A nyári kánikula sokaknál okozhat például szívritmuszavart, alacsony vérnyomást, szélsőséges esetben még ájulást is. Hogyan enyhítsük a panaszokat, s mikor forduljunk orvoshoz?
Kánikulában igen gyakori a lábak ödémája, dagadása. A kitágult erekben a vér pangásnak indul, a vízháztartás felborul, a lábak gyakran megduzzadnak, főleg hosszas ülés, állás során. Mindez nemcsak esztétikailag zavaró, de fájdalmas is lehet. A megfelelő kezeléshez ki kell derítenünk, mi okozza a gondot.
A nyári időszakban nyílik a legtöbb esélyünk arra, hogy nagyobb mennyiségben, sokféle gyümölcsöt fogyasszunk, köztük olyanokat is, melyek nemcsak finomak, de egészségünk megőrzését is értékes tápanyagokkal szolgálhatják. Az egészséges életmód részeként, bizonyos gyümölcsökben található vitaminok és egyéb fitovegyületek segíthetnek bennünket számos betegség megelőzésében, leküzdésében. Lássuk, mit tehetünk ez ügyben?
Tudományosan bizonyított tény, hogy az alvászavarok fokozzák bizonyos pszichiátriai kórképek, például az autizmus, az ADHD, a bipoláris zavar, a depresszió és a szkizofrénia rizikóját, illetve ronthatják az érintettek állapotát. Ugyanakkor e kórképek önmagukban is rosszabb alvásminőséget okozhatnak.
Vizsgálatok szerint az élet korai szakaszában kialakult vashiány komoly következményekkel járhat: a csecsemőkorukban vashiányos gyerekeknél később számolási és írási nehézségek, figyelemzavar, beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Hogyan ismerhetjük fel és előzhetjük meg e komoly gondok kialakulását?
Bélflóránk életünk első három évében „alapozódik meg”, fiatal felnőttkorra alakul ki teljesen, életmódunk mindvégig jelentős nyomot hagy rajta. Mivel a bélflóra összetétele az egészség‑betegség skálán meghatározó szerepet tölt be, érdemes megértenünk a működését, és helyrehozni, ami esetleg elromlott.
Talán hihetetlenül hangzik, de a hazai lakosságnak több mint a felét (hormonális okok miatt főként a nőket) érinti a visszérbetegség. Közülük sajnos csak minden harmadik fordul orvoshoz.
Sokrétű felhasználhatóságuknak köszönhetően, évszázadok, sőt évezredek óta jelen vannak az ember életében a kenderfélék. Számos kultúrában alkalmazták a kendert textil‑ és papírtermékek előállítására, emellett komoly hagyományai vannak népgyógyászati felhasználásának is. Napjaink tudományos kutatási eredményei alapján egyre szélesebb körben használják bőrgyógyászati és kozmetológiai célokra is.
A köhögés kiváltójának a köztudatban általában a megfázást, légúti fertőzést tekintik, pedig egyéb okból is kialakulhat, tartóssá válhat, hiszen önmagában nem is betegség, inkább tünet. Érdemes viszont komolyan venni, a kiváltó okait is felderíteni, kezelni.
A nátha tüneteit hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, pedig ha elhanyagoljuk, számíthatunk a szövődmények megjelenésére. Ezek közül leggyakoribb az arcüreggyulladás vagy az erős fájdalommal járó fülpanaszok.
Amikor torokfájást tapasztalunk, általában megtapogatjuk a manduláinkat és tátott szájjal, tükör segítségével ellenőrizzük, látható-e a torokban valamilyen elváltozás, például vörösség, duzzanat vagy fehér foltok a mandulák területén. A látott jelek persze többféle betegséget is jelezhetnek. Szükség esetén kérhetünk orvosi segítséget, enyhébb esetben pedig igénybe vehetjük a házilagos gyógymódok széles tárházát.
A légúti betegségek időszakát éljük. Bár az influenza előfordulása egyre csökken, sokan küzdenek még a betegség szövődményeivel. Mindez nem csoda, hiszen a tél végére kimerült szervezet könnyen esik áldozatul a változékony időjárás mellett gyorsan terjedő kórokozóknak. Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Több mint 200 vírus okozhat megfázást, mely felnőtteknél évente akár több alkalommal is jelentkezhet. Ne vegyük félvállról, a szövődmények megelőzése érdekében kezeljük a panaszokat!
