melyet érdemes komolyan venni!
A téli időszakban sokan szenvednek torokfájástól, tüsszögéstől vagy épp láztól. A tünetek hátterében több betegség is állhat. Lássuk, mivel állunk szemben!
Melegen öltözz, nehogy megfázz – hallottuk szüleinktől, nagyszüleinktől, és gyakran még manapság is közvetlenül a hideghatással azonosítjuk a náthával, köhögéssel járó tüneteket. Vajon mennyi ennek az igazságtartalma?
Számos tudományos vizsgálat utal arra, hogy a lakosság D-vitamin ellátottsága nem megfelelő. Olyan civilizációs betegségek, mint például a szív-érrendszeri problémák, bizonyos ráktípusok, allergiák, egyes autoimmun betegségek összefügghetnek a szervezet alacsony D-vitamin szintjével.
Az ünnepek közeledtével egyre szaporodnak a teendők, ezzel párhuzamosan erőtartalékaink pedig fogynak. Egyre kimerültebben várjuk, hogy a feladatok végére érjünk, és végre átadhassuk magunkat a pihenésnek – vagy ha időközben még meg is betegedtünk, akkor a gyógyulásnak, felépülésnek. Már abból is erőt meríthetünk, ha előre átgondoljuk, milyen kényeztető, regeneráló programokkal fogjuk meglepni magunkat az ünnepek során, akár otthoni körülmények között is.
A kínai nyelvben és hagyományban a „Ling zhi” néven ismert Ganoderma lucidumot, avagy pecsétviaszgombát a „szellemi potencia gyógynövényének” tartják, amely a sikert, a jólétet, az isteni erőt és a hosszú életet szimbolizálja. Mivel szolgált rá e hírnévre a tetszetős megjelenésű gombafajta?
Egyre több szakértő veti fel az utóbbi időben, hogy a COVID-19-fertőzés szövődményeként tüdőfibrózisban szenvedő betegek körében megnövekedett a tüdőrák előfordulása. Mindez a világjárvány nyomán milliókat érinthet, olyanokat is, akik soha nem dohányoztak.
A nyári szezon egyre többeket csábít fürdőzésre, sokan látogatják a standokat és a melegvizes fürdőhelyeket. A pihenés és kikapcsolódás után azonban egyesek – főleg hölgyek – nemcsak élményekkel térnek haza, hanem kellemetlen tüneteket is tapasztalnak.
Sokan, főként nők tapasztalnak a nyári strandolások, fürdőzések kapcsán „felfázásos” tüneteket. Ezekért valójában a vízből a hólyagba bejutott kórokozók felelősek. Mit tehetünk a megelőzés és a gyors gyógyulás érdekében?
A nyári hőségben nemcsak a sport, de a hétköznapi munka során is rossz közérzetet, teljesítménycsökkenést és panaszokat okozhat a dehidráció. Hogyan veszítünk folyadékot és miként helyes pótolni?
Tudjuk, hogy a nyári hőség a szívünket is megterheli, szívritmuszavart, alacsony vérnyomást, szélsőséges esetben ájulást is okozhat. Hogyan enyhíthetjük a kánikula okozta panaszokat?
Hosszú utazás alatt a tartós mozdulatlanság korra és egészségi állapotra való tekintet nélkül mindenkinél a vérkeringés lelassulásához vezet az alsó végtagokban, ami komoly kockázatokkal járhat. Vajon kik veszélyeztetettek a leginkább és hogyan előzhetjük meg a bajt?
Ha kisgyerekekkel utazunk, fordítsunk külön figyelmet a csípések elkerülésére! A darázs- és méhcsípés ugyanis súlyos allergiás reakciót is kiválthat!
A nyári időszakban a strandolás kellemetlen velejárója lehet az ún. „úszófül”, mely különösen gyermekek, fiatalok és gyakran úszó felnőttek körében fordul elő. Röviden összefoglaljuk e panaszok megelőzési és kezelési lehetőségeit.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2013 óta évről évre egy újabb gyógynövényre irányítja a figyelmet az ÉV GYÓGYNÖVÉNYE kiválasztásával, hogy az adott növénnyel kapcsolatos ismeretek, a hatásával, alkalmazásával összefüggő fontosabb információk az érdeklődők széles köréhez jussanak el.
