Mozgásterápia

Fiatalon is előfordul, középkorúaknál gyakoribb, 60 felett viszont már minden második ember szenved valamilyen ízületi probléma miatt. Mivel gyógyszerekkel az elváltozások jó része legfeljebb csak tünetmentessé tehető, érdemes megismernünk és alkalmaznunk néhány kiegészítő, alternatív módszert is.
A reumás ízületi gyulladás (RA) autoimmun betegség, mely leginkább nőknél, 40 éves kor körül jelentkezik. Kialakulásának oka nem ismert, de ha a családban már előfordult, nagyobb az öröklődés esélye. Mit tehetünk a megelőzésért?
Minden ízületünk kifinomult mérnöki alkotás. Felületüket porc borítja, melynek legfontosabb alkotóeleme (67%-ban) a kollagén, ami anyagával hálószerűen védelmezi és táplálja azokat. Idővel – a kollagéntermelés csökkenésével – romlik a porcok rugalmassága, emiatt lesz egyre nehezebb mozogni, szaladni, ugrálni.
Sokan tudják – esetleg személyes tapasztalatból is –, hogy a stressz számos betegséget idézhet elő. Okozhat többek között gyomorfekélyt, bélrendszeri problémákat, emésztési zavart, szívbetegséget és persze mozgásszervi panaszokat is; erről írunk kicsit részletesebben.
Nem hiába mondják, hogy a mozgás az élet! Felsorolni is nehéz, hány betegség, panasz megelőzésére, enyhítésére, megoldására, sőt nemcsak a testi bajok, hanem a lelki terhek enyhítésére is bizton számíthatunk rá. Nem kell egyéb, mint az elhatározás, az első lépés, majd a kitartó gyakorlás!
Az emberek általában természetesnek veszik, hogy az idősek csoszognak, hajlott háttal járnak, nem tudnak felegyenesedni, kezüket a magasba emelni, a földre lehajolni vagy esetleg leguggolni. Valóban így kell ennek lennie?
A Peninsula Orvosi Egyetem kutatói az életerő és a mentális állapot alakulását vizsgálták a szabad levegőn, a természetben különféle sportokat végző emberek körében. Az összehasonlítás alapját a zárt helyen, edzőteremben sportolók csoportja képezte.
Az egészség és állóképesség megőrzésének feltétele a rendszeres testedzés. Amennyiben a mozgás fájdalommal jár, fontos különbséget tennünk fáradtság, izomláz, túledzettség, illetve sérülés vagy egyéb okok miatt kialakult elváltozás között, mely a pihenéstől nem gyógyul, esetleg orvosi kezelést igényelhet.
A derékfájás az egyik leggyakoribb panasz, amivel szakorvoshoz fordulunk: a fájdalom járás vagy hosszas állás közben általában fokozódik. Vegyük sorra a hátterében álló leggyakoribb okokat!
Izomzatunk az életkor előrehaladtával sorvad. Nem kell testépítő babérokra hajtani, elég, ha megőrizzük azt, amit életünk első felében összeszedtünk.
Mielőtt belevágnánk a rendszeres edzésbe, érdemes tisztáznunk, milyen célt szeretnénk elérni. A testmozgás számos egészségi probléma esetében jelent védőfaktort, de ezen a téren is fontos a tudatosság.
A téli hidegben a kelleténél is több időt töltöttünk a fűtött szobában, a fotelben, a tévé előtt vagy végeláthatatlan home office munkával. Sokan kényelem vagy időhiány miatt teljesen felhagytak az egészséget, erőnlétet és állóképességet fenntartó rendszeres testmozgással. Ideje hát mielőbb aktivizálni magunkat!
Érdekes megfigyelés, hogy a reumatikus-ízületi panaszoktól szenvedők köre nagyrészt a korábban rendkívül aktív, mozgékony, állandóan tevékeny vagy sportoló emberekből áll. Hogyan és miért lesz a mozgékonyságból merevség?
Ízületi gyulladás esetén fontos tudnunk, hogy az orvosi kezelésen túl a táplálkozással is befolyásolhatjuk állapotunkat. Bizonyos ételek képesek csökkenteni a tüneteket, de olyanok is vannak, melyeket viszont érdemes kerülnünk.
