Allergológia

A parlagfűszezon csúcsán aktuális szót ejtenünk arról, hogy statisztikák szerint hazánkban az allergiával élők száma megközelíti a hárommilliót. Az Egészségügyi Világszervezet becslései alapján a helyzet a jövőben tovább romlik, 2025-re a világ lakosainak 50%-a lehet majd allergiás. Tudományos vizsgálatok ugyanakkor már a XIX. században megállapították, hogy az allergiás tünetek kiváltásában az allergének mellett az idegrendszer is szerepet játszik.

Orrfolyás, tüsszögés, viszketés, fejfájás, esetleg, asztma, hasfájás, hasmenés, hányás, csalánkiütés, ekcéma? Ha régóta szenved a felsorolt, gyakran jelentkező tünetektől, érdemes utána járni, hogy mi okozza a panaszait.

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Kollégium (ACAAI) összegyűjtötte azokat a lényeges szempontokat, melyeket érdemes szem előtt tartani, ha allergiás párunkat szeretnénk meglepni valamilyen ajándékkal. Bryan Martin allergológus, az ACAAI elnöke szerint az egészség épp oly fontos, mint a romantika, ráadásul figyelmetlenségünkkel – a legjobb szándék ellenére is – kellemetlen perceket szerezhetünk kedvesünknek.

Az a mítosz, hogy „rossz gének” kellenek a gabonától kialakuló bélrendszeri károsodáshoz, már évek óta megdőlt. Egy korábbi vizsgálat tisztán kimutatta, hogy bárki károsodhat a glutén- vagy gliadinfogyasztástól.

Ne higgyük, hogy az allergiás tünetek megjelenése egyenes arányban áll a lakásban található por mennyiségével! A poratka allergia ugyanis nem azonos a házi porra való érzékenységgel.

A virágok a természet szerves és szükséges részei. Ma mégis milliók szenvednek tavasszal-nyáron pollenallergiában. Ha meg akarjuk érteni az atópiás betegségeket, ebből a paradoxonból kell kiindulnunk.

A pollenek a nátha és egyéb légúti tünetek mellett más allergiás panaszokat is okozhatnak, így például kötőhártya-gyulladást, szemhéj- és arcduzzanatot, de súlyosbodhat tőle akár az ekcéma is.

Az utóbbi években több kutatás is igazolta, hogy bizonyos zöldségek, gyümölcsök és gyógynövények antihisztaminként viselkednek, így képesek csökkenteni a pollenallergia tüneteit. Keresztallergia esetén viszont nem árt, ha óvatosan bánunk például az alma, meggy vagy a görögdinnye fogyasztásával.

Évről-évre egyre több az allergiás beteg, korosztálytól függetlenül. A szénanátha jellegzetes tünetei – tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás – mellett az allergia gyakran a szemeket sem kíméli. Vajon mi okozza a panaszokat, és mit tehetünk a javulás érdekében?

Az allergiás betegek száma az 1950-es évektől kezdődően folyamatosan emelkedik, napjainkra mintegy tízszeresére növekedett. A hazai lakosság egyharmada érintett valamilyen formában, de prognózisok szerint ez a szám még növekedni fog. A betegek elmondása alapján a legtöbb problémát az orrdugulás okozza, mely nehezíti az éjszakai alvást és jelentős életminőség-romlást okoz. Érdemes tehát tisztáznunk a kiváltó okokat és a lehetséges kezelési módokat.

A nyugati táplálkozás és az antibiotikum használat eredményeként megváltozott bélflóra-összetétel szoros kapcsolatot mutat az allergiák gyakoriságának növekedésével. A bélflóra ugyanis, alapvető szerepet játszik a légúti tolerancia kialakulásában. Felmerül a kérdés: vajon hatékonyabb megoldás lenne-e a parlagfű-allergiára a növény irtása helyett saját bélflóránk helyreállítása?

Hazánkban a lakosság 20-25%-a légúti allergiás, köztük is magas azok száma, akiknél a parlagfű és a fűpollen okoz tüneteket. Igen sokféle kérdéssel fordulnak allergológushoz az érintettek most, a parlagfű-szezon közepén. Szeretnénk ezek közül néhányat ezúton megválaszolni.

Az időjárás – az esőzések után – talán tartogat még meglepetéseket erre a nyárra, de egy biztos: legerősebb allergén növényünk, a parlagfű virágzása idén sem marad el. Sőt, az előrejelzések szerint – az enyhe tél és a csapadékos tavasz miatt – az allergiások az idei szezonban is erős pollenterhelésre számíthatnak.

A betegek elmondása alapján, az allergia legkellemetlenebb tünete az orrdugulás, mely akár hónapokig is tarthat. Zavarja az éjszakai pihentető alvást, ezzel jelentős életminőség-romlást okoz. Érdemes tehát megismernünk a kiváltó okokat és a vizsgálati lehetőségeket.

A várandósság utolsó három hónapjában, illetve a születést követő időszakban a magas pollenkoncentráció növelheti az allergiahajlamot és az asztma kockázatát. Allergiás szülőknek érdemes ezt figyelembe venni a családtervezésnél!