Az öregedés lassítása nem a ráncok eltüntetésén, hanem az immunrendszer fiatalon tartásán múlik. Csak annyira fiatal, amennyire az immunrendszere az!
Ez a számos szervünket beborító szövet – a maga kb. 600 m2 felületével – jelentős szerepet játszik abban, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Amíg hatékonyan és feltűnésmentesen végzi a dolgát, nem is gondolunk bele, mi mindent köszönhetünk a nyálkahártyáknak.
A bélrendszer állapota, a bélflóra összetételének zavarai szoros kapcsolatot mutatnak a légúti fertőzések gyakoriságával, az allergiákkal és az asztmával. A bélflóra alapvető szerepet játszik a nyálkahártya-immunitás, ezen belül is a légúti tolerancia kialakulásában.
A téli hónapok alatt és után immunrendszerünk gyakran kerül mélypontra, de ezt nem lehet csupán a hideg rovására írni, hiszen civilizált létformánkhoz kapcsolódóan számtalan egyéb ok is hozzájárul ehhez – ilyen többek közt a helytelen táplálkozás, a nagyfokú stressz, a mozgásszegény életmód és persze vírusokban bővelkedő környezetünk. Talán ha jobban értenénk, hogy nap mint nap milyen hihetetlen teljesítményt nyújt „belső orvosunk”, jobban becsülnénk és támogatnánk munkáját.
A COVID-19 járvánnyal kapcsolatban 2 év alatt szerzett tapasztalatok alapján láthattuk, hogy a megbetegedési és halálozási kockázat az életkorral exponenciálisan nő. Ennek magyarázata nem a szokásos „öregedő, legyengült szervezet” séma, hiszen nem az életévek, hanem konkrétan az immunrendszer öregedése, hatékonyságának csökkenése jelenti a kulcsot.
A gyermekek és felnőttek körében végzett nemzetközi tudományos vizsgálatok arra utalnak, hogy a lakosság D-vitamin ellátottsága nem megfelelő. Számos kórkép, melyeket civilizációs betegségeknek is nevezhetünk – ilyenek például a szív-érrendszeri problémák, bizonyos ráktípusok, allergiák, egyes autoimmun betegségek – összefügghetnek a szervezet alacsony D-vitamin szintjével. Szintén a hiányállapot jelei lehetnek például a napfényhiányos időszakban gyakoribbá váló vírusos vagy bakteriális légúti fertőzések.
Áfonya, szeder, fekete cseresznye, kékszőlő (s a belőle készült vörösbor), citrusfélék, alma, petrezselyem, lestyán, brokkoli, saláták és más zöldlevelű zöldségek, paradicsom, hagymafélék… – mit tudnak ezek a növények? Mire képes ez a színkavalkád?
A szívizomgyulladás elvileg egy ritka betegség, ami jellemzően vírusfertőzések, így akár a COVID-19 szövődményeként is kialakulhat.
A folyamatos tünetes COVID-19-megbetegedést és a poszt-COVID-19-szindrómát, mely a megfertőződés után 12 héttel is fennáll, együttesen long-COVID-szindrómának, azaz hosszú COVID-19-nek nevezzük. Bár a koronavírus-fertőzésből a felépülés sokaknál csak néhány napig tart, vannak azonban, akiknél a folyamat sokkal tovább fennáll, függetlenül a tüneteik súlyosságától.
Idén – az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve – a stressz bizonyult a szív-érrendszeri betegségek legerősebb rizikófaktorának; derül ki egy friss kutatásból.
A közelmúlt tudományos eredményei pozitív információkkal szolgálnak azoknak, akik szívesen fordulnak a természethez, ha immunrendszerük védelméről van szó.
Eltöprengtem, milyen békésen, gyanútlanul éltünk a koronavírus-járvány előtt. Legfeljebb izgalmas, tudományos sci-finek tűnhetett mindaz, amit tavaly február óta kisebb-nagyobb intenzitással megélünk. Sok az ellentmondó információ, egy viszont teljesen biztos: az egészség értéke megnőtt, megőrzése nagyobb figyelmet kap, mint valaha.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!