COVID

COVID-HÍREK KÜLFÖLDRŐL
Vattay Gábor járványelemző, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője szerint az ősz folyamán ugrásszerűen növekvő fertőzési adatokat látva meg kell tanulnunk, hogy miközben be vagyunk oltva, a vírust a további években is, minden ősszel lassítanunk kell majd.
Most, december közepén – a tudósok gyors ütemű munkájának köszönhetően - egyre több hír, adat és tudományos eredmény érkezik az Omicronról, az egy hónapja Dél-Afrikából gyors terjedésnek indult új COVID-variánsról.
A fertőzést gyakran enyhe tünetekkel átvészelő, kórházi kezelésre nem szoruló, de elhúzódó panaszoktól szenvedő betegek egyik gyakori panasza a fülzúgás.
A COVID-19-járvány komoly hatást gyakorol a mentális egészségre is. Megjelenése óta jelentősen megnövekedett a mentális zavarok gyakorisága.
Ma már több kutatás is alátámasztja, hogy a bélflóra összetétele az egyik legerősebb előre jelzője lehet a COVID-19 fertőzés várható súlyosságának.
A The Lancet által kiadott EClinical Medicine-ben publikált olasz klinikai vizsgálat lenyűgöző eredményről számol be, melyet fontos lenne hasznosítanunk a koronavírus járvány 4. hulláma kapcsán. (1)
Bár a kora őszi időszak hazánkban eddig kötelező távolságtartás, maszkviselés és gyülekezési korlátozások nélkül zajlott, azonban a megfelelő elővigyázatosság érdekében fontos tudnunk, hogy a koronavírus-járvány most is zajlik, a 4. hullám küszöbén vagyunk.
Most, az őszi időszak közeledtével sokakat foglalkoztat az az időszerű kérdés, hogy átesve a Covid-19 fertőzésen, vajon meddig tart a védelem. Másokban pedig az a dilemma merül fel, hogy az 1. és 2. védőoltást követően szükséges-e az emlékeztető oltás, illetve mikor, s vajon milyen hatékonyság várható tőle. Mivel napjaink egyik legfontosabb, egészségünket érintő kérdéséről van szó, érdemes ezzel kicsit részletesebben foglalkoznunk.
Miért kapják el egyesek ismét a COVID-19-et? Az sem lehet nyugodt, aki már egyszer átesett a fertőzésen? A védettség nem örök, egyénenként eltérő hosszúságú lehet, és a mutációk ellen sokszor nem véd a korábbi verzió ellen szerzett immunitás.
Még az enyhe koronavírus-fertőzést átélők közül is többen panaszkodnak fennmaradó idegrendszeri tünetekre. Sokaknál koncentrációs nehézség, memóriazavar, ún. „agyköd”, másoknál tartós szaglás- és ízérzésvesztés vagy fejfájás zavarja hosszú hónapokon át a mindennapokat.
Az Amerikai Egészségügyi Kutatóintézet nemrég összehívott szemináriumának fő témája a koronavírus hosszú távon kialakuló szövődményei voltak. A fertőzést követően a betegek egy részénél hetekig vagy akár néhány hónapig megfigyelhetők bizonyos maradványtünetek, melyek különböző kezelési módokat igényelnek. Az intézet szerint egyelőre több a kérdés, mint a válasz: például mely betegeknél jelennek meg szövődmények, mennyi ideig tartanak, s milyen módon lehet kezelni azokat.
Hogyan éljünk? Hogyan élvezzük ezt a csodás tavaszt, és közben hogyan legyünk mégis biztonságban ebben a felemás időszakban, amikor az emberek egy része már be van oltva, a másik része azonban nem?
Egy év, három hullám, több százezer érintett: az emberek egyre szélesebb köre keresi a lehetőségeket, hogy felkészítse szervezetét a megpróbáltatásokra. Köszönhetően az elmúlt egy év során összegyűlt tudományos eredményeknek és tapasztalatoknak, az általánosan javasolható hatóanyagok köre jelentősen bővült a tavalyi helyzethez képest.
A koronavírus pandémia kapcsán a vizsgálatok fókuszába kerültek azok a vitaminok, nyomelemek, gyógynövények és egyéb készítmények, melyek erősíthetik az immunrendszer védő funkcióit és csökkenthetik a gyulladásos citokinek szintjét.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!