Nemzetközi tudományos vizsgálatok arra utalnak, hogy a lakosság D‑vitamin ellátottsága – különösen a hideg évszakokban – nem megfelelő. Számos, civilizációs betegségnek is tekinthető kórkép összefügghet a szervezet alacsony vitaminszintjével. Ugyancsak a vitaminhiány jelei lehetnek a napfényhiányos időszakban gyakoribbá váló vírusos és bakteriális légúti fertőzések.
Vannak esetek, amikor nem a megfázás vagy influenza okozza a fázékonyságot, hanem pajzsmirigyproblémák. Ráadásul az érintettek állapota a tél végi hűvös időben gyakran még romlik is.
Akik már megtapasztalták a felfázással járó tipikus fájdalmat, kellemetlenséget, nem csoda, ha a tél végi hidegben félnek annak kiújulásától. A hólyaghurut valójában nem a fázás miatt alakul ki, mégis van összefüggés az időjárás és az úgynevezett felfázás között. Lássuk, mit tehetünk a megelőzés érdekében!
Az emberiség már évezredekkel ezelőtt felfedezte a meleg gyógyító hatását, és használta is többféle formában, különféle panaszok enyhítésére, betegségek gyógyítására.
Ha már hetek óta torokfájással küzd, elsőként próbálja ki a szokásos házi szereket, ha ezek nem segítenek, szükség lehet orvosi segítségre is. Tekintsük át, milyen kiváltó okok állhatnak a háttérben!
A tüdőgyulladás leggyakrabban bakteriális fertőzés következménye, de lehet vírusos eredetű vagy az influenza szövődménye is. Fontos tudnunk azonban, hogy enyhébb, meghűléshez hasonló tünetek – rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés – is jelezhetik a betegséget!
A náthával járó orrdugulás miatt gyakran jelentkezik kísérő tünetként fülfájás, ami a fülkürthurut jele is lehet. Ha nem kezeljük megfelelően, az eredmény középfülgyulladás is lehet!
A tél nemcsak a nátha, köhögés, influenza időszaka, hanem a felfázásé is. Lássuk, milyen összefüggés van az időjárás és a felfázásnak nevezett, bakteriális eredetű hólyaghurut között!
Fejlett, civilizált létformánk ellenére napjainkban is számtalan komoly megterhelés éri immunrendszerünket, mely szinte hihetetlen dolgokra képes. Legyőzi a milliónyi kórokozót, mely naponta bombáz bennünket; felismeri a hibás struktúrájú sejteket, és gyorsan eltakarítja őket; felismeri az egészségünket veszélyeztető anyagokat, és mindent megtesz azok hatástalanításáért… Fontos támogatnunk, hogy kifogástalanul tudjon működni, nehogy kimerüljön a sorozatos támadások közepette!
Az őszi-téli hideg hónapok megpróbáltatást jelentenek szervezetünk számára. Ahogy csökken a nyáron könnyen hozzáférhető zöldségek, gyümölcsök útján bevihető rostok és vitaminok mennyisége, úgy növekszik kitettségünk a különféle kórokozókkal szemben. A hiányállapot első tünete lehet a levertség, enerváltság, melyet gyakran „év végi fáradtságnak” tekintünk. Ez fontos jelzés lehet számunkra, hogy érdemes lenne feltölteni szervezetünk raktárait néhány fontos hatóanyaggal a téli hónapokra.
A téli időszakban sokak küzdenek újra és újra visszatérő makacs náthával, köhögéssel, rekedtséggel. Az alábbiakban olyan gyógynövényteákat, természetes szereket, módszereket mutatunk be, melyekkel e panaszok könnyebben enyhíthetők és a visszaesés is nagyrészt megelőzhető.
Kevés napfény, rövid, hideg nappalok, korai sötétedés, mozgáshiány, kiadósabb étkezések, hiányos higiénia? Mivel magyarázzuk, hogy a téli időszakban sokkal gyakoribbak a meghűlés gyűjtőnévvel illetett fertőző betegségek?
Nem csoda, ha didergünk kinn, a téli hidegben, az viszont furcsa, ha valaki otthon, a fűtött lakásban pulóverben, vastag pléddel betakarózva is fázik. Mi ennek az oka? Fertőzés, meghűlés vagy valami más?
Amikor szó sincs megfázásról, vírusos vagy bakteriális fertőzésről és az allergiavizsgálat eredménye is negatív, értetlenül állunk: vajon mi egyéb okozhatja a hetek óta fennálló náthát, orrdugulást?
