Az ünnep

Mindannyiunkkal megesik, hogy a mindennapos rohanásban elfelejtünk elegendő vizet inni. Nem is gondolnánk, hogy emiatt számos olyan egészségügyi problémával – például fáradékonyság, fejfájás, alvászavarok, ingerültség, emésztési problémák – kell szembenéznünk, amelyeket a vízhiány okoz.

Bőrünk állapota és ápolási igénye nemcsak az életkorral, hanem az évszakokkal is változik. A hideg téli időben még az egyébként normál bőr is érzékenyebb és szárazabb lehet, így különleges ápolást igényel.

Az év végéhez közeledve ne csak otthonunkat, s az ünnepi asztalt öltöztessük díszbe, hanem testünket és lelkünket is! Szánjunk időt magunkra a pihenés, relaxáció és szépségápolás terén! Közben ne feledjük alaposan kialudni magunkat – e nélkül a fiatalító szépségkezelések is hatástalanok lehetnek!

A karácsony a gyerekek ünnepe. Legszebb karácsonyi emlékeink talán mindannyiunknak gyermekkorunkból származnak. Amikor a Karácsonyt még valami varázslat lengte be, amikor az oly sokat áhított síró hajas baba, kisvonat, az első mackó egyszer csak ott várt minket a csillogó karácsonyfa alatt, s mi a csodától megilletődötten vettük kezünkbe őket. Jó lenne mindig emlékezni ezekre a pillanatokra és tudni hinni benne, hogy a csodák olykor valóra válnak. Néha ki kell lépnünk a valóság rideg világából, s elhinnünk, hogy a szeretet és a boldogság alanyi jogon jár nekünk. Számomra ez a Karácsony üzenete.

Az ünnepek közeledtével talán több lehetőségünk nyílik arra, hogy családunk és a magunk számára is pihentető, egészséget támogató élményeket gyűjtsünk. Legyen szó meleg fürdőről, szaunáról, masszázsról vagy a gyerekeket is felpezsdítő közös téli kirándulásról, bármelyiktől jó kedvet és új lendületet nyerhetünk a hosszú téli időszakra.

Mai rohanó világunkban, amikor minden gyors: gyors feladatmegoldások, gyors eszközök, gyorsételek; az emberek gyorsan akarnak gyógyulni, regenerálódni, szépülni. Tudjuk azonban, hogy semmi jó nem származik a villám-fogyókúrákból, a gyors terápiák eredménye nem tartós. A valódi egészség vagy „wellness” időt és energiaráfordítást igényel, érdemes tehát napi életvitelünk részére tenni.

Karácsony táján, az ajándékkészítés, vásárlás és maga az ajándékozás örömteli vagy kényszerű pillanatai előtt és után érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mit szeretünk jobban: adni, kapni, vagy a kettőt együtt. Ha sikerül őszintén válaszolnunk, ebből életünkre és emberi kapcsolatainkra vonatkozó értékes tanulságokat vonhatunk le.

Hasgörcsök közepette felugrani az ünnepi asztaltól – igen ünneprontó cselekedet! Az előrelátók eleve kiiktatják a menüből a számukra „veszélyes” ételeket, a kényelmesek megeszik, majd szenvednek, vagy a hiányszó enzim pótlásával enyhítik a kellemetlen panaszokat.

Az egész évi „hajtásban” szinte mindenki elfárad. Megérdemlünk ezért némi pihenést, kikapcsolódást. Az ünnepi bevásárlás-sütés-főzés mellett szakítsunk tehát időt a pihenésre, kikapcsolódásra, regenerálódásra, ami nemcsak fiatalító hatású, de bizonyára egészségi állapotunkra is jótékonyan hat.

Karácsony, a szeretet ünnepe. A szereteté, melynél világunkban nincs is fontosabb. Dr Masaru Emoto japán vízkutató, aki híres kísérletei során elsőként örökítette meg a vízkristályokat és ezzel „láthatóvá tette a láthatatlant”, bebizonyította, hogy a szeretet megélésével a körülöttünk és a testünkben lévő víz egyaránt gyönyörű, szabályos szerkezetűvé válik.

Az ünnepek alatt a tűzoltókat a karácsonyfatüzek, a mentőket pedig gyakran a lakomák miatti rosszullétek okán riasztják, s csaknem az ünnepi asztal mellől szállítják el a mértéktelenül habzsolót. Gondolt-e már arra, hogy mindennapos „degeszre evés” és több kiló hízás nélkül is végződhet a karácsony?

Elterjedt tévhit, hogy ami egészséges, az nem lehet finom. Ezen felbuzdulva gondoltam arra, szívesen segítenék másokon is, hiszen tudom, hogy rengeteg embert érint a cukorbetegség és az elhízás.

Fényadó gondolatokat küldök Neked, úti lámpásnak sorsunkról, lelkünk titkairól, és arról, hogy valamennyien mágusok vagyunk: sorsteremtő hatalmunk van! Egy gondolat nagyobb fényt adhat, mint egy egész könyv. Ráadásul könnyű magaddal vinni az útra. Talán másképp is látsz vele – világosabban.

Csodásan terített ünnepi asztal, bőséges fogások egymás után, napokon át, majd epegörcs, hasmenés, székrekedés, gyomorégés, alkoholmérgezés… E téren semmi sem változik az idők folyamán. Ám ma ünnepkor a tűzoltókat a karácsonyfatüzek, a mentőket pedig a rosszullétek miatt riasztják, s csaknem az asztal mellől szállítják el a lakomák kárvallottjait.

