Az életerő és a mentális állapot alakulását vizsgálták a Peninsula Orvosi Egyetem kutatói a szabad levegőn, a természetben különféle sportokat végző emberek körében. Lássuk az eredményeket!
Rakonczay Gábor extrém sportoló, többszörös világrekorder, kétszeres Guinness-rekorder, hatszor szelte át az Atlanti-óceánt. Legutóbb idén márciusban, 5123 kilométert evezve, egyedül, saját maga építette kenuval kelt át a Kanári-szigetekről Antiguára. Korábban keresztülgyalogolt Grönlandon és eljutott a Déli-sarkra is. Most, 44 évesen úgy döntött: vége a nagy kalandoknak, expedícióknak. Ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Napjainkban a kényelem vagy a gyakori időhiány miatt igen sokan teljesen felhagynak az erőnlétet és állóképességet fenntartó rendszeres testmozgással. Talán a szép nyári idő is motivációt jelenthet, hogy mielőbb aktivizáljuk magunkat!
Akik évtizedeken át mozgásszegény életmódot folytatnak, elmulasztják annak lehetőségét, hogy szív- és érrendszerük hosszú távú egészségét fizikai aktivitással segítsék. Erre hívja fel a figyelmet az utóbbi időben készült két fontos tanulmány.
A tudatosság az élet minden területén fontos. Így mielőtt belevágnánk a nyári edzésbe, érdemes átgondolnunk: mi a cél, mit szeretnénk elérni, és milyen út vezet a leghatékonyabb eredményhez.
A nyári időszak különösen sok lehetőséget kínál a testmozgás számos fajtájának kipróbálására. Ilyenkor lényegesen többen sportolnak, kirándulnak, kocognak, mint a hideg téli időben. A sokféle testmozgás sokféle sérüléssel is járhat az enyhe horzsolástól egy komolyabb ficamig vagy akár törésig.
Az NN Biztosító kutatása szerint a futás továbbra is az egyik legnépszerűbb szabadidősport hazánkban: a 18–59 évesek 16 százaléka fut rendszeresen. Bár ez a sportág népszerűségét nagyrészt épp az egyszerűségének köszönheti, továbbra is nagy kérdés: vajon ki, miért fut?
Itt a tavasz, most kezdődik és egészen őszig tart az az időszak, mely a legalkalmasabb, hogy a hobbisportolók nekivágjanak kitűzött céljaik megvalósításának. Aki már lefutotta az 5 km‑t, annak logikus cél a duplázás. Mindez nem lehetetlen, sőt alapos felkészüléssel könnyebben elérhető, mint gondolnánk.
A 40 évesnél idősebb sportolók – még ha hobbisportolók is – egyre gyakrabban szembesülhetnek kisebb‑nagyobb sérülésekkel, amelyek nemcsak az edzéseket, de akár a mindennapi tevékenységeket is megnehezíthetik – ráadásul minél idősebbek vagyunk, annál lassabb, körülményesebb lehet a gyógyulás is.
Napjainkban a demencia, az időskori elbutulás gyakoribb, mint a mellrák, ám a legtöbb ember mégsem veszi komolyan ezt a veszélyt. A nők 8%-a néz szembe mellrákdiagnózissal, az elbutulás réme viszont a 70 felettiek 14%-át, a 85 felettieknek pedig a 30%-át fenyegeti. A ma 40-50 évesek kilátásai ennél sokkal rosszabbak.
40-50 éves kor felett se mondatunk le a remek fizikai kondícióról és állóképességről! Az edzés intenzitását igazítsuk azonban életkorunkhoz, erőnlétünkhöz, aktuális egészségi állapotunkhoz, mely a rendszeres sport eredményeként, remélhetőleg javulni fog.
Gyakori, hogy a lábfájdalmak okát nem az adott területen kell keresni, mert kisugárzó fájdalom is szóba jöhet. Érdemes ilyen esetekben a gerincet is megvizsgálni, mivel gyakran ott található a probléma kiindulópontja.
Ha szeretnénk szervezetünket ellenállóbbá tenni a téli időszakban, akkor az immunerősítést szolgáló vitaminok, étrend-kiegészítők mellett kihagyhatatlan a szabadban végzett intenzív testmozgás!
Béres Alexandra neve mára egyet jelent az egészséggel, a testmozgással és a harmonikus életmóddal. Könyvein és programjain keresztül nők ezreit inspirálja, hogy tudatosabban éljék életüket. A mozgáskultúra jelenlegi helyzetéről, az egészségmegőrzés kihívásairól beszélgettünk.
Ne lustálkodjunk a téli hónapok alatt sem! Egy havas kirándulás, hógolyózás, szánkózás örömforrás kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A futók, sportolók se ücsörögjenek otthon! Nyugodtan folytathatják az edzést, de érdemes néhány tanácsot megfogadniuk.
