Mozgásterápia

A stressz nem csak a feszült tartás miatt vezethet hátfájdalomhoz. A legújabb kutatások szerint összefüggés áll fenn a nagyagy egy része, a stressz és a tartós fájdalom között.

Mivel gerincünk viseli a legnagyobb terhelést, érthető, hogy igen sérülékeny. Nemcsak hát-, derék- és nyaki fájdalmak, hanem a váll, a karok és lábak, sőt akár a mellkasban és hasban jelentkező panaszok, fájdalmak esetén is érdemes a teljes gerincet vizsgálni, hogy nem onnan ered-e a baj. Csak pontos diagnózis birtokában lehet eredményes a gyógyítás.

A sok ülés, a mozgásszegény életmód alapvető változásokat okoz szervezetünkben. Mindez most negatívan hat egészségünkre, de az evolúció több száz év alatt majd kiküszöböli ezt, és – az előrejelzések szerint – ugyan sorvadt, görnyedt és átformálódott testalkattal, megfelelően alkalmazkodva, de túl fogunk élni.

Sokaknál sajnos nem szűnnek meg a nyáron felerősödött visszérpanaszok, a „nehézláb” érzése vagy a visszérgyulladás, ami igen fájdalmas lehet, sőt növelheti a mélyvénás trombózis kockázatát is. Mit, mikor és hogyan sportolhatnak így az érintettek?

Nem is gondolnánk, mekkora különbséget jelent, hogy kinn a szabadban vagy pedig zárt helyen, például edzőteremben sportolunk – ezt mutatja az Environmental Science and Technology című szaklapban publikált kutatás eredménye.

Ne mondjunk le 40-50 éves kor felett sem a jó fizikai kondícióról, a rendszeres, de kevésbé megerőltető tréningről, főleg ha módunk van ezt szép időben a szabadban, a természetben végezni!

A fürdőruhaszezonra, a nyaralás idejére sokan szeretnék visszanyerni jó formájukat, kondíciójukat, így olyanok is sportolni kezdenek, akik életének eddig nem volt része a testedzés. Mivel ízületeink, izmaink könnyen megsérülhetnek, ha hosszú kihagyás után, hirtelen vágunk bele a testmozgásba, tekintsünk át néhány fontos szabályt!

Az ízületi fájdalom – legyen szó térd-, könyök-, váll-, nyak-, derék- vagy csípőízületről – számtalan ok miatt felléphet, ám leggyakrabban porckopás, gyulladás, időjárás-változás vagy egyszerű megerőltetés áll a hátterében. A teljes passzivitás azonban nem megoldás, hiszen a mozgáshiány jelentősen rontja a keringést – nemcsak az izmokban, de az ízületekben is, sőt önmagában is kiválthatja e panaszokat!

Az ízületi gyulladás a komoly fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal jelentősen befolyásolja a betegek életét, akik közül sokan azt hiszik, csak a szteroidok segíthetnek, holott más gyógymódok is eredményesek lehetnek.

Kevesen gondolnak arra, hogy ízületeik állapotát hosszabb távon az étkezéssel is javítani tudják. A szükséges gyógykezelések mellett érdemes kihasználnunk számos gyógynövény, vitamin és ásványi anyag jótékony hatását - talán nem merült még feledésbe az évekkel ezelőtt nagy népszerűségnek örvendő macskakarom vagy cápaporc sem! Tekintsük át a következő tippeket, s válogassunk köztük igényünk szerint!

Sokak szerint a futás a legjobb sport. Mások úgy vélik, hogy a futás árt az ízületeknek. Vajon ugyanúgy javítja egészségünket és életkilátásainkat, ha a heti sportra szánt időben csak gyalogolunk? Egyáltalán veszítünk-e azzal valamit, ha az egész napos ülőmunka előtt-után nem fárasztjuk magunkat egyikkel sem?

Akár sérülés, akár túlsúly, porckopás vagy egyéb panasz, fájdalom és mozgáskorlátozottság miatt hagytunk fel a testmozgással, nem adhatjuk fel, igyekezzünk fokozatosan, az alábbi tanácsokat betartva visszatérni a rendszeres fizikai aktivitáshoz!

Tavaszodik, így egyre többen pattannak biciklire, húznak futócipőt. De vajon jót tesznek-e ezzel a térdízületüknek, különösen, ha az eleve problémás?

Az angol mondás szerint: „use it or loose it!” azaz, használd, különben elveszíted. Mindez különösen igaz az állóképességre, az izomzatra, az ízületek mozgékonyságára. A fizikai aktivitás valóban előfeltétele annak, hogy egészségesen éljük meg az öregkort.

