Keresés
Close this search box.

Gasztroenterológia

Ősszel és tavasszal különösen sokan tapasztalnak gyomorégést. Az ilyenkor még több panaszt okozó reflux, esetleg fekély tüneteit csak tovább fokozza a rohanó életvitel, a krónikus stressz, a helytelen étkezés, kevés testmozgás és egyéb életmódhibák. Mit tehetünk az állapot javításáért?
Hazánkban rendkívül gyakori, mintegy másfélmillió embert érint a tartós, esetleg visszatérő hasfájással, puffadással, hasmenéssel vagy székrekedéssel járó tünetegyüttes, az irritábilisbél-szindróma (IBS). Annyi bizonyos, hogy nem szervi betegség, de akkor mi okozza és miért ilyen gyakori? Van-e gyógyír? Segíthet-e az életmódváltás, az étrendmódosítás vagy a lelki problémák feloldása?
Napjainkban már népbetegségnek számít a krónikus székrekedés. A statisztikák szerint a nők 35, míg a férfiak 10%-a hajlamos a szorulásra, idős korra viszont ennek gyakorisága megsokszorozódik. Megdöbbentő, hogy az emberek negyede csaknem rendszeresen hashajtót szed! Mit tehetünk, hogy megkönnyítsük a dolgunkat?
Egyre többen panaszkodnak arról, hogy nem bírják a glutén tartalmú ételeket, kellemetlen hasi tüneteik vannak, sőt hasmenés vagy zsíros széklet, görcsök, fejfájás és bőrkiütések is előfordulnak. Jelenleg a lakosság körében a gluténérzékenyek aránya kb. 1%-os.
Az ételintoleranciák kevéssé ismert, de ma már egyre gyakoribb típusa a hisztaminintolerancia. Igen szerteágazó tünetekkel jelentkezhet: a tipikus allergiás tünetektől (orrfolyás, könnyezés, szemviszketés), az asztmán, a gyomor-bél panaszokon és az ekcémán át, egészen a migrénes fejfájásig, sőt szapora szívverés és ízületi panaszok is jelentkezhetnek. Emiatt azonosítása nem egyszerű feladat.
Egy új vizsgálat eredményei szerint az irritábilis bélszindrómával (IBS) küzdő gyerekeknél négyszer magasabb a lisztérzékenység (cöliákia) kockázati aránya, mint az egyéb hasi fájdalmaktól szenvedő, de nem IBS-es betegeknél.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) funkcionális bélpanaszok együttesét jelenti. A betegséggel csak az érintettek 30%-a fordul orvoshoz, noha a világ teljes lakosságának közel 10–20%-a szenved a betegségben. A panaszok igen változatosak, így diagnosis felállítása és a kezelés is nagy körültekintést igényel.
A tápanyagok emésztése és felszívódása nagyrészt a vékonybélben történik. Amennyiben bizonyos rendellenességek akadályozzák akár az emésztést, akár a felszívódást, hiányállapotok alakulhatnak ki, melyeket a komolyabb egészségkárosodás megelőzésére érdemes mielőbb helyreállítani.
Számtalan oka lehet annak, ha hasmenés nehezíti az életünket. Mitől alakulhat ki, mikor kell komolyan venni, hogyan kezelhetjük házilag és mikor kell orvoshoz fordulni?
Csecsemő- és kisgyermekkorban az allergiás megbetegedések leggyakoribb kiváltói az ételek. 3 év alatti gyerekek körében 6-8% gyakorisággal jelentkeznek a különféle tünetek, melyek kezelése mindig egyénre szabottan történik.
A csecsemők és kisgyermekek számára minden életkorban biztosítanunk kell az optimális anyagcserét. A kezdeti időszakban esetleg előforduló hascsikarás és puffadás enyhítésére használjunk szelíd módszereket!
Gyermekeknél a különböző ételek fokozatos bevezetésével, egyre több mindenről derülhet ki, hogy panaszt, allergiát okoz, így a szülő törheti a fejét, hogy mit tegyen. Amíg a kisgyerek otthon van, édesanyja külön főzhet neki, de mi történik, amikor óvodába, majd iskolába kerül?

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!