40-50 éves kor felett se mondjunk le a remek fizikai kondícióról és állóképességről! Az edzés intenzitását igazítsuk azonban életkorunkhoz, erőnlétünkhöz, mert fő a biztonság, a sérülések megelőzése!
Az életkor előrehaladásával a csontok épségének leghatékonyabb őrzője egészen biztosan nem az inaktív élet vagy az ágynyugalom, hanem épp ellenkezőleg: a rendszeresen végzett erősítő gyakorlatok.
Számos kutatás bizonyítja, hogy a rendszeres erősítő, illetve erőnléti edzés elképesztő mértékben lassítja az öregedést, ami szemmel nem feltétlen látható, de többek között növeli a telomérek hosszát és a mitokondriumok számát testszerte, így hosszabb, egészségesebb életet biztosíthat.
A térdízületi kopás főként az idősebb korosztály betegsége. Minél öregebbek vagyunk, annál nagyobb az esélye a porckopás kialakulásának. Az érintettek között azonban egyre több a fiatal. Mit tegyünk, hogy elkerüljük, megelőzzük a bajt?
A járványhelyzet miatt az előző évtől munkájukat igen sokan otthon, home office üzemmódban végzik, melynek előnyei, de hátrányai is vannak. A nappaliban vagy a konyhaasztalnál nehéz ergonomikus munkaállomást kialakítani. Emiatt sokan nem megfelelő széken, asztalnál, rossz magasságba beállított gépnél, egészségtelen testtartásban töltenek napi 6-8-10 órát. Íme néhány hasznos tipp a derékfájás megelőzésére, enyhítésére!
Mozgásszegény életmód, irodai ülőmunka mellett egészségünk megőrzésének elsődleges eszköze a rendszeres testedzés. Ahogy az egésznapos ülés derék-, hát- és nyakfájdalommal járhat, úgy sport közben is keletkezhet fájdalom, egyrészt a magas intenzitású edzés, másrészt rossz mozdulatok eredményeként is. Fontos tehát különbséget tennünk a „jó” és a „rossz” fájdalom között!
Akár a fittség megőrzése, akár a plusz kilók leadása, akár betegségmegelőzés vagy egyes problémák – például inzulinrezisztencia, cukorbetegség – kezelése miatt szánja rá magát az edzésre, mindez túlsúly esetén nagyobb odafigyelést igényel. Megéri azonban a fáradtságot, mert a rendszeres edzéstől erősödik az izomzat, a szív, az immunrendszer, ráadásul nő a sejtek inzulin-érzékenysége, így csökken a vércukorszint is.
Nyugodtan sutba dobhatjuk a BMI-t, mint mérőszámot – legalábbis az egészségügyi kockázatok szempontjából. Ennél sokkal pontosabb mutató a testzsírszázalék, hamarosan kiderül az is, hogy miért.
Mielőtt bárki belevágna az edzésbe, érdemes előtte átgondolni: mit is szeretnénk elérni és milyen út vezet a leghatékonyabb eredményhez, hiszen e téren is fontos a tudatosság.
Akik évtizedeken át mozgásszegény életmódot folytatnak, elmulasztják annak lehetőségét, hogy szív- és érrendszerük hosszú távú egészségét fizikai aktivitással segítsék. Erre hívja fel a figyelmet az utóbbi időben készült két tanulmány.
Fájnak az ízületeim! – Idősek körében ez a leggyakoribb kifogás a rendszeres testmozgás elkerülése, „megúszása” érdekében.
Meglepő módon, a várható élettartam szempontjából nem az számít, hogy milyen intenzíven sportolunk, gyalogolunk, hanem sokkal inkább az, hány lépést teszünk meg naponta.
Egész napos ülőmunka? Pláne, ha a home office miatt már egy teljes éve a munkába járással kapcsolatos mozgást is „megspóroltuk”! Mindez érthetően hajlamosít a hát, s vele együtt a nyak és a vállak fájdalmára, de a panaszok hátterében más okok is állhatnak.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!