Fiatalon is előfordul, középkorúaknál gyakoribb, 60 felett viszont már minden második ember szenved valamilyen ízületi probléma miatt. Mivel gyógyszerekkel az elváltozások jó része legfeljebb csak tünetmentessé tehető, érdemes megismernünk és alkalmaznunk néhány kiegészítő, alternatív módszert is.

A reumás ízületi gyulladás (RA) autoimmun betegség, mely leginkább nőknél, 40 éves kor körül jelentkezik. Kialakulásának oka nem ismert, de ha a családban már előfordult, nagyobb az öröklődés esélye. Mit tehetünk a megelőzésért?

Minden ízületünk kifinomult mérnöki alkotás. Felületüket porc borítja, melynek legfontosabb alkotóeleme (67%-ban) a kollagén, ami anyagával hálószerűen védelmezi és táplálja azokat. Idővel – a kollagéntermelés csökkenésével – romlik a porcok rugalmassága, emiatt lesz egyre nehezebb mozogni, szaladni, ugrálni.

Sokan tudják – esetleg személyes tapasztalatból is –, hogy a stressz számos betegséget idézhet elő. Okozhat többek között gyomorfekélyt, bélrendszeri problémákat, emésztési zavart, szívbetegséget és persze mozgásszervi panaszokat is; erről írunk kicsit részletesebben.

Nem hiába mondják, hogy a mozgás az élet! Felsorolni is nehéz, hány betegség, panasz megelőzésére, enyhítésére, megoldására, sőt nemcsak a testi bajok, hanem a lelki terhek enyhítésére is bizton számíthatunk rá. Nem kell egyéb, mint az elhatározás, az első lépés, majd a kitartó gyakorlás!

Az emberek általában természetesnek veszik, hogy az idősek csoszognak, hajlott háttal járnak, nem tudnak felegyenesedni, kezüket a magasba emelni, a földre lehajolni vagy esetleg leguggolni. Valóban így kell ennek lennie?

A Peninsula Orvosi Egyetem kutatói az életerő és a mentális állapot alakulását vizsgálták a szabad levegőn, a természetben különféle sportokat végző emberek körében. Az összehasonlítás alapját a zárt helyen, edzőteremben sportolók csoportja képezte.

Az egészség és állóképesség megőrzésének feltétele a rendszeres testedzés. Amennyiben a mozgás fájdalommal jár, fontos különbséget tennünk fáradtság, izomláz, túledzettség, illetve sérülés vagy egyéb okok miatt kialakult elváltozás között, mely a pihenéstől nem gyógyul, esetleg orvosi kezelést igényelhet.

A derékfájás az egyik leggyakoribb panasz, amivel szakorvoshoz fordulunk: a fájdalom járás vagy hosszas állás közben általában fokozódik. Vegyük sorra a hátterében álló leggyakoribb okokat!

Izomzatunk az életkor előrehaladtával sorvad. Nem kell testépítő babérokra hajtani, elég, ha megőrizzük azt, amit életünk első felében összeszedtünk.

Mielőtt belevágnánk a rendszeres edzésbe, érdemes tisztáznunk, milyen célt szeretnénk elérni. A testmozgás számos egészségi probléma esetében jelent védőfaktort, de ezen a téren is fontos a tudatosság.

„Fejlett”, modern kultúránkban az egészségügyi panaszok nagy része abból fakad, hogy mindennapos aktivitásunk jelentősen eltér attól, amire genetikailag adaptálódtunk.

A téli hidegben a kelleténél is több időt töltöttünk a fűtött szobában, a fotelben, a tévé előtt vagy végeláthatatlan home office munkával. Sokan kényelem vagy időhiány miatt teljesen felhagytak az egészséget, erőnlétet és állóképességet fenntartó rendszeres testmozgással. Ideje hát mielőbb aktivizálni magunkat!

Érdekes megfigyelés, hogy a reumatikus-ízületi panaszoktól szenvedők köre nagyrészt a korábban rendkívül aktív, mozgékony, állandóan tevékeny vagy sportoló emberekből áll. Hogyan és miért lesz a mozgékonyságból merevség?

Ízületi gyulladás esetén fontos tudnunk, hogy az orvosi kezelésen túl a táplálkozással is befolyásolhatjuk állapotunkat. Bizonyos ételek képesek csökkenteni a tüneteket, de olyanok is vannak, melyeket viszont érdemes kerülnünk.

40-50 éves kor felett se mondjunk le a remek fizikai kondícióról és állóképességről! Az edzés intenzitását igazítsuk azonban életkorunkhoz, erőnlétünkhöz, mert fő a biztonság, a sérülések megelőzése!