A nyaralás alatt és után megjelenő különböző kiütéseket, foltokat, bőrelváltozásokat hétköznapi nyelven napallergia gyűjtőnévvel illetjük. A tünetek kialakulása a szervezet hajlamától függ, tehát ebből a szempontból a bőr színe mellékes, de elsősorban a fehérbőrűek hajlamosak a „fényallergiára”.

A rovarcsípés-allergia viszonylag ritka, ám szinte mindig súlyos lefolyású (anafilaxia). Csípést okozhat szúnyog, darázs, méh, bögöly, pók, hangya, kullancs vagy medúza. Leggyakoribb a méhek és darazsak okozta allergiás reakció. Figyeljünk a gyermekekre, mivel ők megfelelő ismeretek hiányában fokozott veszélynek vannak kitéve!

Öröklött hajlam esetén a stressz szerepet játszhat az allergia megjelenésében, meglévő betegség esetén pedig fokozza a panaszokat. Cikkünkben a stressz és az allergia kapcsolatán túl, néhány allergiával kapcsolatos tévhitről is lerántjuk a leplet.

Nap, mint nap különféle tünetekkel küzdünk. Számtalan orvosnál tettünk már látogatást, tucatnyi gyógyszerrel „gazdagodtunk”, állapotunk azonban mégsem javul. Mi lehet a baj és a megoldás?

A parlagfű egész Európában megtalálható, mint vadon élő gyógynövény. Megítélése manapság igen szélsőséges, a többség veszélyes, irtandó közellenségnek tekinti, ám a jelenleg folyó kutatások kapcsán, egyre többen, és igen sokféle formában hasznosítják jótékony tulajdonságai miatt.

Parlagfű szezon idején sokan, sokféle megoldást keresünk az allergiás tünetek csillapítására. A különféle gyógymódok mellett hatékony alternatíva lehet az autogén tréning, mely egyrészt a stressz csökkentésével, másrészt a hatékony légzéstechnikával teheti könnyebbé a pollenszezont.

Sokan mondják a parlagfűre, hogy gaz, pedig gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gaz-ember. A növények között van haszonnövény és gyomnövény, de a parlagfű nem tartozik utóbbiak közé, mint ahogy az ürömfélék családjának többi tagja sem.

Hazánkban jelenleg a lakosság több mint 25%-a százaléka küzd különböző szintű allergiával. Az allergiáról, a tünetekről és kezelésről számos hiedelem kering a köztudatban, szeretnénk néhányat eloszlatni e tévhitek közül.

A parlagfű szó hallatán kevesen gondolnák, hogy ennek a gyomként kezelt növénynek hasznos tulajdonságai is vannak. Még inkább meglepődnének, ha ismernék a legújabb kutatási eredményeket, melyek számtalan betegség esetén bizonyítják összetevőinek terápiás hatását.

Most éri el csúcsidőszakát a parlagfű virágzása. Egyetlen növény 8 milliárd pollent is képes termelni, nem csoda hát, ha a nagymértékű a pollenterhelés miatt az allergiás panaszok jelentősen erősödnek. Összegyűjtöttük a parlagfű allergiával kapcsolatos fontosabb információkat, melyek hasznos segítséget nyújthatnak a következő időszakban.

A klímaváltozás következtében a korábban jól bevált pollennaptár egyre inkább felborulni látszik. Az allergiás betegeknek az előző évekhez képest hosszabb pollenszezont kell végigszenvedniük, mely napokkal-hetekkel korábban is kezdődött, és a hosszú „vénasszonyok nyara” miatt sokáig elhúzódhat.

A bélflóra összetételének zavarai, amelyek az antibiotikum használattal és a nyugati táplálkozással függnek össze, szoros kapcsolatot mutatnak az allergiákkal és az asztmával. A bélflóra alapvető szerepet játszik a nyálkahártya, ezen belül is a légúti tolerancia kialakulásában. Felmerül tehát a kérdés: vajon a bélflóra az immunrendszer egyik nagy szabályozója?

Kezdjük e kérdés tárgyalását az elejéről, hiszen a várandósság időszakában a magzat oxigén-ellátottsága teljes mértékben az édesanyától függ. Vérszegénység, rossz lepényi működés, dohányzás, terhességi diabétesz, toxémia, különböző anyagcserezavarok, illetve az anya asztmás állapota következtében már ilyenkor csökkenhet az új kis jövevény oxigénellátása. Mi lesz így később?

Ételallergiás panaszok már csecsemőkortól – tápszeres és anyatejes babáknál egyaránt – előfordulhatnak. Milyen tünetek esetén gondoljunk ételallergiára? Mikor forduljunk orvoshoz?

A GfK LHS HealthCare 2010. májusában hazánkban végzett felmérése szerint, a felnőtt lakosság 36%-a szenved valamilyen allergiában, saját bevallása szerint. A válaszadók 40%-a semmit sem tesz allergiája ellen; 36%-a fordult orvoshoz, vagy szed valamilyen gyógyszert; 14%-a alternatív módszereket használ, 10%-a pedig az életmódváltásban látja a megoldást. Az is kiderült, hogy a nők jóval aktívabbak a megoldások keresésében, mint a férfiak.