Mozgásterápia

Világszerte megfigyelhető tendencia, hogy egyre növekszik a térd- és csípőízületeket érintő fájdalmas betegségek gyakorisága. A reumatológiai rendeléseken a páciensek nagy hányadát a kopásos ízületi gyulladásban – orvosi terminológiával osteoarthritisben (OA) – szenvedő betegek teszik ki. Mindez összefügg a várható élettartam növekedésével, a népesség elöregedésével, de ugyanilyen mértékben a helytelen életmóddal is. Ne csupán az orvosoktól várjuk tehát a megoldást, hiszen a megelőzés, és az állapotromlás fékezése terén mi magunk is sokat tehetünk!
A hétköznapjainkat gyakran kísérő tartós stressz, az aggodalmak, szorongások előbb-utóbb nemcsak lelki, de testi panaszokat is eredményeznek. A közismertebb pszichoszomatikus betegségek – magas vérnyomás, szívritmuszavar, egyéb szív-érrendszeri betegségek, gyomorfekély, gyulladásos bélbetegségek stb. – mellett gyakran jelentkeznek mozgásszervi panaszok, izom- és ízületi fájdalmak is. A krónikus fájdalom elviselése ugyanakkor önmagában – lelki okok nélkül is – feszült, stresszes állapotot eredményez – s ezzel már be is zárult az ördögi kör.
A hosszan tartó nyári meleg igen kedvező volt a vízparti üdüléshez, nyaraláshoz, ám igencsak rontotta a visszérbetegek állapotát. E panaszt sokan csak esztétikai problémának gondolják, pedig kezeletlenül, súlyos szövődményei is lehetnek. Érdemes tehát idejében tennünk a megelőzés vagy állapotjavítás érdekében.
A traumák, sportsérülések mellett a vállal kapcsolatos tartós panaszok leggyakoribb formája az ízületi gyulladás (arthritis), mely más ízületekre is kiterjedhet. Ne keverjük össze azonban ezzel az igen gyakori „befagyott váll” szindrómát, melyen megfelelő kezelésekkel hatékonyan segíthetünk.
A nyári kánikulát követően, ősz kezdetén ismét sokan belevágnak a szabadtéri edzésekbe, akár versenyekre készülve, akár „csupán” egészségük és állóképességük megőrzése érdekében. Érdemes azonban megfelelően felkészülnünk a fokozott terhelésre, pláne, ha előtte átmenetileg inaktív életmódot folytattunk!
A sportsérülés és a sportártalom igen eltérő fogalmak, s a megelőzés és kezelés során is gyakran más feladatot jelentenek. Tekintsük át röviden, mi mindenre kell gondolnunk a megelőzés és kezelés során, hogy mielőbbi állapotjavulást érhessünk el!
Az ízületi problémák javításához és épségük megőrzéséhez négy természetes anyagra van szükség: kollagénre, proteoglikánokra, hialuronsavra és MSM-re. Az első három építi és védi az ízületeket, míg a negyediknek gyulladásgátló hatása van.
A szakmai ajánlás szerint heti 150 perc kardio-, plusz 40-60 perc izomfejlesztő mozgás rendszeres gyakorlása kell minimum ahhoz, hogy fittnek érezhessük magunkat, és megőrizhessük egészségünket. Jó hír, hogy egy friss nemzetközi tanulmány szerint heti egyszeri testmozgásnak nagyobb szerepe van, mint eddig gondoltuk, sőt már az első edzésnek is van egészségvédő hatása.
A reumatológiai rendeléseken megjelenő páciensek nagy hányadát a kopásos ízületi gyulladásban – orvosi terminológiával osteoarthritisben (OA) – szenvedő betegek teszik ki. E tendencia világszerte megfigyelhető: egyre növekszik a térd- és csípőízületeket érintő fájdalmas betegségek gyakorisága. Mindez összefüggésbe hozható a várható élettartam növekedésével, a népesség elöregedésével, illetve életmódi tényezőkkel is, tehát kialakulásának megelőzése, fékezése érdekében mi magunk is sokat tehetünk.
Míg fiataloknál főként a sportolás közben szerzett sérülés okozhat térdfájdalmat, addig idősebbeknél – akár már 40 éves kortól – a leggyakoribb ok az ízületek kopása, elhasználódása, gyulladása. Amerikai kutatások szerint azonban az osteoathritis kockázatát jelentősen csökkenthetjük rendszeres sporttal, ám nem mindegy, milyen jellegű mozgást végzünk.
Aki már próbált súlyfelesleggel edzeni, az jól tudja, hogy kín és szenvedés ugyanazokat a gyakorlatokat ugyanolyan intenzitással és ismétlésszámmal végezni, ami a karcsúbbaknak jóval könnyebb. Mindez nem csoda, hiszen a molettebb ember mozgása eleve nehézkesebb, s ha mégis megpróbálja követni az edzettebbek és vékonyabbak edzéstervét, akkor nemcsak csalódottá válhat, de akár le is sérülhet.
Negyven felett egyre többen panaszkodnak a fájó nyak-, váll-, derék-, térd- vagy ujjízületek miatt, sőt a porckopás egyre több fiatalt is érint. Íme, néhány hatékony tipp a fájdalom csillapítására.
A magyarok fele – saját bevallása szerint – hetente többször is mozog. A legnépszerűbb mozgásforma egyértelműen a séta, a gyaloglás. Míg a fiatalabbak főként az időhiányra fogják, hogy kevesebbet mozognak a kelleténél, addig az idősebbeket gyakran a testi fájdalmak akadályozzák a rendszeres sportban – derült ki egy májusi reprezentatív felmérésből, ami a hazai 30 év feletti lakosság sportolási és mozgási szokásait vizsgálta.