Egyre több jel mutat arra, hogy a spiritualitás és a természettudomány összebékíthető egymással, és ennek nyomán új világszemlélet van kibontakozóban.

Az idei, 2012-es évben igencsak elszaporodtak a világvége jóslatok, talán első sorban azért, mert a maja kalendárium 2012. december 21-én véget ér.

Az év legsötétebb, leghidegebb, elmúlásra emlékeztető időszakában minden ember a fényre, az új életre vágyik. Ennek szimbólumai, rítusai átszövik – történelmi kortól és hitvilágtól függetlenül – minden nép kultúráját a pogány természeti vallásoktól a 21. századi modern nyugati civilizációig.

Fényadó gondolatokat küldök Neked, úti lámpásnak sorsunkról, lelkünk titkairól, életművészetről, a láthatatlan szellemvilágról, és arról, hogy valamennyien mágusok vagyunk: sorsteremtő hatalmunk van! Egy gondolat nagyobb fényt adhat, mint egy egész könyv. Ráadásul könnyű magaddal vinni az útra. Talán másképp is látsz vele – világosabban.

Közeledik az ünnep. Mi jut erről eszünkbe? A befejezetlen munkák? Az ajándékok és vásárolni valók, meg a főzés? Máris hosszú a listánk? Ugye, nem felejtettük le róla saját magunkat? Ugye, kitaláltuk már, mikor és hogyan fogunk pihenni, kikapcsolódni, regenerálódni?

Mindenkivel előfordulhat, hogy az ünnepi asztalnál órákat ülve, beszélgetve, észre sem veszi, hogy lassan csipegetve, vagy mohón habzsolva, a kelleténél háromszor többet evett, nassolt. Az étel – mint nehéz kő – ül a gyomrában, aztán se fel, se le, nem jön a megkönnyebbülés, sőt egyre rosszabbul érzi magát. Mit tehetünk ilyen helyzetben?

A barátság a lelkek közötti legtisztább kapcsolat. Nincs benne önzés, kényszer, érzékiség, érdek. Mi választjuk. A szabadság jegyében áll. Barátom lehet nemcsak a „barátom”, de az anyám, apám, gyerekem, feleségem és férjem is. Vannak pillanatok, amikor sors adta szerepeinkből kilépve összekacsintunk egymással egy mélyebb, örök emberi szinten.

Rohanó, egyre nehezebben kezelhető, elviselhető világunkban folyamatosan küzdünk a stresszel, és főleg az idővel. Közben szinte teljesen elfelejtünk élni, örülni, kikapcsolódni, boldognak lenni. Közeleg az ünnep! Ne csak az ajándékokat és a bevásárló-listát tervezzük, hanem azt is, hogy fogunk az ünnepek során akár családi körben, akár egyedül pihenni, kikapcsolódni, regenerálódni!

Ismerjük fel: a ma jelen életünk hátralévő részének első napja. A múltra emlékezhetünk, a jövőt elképzelhetjük, de mindig csak a jelenben élhetünk. Tudatosítsuk hát minden perc értékét, ne fecséreljük el, tegyük örömmé, értékké napjainkat!

Nyáron a leégés, a hőguta, télen pedig a megfázás jelent gondot, no meg a fagy. A fagyás súlyos sérülés, mely sok hasonlóságot mutat az égéssel. A sejtnek mindegy, mi teszi próbára, a hő vagy a fagy: mindkettő elpusztítja.

Legújabb könyvemben zene szól. És elejétől a végéig táncolnak benne. Hőse egy varázshatalommal rendelkező nagy művész, egy Mester, aki nemcsak bölcs gondolatokkal, de tánccal avatja be tanítványait életük titkaiba. Tánccal, szavakkal – és csodákkal.

Mi lehet az, ami enyhíti az autoimmun betegségek tüneteit, csökkenti a fájdalmat, javítja a véráramlást és még magabiztos fellépést is kölcsönöz? Az igazi, szép mosoly és a nevetés. Számos kísérlet bizonyította a nevetés pozitív élettani hatásait.

"Sose kételkedjünk abban, hogy gondolkodó, elkötelezett emberek kicsiny csoportjai meg tudják változtatni a világot. Valójában csak ők tudják megváltoztatni."                                                                                     Margaret Head

Gondviselés című, legújabb könyvem a sorsunkról szól. Kihasználom a helyzetet, hogy 73 éves lettem, és vissza tudok nézni. Történetem vége felé kezdem már érteni a sorsom rejtett összefüggéseit. A megvalósult jövőmben élek. Csakis azokról a gondolatokról írok, melyeket meg is éltem. Számadás ez a könyv az életemről.

Ez a könyv sajátságos és különös dolgokról szól. A tartalma megdöbbentő, szinte hihetetlen. Öntől sem várja el senki, kedves Olvasó, hogy vakon higgyen benne, ám az itt bemutatott módszerek segítségével saját maga is ellenőrizhet mindent. Tegye meg, és alapjaiban rendül meg eddigi világnézete, a szerző ugyanis bebizonyítja, hogy A VALÓSÁG IRÁNYÍTHATÓ!

Az adventi időszakban különösen szembetűnő, hogy elcsendesedés, befelé fordulás helyett, milyen gyorsasággal pörög körülöttünk a világ, s benne az emberek. Ennek persze jól látható, és bőrünkön érezhető jeleit, sajnos mindannyian magunkon hordozzuk.