Rossz szokásaink, melyek ízületi fájdalomhoz vezethetnek
1. Túl sok mobilozás, számítógép-használat
A mostani karanténidőkben, a home office munkavégzés során még gyakoribbá válik az „ SMS-ujjnak” nevezett fájdalmas gyulladás, ami a hüvelykujjat érinti, a túl sokáig tartó természetellenes pozíció miatt. A folytonos telefonhasználat ráadásul nemcsak az ujjaknak, de a nyaknak és a vállaknak is árthat, ugyanis lefelé nézéssel jár. Ez a tartás pedig nagy terhet ró az izmokra, így egy idő után garantálható a fájdalom.
Hasonló túlterhelést jelent a számítógép-használat is, amelyhez hozzájárulhatnak az otthoni környezetben – például a konyhaasztalon – nem kialakítható ergonomikus irodai körülmények is.
2. Le nem adott túlsúly
Könnyű belátni, hogy minél több túlsúlyt cipelünk, annál nagyobb terhet helyezünk az ízületeinkre. Minden plusz kiló megnehezíti a térd, a csípő, a lábfejek és a hát munkáját. Az elhízás ráadásul nemcsak a fájdalom, de a gyulladások jelentős rizikófaktora is.
3. Dohányzás
Bármilyen nehéz is belátni, a dohányzás önmagában rizikófaktora az ízületi fájdalmaknak. Sőt, mivel a nikotin gátolja a csontokat is tápláló vér áramlását, a kalcium beépülését és a csontok egészsége miatt fontos ösztrogén hormon termelődését, jelentősen hozzájárul a csontritkuláshoz is.
4. Túl nehéz táska
Legyen szó alaposan megpakolt női táskáról vagy a élelmiszer beszerző körútról hazacipelt nehéz bevásárlószatyorról, a túl nagy súly komoly terhet jelent a vállaknak és a nyaknak, ami már rövid távon is fájdalmat okozhat. Külön kockázati tényező, ha féloldalas a terhelés és csak az egyik vállunkat húzza a súly, hiszen ez túlfeszítheti az izmokat és megbontja a természetes egyensúlyt.
5. Mozgásszegény életmód
Téved, aki azt hiszi, hogy ízületeinek épp a fotelban való üldögéléssel, pihenéssel tesz a legjobbat. Bizonyított tény, hogy a mozgásszegénység, az egész napos ülés, vagy épp az ágyon heverészés kifejezetten árt az ízületeknek, a csontoknak és az izmoknak. Nem véletlen, hogy az ülőmunkát végzők rendkívül gyakran fordulnak orvoshoz hát-, váll-, nyak-, csípő- vagy könyökfájdalmakkal.
Fájó testrészünket mégis leginkább pihentetnénk, ám idővel azt tapasztaljuk, hogy az egyre nehezebben mozog.
Valójában számtalan ok miatt felléphet ízületi fájdalom, leggyakrabban porckopás, gyulladás, időjárás-változás vagy egyszerű megerőltetés áll a hátterében.
Önmagában a mozgáshiány is kiválthatja ezeket a panaszokat, hiszen jelentősen rontja a keringést – nemcsak az izmokban, hanem az ízületekben is.
Ráadásul a mozgáshiány, az inaktív életmód miatt az izmok meggyengülnek, ami nem pusztán rossz testtartást eredményez, de extra terhet is ró az ízületekre, ami még inkább károsítja azokat.
A rendszeres, heti legalább 150 perces kardiomozgás és a legalább heti 2 alkalommal végzett erősítő edzés lehet a mozgás- (és más) szervrendszerek megmentője.
A kardiomozgás ugyanis megerősíti a térd körüli izmokat és fenntartja a flexibilitást, ahogyan a megfelelő izomerősítő és nyújtógyakorlatok is. Remek kardioedzést jelenthet a szobabiciklizés, a lépcsőzés, a step aerobic vagy az egyszerű helyben futás is.
Akkor is erőltessük az edzést, ha már fellépett a fájdalom és kialakultak az ízületi panaszok?
Egyes tanulmányok szerint a testmozgás fájdalomcsökkentő hatású is lehet: egyrészt a fokozódó vérkeringés segít elszállítani a fájdalomért felelős anyagokat, másrészt növeli a fájdalomküszöböt. A fokozódó vérkeringés szintén elősegíti a sejtek, a szövetek megfelelő táplálását, ezzel gyorsítja a javulást, a gyógyulást.
Természetesen, ha valamilyen fájdalommal küzd, mielőtt neki kezdene az edzésnek, mindenképp konzultáljon szakemberrel! Előfordulhat ugyanis, hogy adott mozgásforma – még azonos panaszok esetén is – az egyik embernek jó, a másikon viszont nem segít.
Dr. Selyem Réka
reumatológus
FájdalomKözpont