Hideg van, begubódzunk, és még a szokásosnál is kevesebbet mozgunk, sportolunk. Idegenkedve, a bolondoknak kijáró tisztelettel nézzük odakinn a végletekig elszánt biciklistákat és futókat. Nyugaton és persze északon már nemcsak a fiataloknak, de az idősebbeknek is kedvenc sportágává váltak ezek a szabadidős foglalkozások.
Az ízületi kopás (oszteoartrózis, OA) és a reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis, RA) tünetei nagyon hasonlóak, ám fontos a két betegség elkülönítése, mivel az állapotromlás mindkettő esetében csak a korai felismeréssel, az időben megkezdett kezeléssel előzhető meg. A két kórkép ugyanakkor eltérő terápiát igényel.
Talán nincs is olyan felnőtt, aki soha ne tapasztalta volna meg a hát- vagy derékfájdalom kellemetlenségeit. Tekintsük át a leggyakoribb kiváltó okokat és a kezelési lehetőségeket!
Fáj a háta, nyaka, karja, esetleg derékfájás miatt szenved? Az ülőmunka okozta panaszok legjobb ellenszere a megfelelően kialakított munkahely és a gyógytorna.
Az ízületek leggyakoribb betegsége, az ízületi porckopás (arthrosis) a felnőtt lakosság 15-20%-át érinti, de a tünetek megjelenése 65 éven felül ennél jóval nagyobb, 80%-os gyakoriságú. Előrejelzések szerint 2020 ‑ ra a porckopás gyakorisága – a civilizációs ártalmak és az idősek számának növekedése miatt – megkétszereződik.
40-50 éves kor felett sem kell lemondanunk a remek fizikai kondícióról, a könnyedebb tréningekről, ám ebben az életkorban már előtérbe kell, hogy kerüljön a sportártalmak, sérülések megelőzése, a biztonság!
Az ízületi fájdalom – legyen szó térd-, könyök-, váll-, nyak-, derék- vagy csípőízületről – számtalan ok miatt felléphet, ám leggyakrabban porckopás, gyulladás, időjárás-változás vagy egyszerű megerőltetés áll a hátterében. A teljes passzivitás azonban nem megoldás, hiszen a mozgáshiány jelentősen rontja a keringést – nemcsak az izmokban, de az ízületekben is, sőt önmagában is kiválthatja e panaszokat!
A legtöbb ember azért kezd el sportolni, mert fogyni szeretne. A mozgásnak azonban a fogyás mellett számos egészségmegőrző, betegséggyógyító hatása ismert. Jelentős javulást tapasztalhatnánk, ha a rendszeres edzést - az életmódorvoslás részeként - receptre írná fel az orvos.
Sokak áhított célja, hogy a nyaralás idejére visszanyerjék jó formájukat és kondíciójukat, így nagy hirtelen olyanok is sportolni kezdenek, akik hétköznapi életének eddig nem volt része a testedzés. Mivel ízületeink, izmaink könnyen megsérülhetnek, ha hosszú kihagyás után, hirtelen vágunk bele a mozgásba, tekintsük hát át néhány fontos szabályt!
A természet gyógyító erejét vizsgálták a Peninsula Orvosi Egyetem kutatói az életerő és a mentális állapot alakulásának tekintetében a különféle sportokat végző emberek körében. Az összehasonlítás alapját az képezte, hogy a vizsgált személyek zárt helyen, edzőteremben, avagy kinn a szabadban végezték a testmozgást.
Az arthrosis egy lassan, alattomosan kialakuló krónikus mozgásszervi betegség, mely eleinte szinte tünetmentes, később terhelésre – főleg üldögélés után, vagy reggel, felkeléskor – ún. „indítási” fájdalom jelentkezik, mely az ízület fokozatos „bejáródása” után megszűnik. Javasolt a panaszok időbeni kezelése, hiszen ha a fájdalom állandósul, az állapotromlás egészen a mozgáskorlátozottságig terjedhet.
A mozgáshiány csaknem kétszer annyi ember halálát okozhatja, mint az elhízás – vélik a Cambridge-i Egyetem kutatói. Aki tehát sport helyett a fotelben ül, nemcsak egészségét, de életét is veszélyezteti!
Idősebb korban gyakrabban, de sokszor fiatalabbaknál is jelentkeznek olyan mozgásszervi, ízületi fájdalmak, melyek miatt legszívesebben pihentetnénk fájó testrészünket, ám idővel azt tapasztaljuk, hogy az egyre nehezebben mozog. Mit tehetünk ilyen esetben?
A lábizomgörcs – különösen a vádliban – rendkívül gyakori és hihetetlen fájdalommal járó panasz. Amennyiben Ön felnőtt, akkor nagy eséllyel tapasztalt már ilyen kínokat, és bizonyára szeretné ezt megelőzni, elkerülni.
A társadalom elöregedésével a csontritkulás egyre komolyabb problémává válik: hazánkban minden 10. embert érinti, és előrejelzések szerint a következő 30 évben 2-3-szorosára is nőhet a betegek száma. Bár rendelkezésre állnak hatékony terápiás lehetőségek, ám az érintetteknek csak 20%-a veszi igénybe. A közel 1 millió beteg 80%-a idő előtt abbahagyja a terápiát, sőt az érintettek fele arról sem tud, hogy csontritkulása van.
Amerikában 25 éven felül kb. 27 millió embert érint, de hazánkban is népbetegségnek számít a porckopás, mely főként a térdeket érinti. A mozgáskor jelentkező fájdalom jelentős életminőség-romlást okoz, érdemes tehát ismernünk okait, megelőzésének és kezelésének lehetőségeit.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!