Manapság a fertőző betegségek jó részét oltásokkal megelőzzük, a másik részét antibiotikumokkal „meggyógyítjuk”. A magas életszínvonal, a jó higiénés körülmények közepette immunrendszerünk nem kapja meg azokat az ingereket, melyek természetes kifejlődéséhez szükségesek. Emiatt a nyugati világban sokkal gyakoribb az allergia, a farmer életmódot folytató területeken, közösségekben viszont alig fordul elő. A nem nyugati életmódban élő társadalmakban 20-30 évvel ezelőtt csak 1-2%-os gyakoriságú volt, azonban indusztrializálódásuk fokozódásával párhuzamosan aránya egyre növekszik.
Allergiás menetelés
A különféle allergiás tünetek gyermekeknél megfigyelt, egymást követő sorát allergiás menetelésnek nevezzük.
▶ Újszülött vagy csecsemőkorban bizonyos ételek fogyasztása után a hasi panaszok jelentkezése. Később bőrtünet – bőrgyulladás, ekcéma – alakul ki, mely az óvodás kor végére enyhül, ekkor viszont légúti tünetek jelentkeznek, asztmát diagnosztizálnak.
▶ Kamaszkorban a fő panaszt felső légutak allergiás gyulladása – az allergiás nátha orrfolyással, szemviszketéssel esetleg köhögéssel – jelenti. Az asztmás gyerekek 2/3-a kamaszkorban, 14-18 évesen csaknem panaszmentes. Ez a kedvező jelenség keltette korábban azt a benyomást, hogy az asztmát általában „kinövik”, ami csak részben igaz.
▶ Fiatal felnőttkorban, 25-30 évesen elég gyakran kiújulnak az asztmás tünetek, mintegy 10-15%-ban súlyos formában. A betegek fele azonban véglegesen meggyógyul.
Fontos tudnunk, hogy az asztma és a többi allergiás betegség kialakulásában nagy szerepet játszik az öröklődés. A családi halmozódást vizsgáló genetikai kutatások adatai szerint egy allergiára hajlamos szülő esetében a gyermeknél az asztma vagy egyéb allergia kialakulásának valószínűsége 25%, viszont ha mindkét szülő allergiás, akkor 60-80%.
Ikertestvérek vizsgálata azt mutatja, hogy eltérő nemű ikrek között fiúknál az asztma, lányoknál pedig az ekcéma a gyakoribb. Összességében fiúkban gyakoribb az allergiás betegség, mint lányokban.
Az allergiák kialakulásához a genetikai tényezőkön kívül a méhen belüli, a születés körüli és a kisgyermekkori események is hozzájárulnak. Már a 20-22 hetes magzat immunrendszere is reagál a légúti allergénekre, sőt az anya terhesség alatti légúti vírusfertőzése is elősegítheti gyermeke későbbi asztmájának kialakulását.
A „higiéné hipotézis” szerint a korai életszakaszban túl tiszta környezetben, túl kevés mikrobával (vírussal, baktériummal) találkozó gyerekeknél könnyebben alakul ki allergia. Emiatt az életük első két évében városban élő csecsemők rizikója magasabb. A különböző allergének ugyanakkor eltérően hatnak: bizonyos korai allergének jelenléte még védő hatású is lehet. A kora gyermekkori macskatartás például akár csökkentheti is a felnőttkori allergiás érzékenységet.
Gyakori tévhit, hogy az allergia ellen az immunrendszer erősítésével védekezhetünk.
Az immunrendszer valójában jól működik, csak bizonyos fehérje természetű anyagokra – például a parlagfű allergénjére – nem toleranciával, hanem túlműködéssel válaszol.
Megoldást tehát az immunrendszer heves reakcióinak lecsendesítése, esetleg az allergiás időszakot megelőzően végzett allergén immunterápia jelenthet. Tudományos vizsgálatok igazolják ugyanakkor a probiotikumok szerepét az allergiák megelőzésében, tüneteinek enyhítésében.
Dr. Mezei Györgyi PhD
gyermekgyógyász, allergológus szakorvos