Aki felkészülés nélkül kezd neki a téli sportnak – legyen az síelés, korcsolyázás, snowboardozás, szánkózás, sőt akár téli hóban, jeges utakon való kirándulás, kocogás – igen nagy eséllyel szenvedhet sérülést. Edzetlenül, az egész éves mozgáshiányt nem lehet ugyanis néhány napos síeléssel bepótolni!
40-50 éves kor felett sem kell lemondani a remek fizikai kondícióról, a könnyedebb tréningekről, de a komolyabb edzésről sem! Ebben az életkorban viszont előtérbe kerül a sportártalmak megelőzése, a biztonság. Ne feledjük azonban: a teljesítmény bármilyen életkorban javítható!
Napjainkban sokan kényelem vagy időhiány miatt teljesen felhagytak az egészséget, erőnlétet és állóképességet fenntartó rendszeres testmozgással. Ideje nekik is mielőbb aktivizálni magunkat!
Sokan úgy gondolják, teljesen természetes, hogy az idősek csoszognak, hajlott háttal járnak, nem tudnak felegyenesedni, kezüket a magasba emelni, a földre lehajolni, esetleg leguggolni. Tényleg igazuk van ebben?
Testünk minden ízülete egy kifinomult mérnöki alkotás. Ízületek nélkül testünk csaknem merev, mozdulatlan lenne. A legtöbb ízület szabadon mozgatható, felületük porccal borított, melyet az ízületi folyadék táplál. A porcok egyik legfontosabb alkotóeleme (67%-ban) a kollagén, mely anyagával hálószerűen védelmezi és táplálja azokat. Idővel – a kollagéntermelés csökkenésével – romlik a porcok rugalmassága, emiatt egyre nehezebb lesz mozogni, szaladni, ugrálni.
Aki napjai nagy részét irodában ülve tölti, annak egészsége megőrzéséhez nélkülözhetetlen a rendszeres testedzés. Ahogy a monitor előtt töltött napok, hetek, évek derék-, hát- és nyakfájdalommal járhatnak, úgy sport közben is keletkezhet fájdalom, egyrészt a nagy intenzitású testedzés, másrészt az esetleges rossz mozdulatok eredményeként. Igenis, van tehát különbség a „jó” és a „rossz” fájdalom között!
Sok negyvenes páciens késlekedik térdproblémái kezeltetésével, mert nem hiszi el, hogy ebben az életkorban érintheti őt a porckopás. A már szinte népbetegségnek számító osteoarthritis azonban az utóbbi évek tendenciája szerint, egyre fiatalabb korban jelentkezik.
Egy nap mindenkinek 24 órából áll, azoknak is, akik nagyon elfoglaltak, egyszerre sok helyen kell teljesíteniük, akik a család, a gyerekek mellett felelős munkát végeznek, ráadásul egészségük, kondíciójuk vagy alakjuk megőrzése érdekében még sportolnak is. Hogyan juthat minderre idő, figyelem és elegendő energia?
A tavaszi napsütés még azokat is szabadtéri sportra csábítja, akik a hideg téli időszakot inaktívan töltötték. Nem mindegy azonban, hogy a tavaszi hónapokban csak fokozzuk a rendszeresen végzett edzés intenzitását vagy hirtelen elhatározással, előzmények nélkül terheljük le szervezetünket.
40-50 éves kor felett sem kell lemondani a remek fizikai kondícióról, a könnyedebb tréningekről, sőt a komolyabb edzésről sem, hiszen a teljesítmény bármilyen életkorban javítható! Ám ilyenkor előtérbe kell, hogy kerüljön a sportártalmak megelőzése, kezelése, hiszen fő a biztonság!
Nemcsak az idősödés, de életmódunk egyes elemei is ízületi fájdalmakhoz vezethetnek – a hüvelykujjunktól egészen a térdünkig. A megoldáshoz nemcsak az orvosi kezelés, de a tudatosság is fontos!
Akik a tél folyamán – kényelem vagy időhiány miatt – teljesen felhagytak az egészséget, erőnlétet és jobb hangulatot támogató rendszeres testmozgással, azoknak is már sportcipőt kellene húzniuk. Ideje mielőbb aktivizálni magunkat!
Az ízületek idősödés, illetve fokozott vagy egyoldalú terhelés, esetleg épp a mozgásszegény életmód miatt bekövetkező állapotromlását az orvos által előírt gyógykezelés, illetve mozgásterápia mellett számos természetes hatóanyaggal, vitaminnal, gyógynövénnyel, ásványi anyaggal enyhíthetjük, fékezhetjük. Lássuk, melyek ezek – a teljesség igénye nélkül.
Tapasztalatok szerint a hideg, szeles idő kifejezetten fokozza az ízületi gyulladás tüneteit, így télen a panaszok nagyobb odafigyelést, hatékonyabb kezelést igényelnek.
