COVID

Az Egyesült Államokban az Omicron BQ.1 és a BQ1.1, Szingapúrban pedig az XBB elnevezésű új alvariánsa okoz ugrásszerűen növekvő számú megbetegedést. A tudósok számára is kérdés, hogy ezek kiszorítják-e a globálisan jelenleg „uralkodó” BA.5 típust, és vajon lesz-e újabb COVID-hullám a tél folyamán.

A légúti betegségek időszakát éljük. A szokásos megfázás, nátha és influenza mellett nem ritka a COVID-esetek száma sem. Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Hogyan maradhatunk egészségesek, ha a környezetünkben is sok a beteg?

Tudjuk, hogy COVID-19-fertőzés esetén károsodhat például a tüdő, a szív, sőt hosszú távú szövődményként az agy is. Friss kutatások eredményeként újabb egészségromboló hatására derült fény, melynek célpontja: a mikrobiom.

Fordulóponthoz érkeztünk: soha nem voltunk ilyen jó helyzetben, hogy véget tudjunk vetni a világméretű pandémiának. Még nem lazíthatunk, fontos fenntartanunk a megelőző intézkedéseket, de már látjuk a végét – vélekedik Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója.

Amerikai széleskörű vizsgálatok tanúsága szerint minél többször fertőződik meg valaki a SARS-CoV-2-vírussal, annál komolyabb egészségügyi kockázatokkal, szövődményekkel kell számolnia. Van értelme tehát a továbbiakban is a megelőzésnek, az immunerősítésnek, a fokozott higiéniai és egyéb védő intézkedéseknek!

A koronavírus-fertőzést követő gyógyulás után sokan tapasztalnak visszamaradó, akár hónapokig fennálló kellemetlen ún. hosszú-COVID tüneteket, de néhány komoly, krónikus betegség kialakulása is a vírusfertőzés számlájára írható.

Az előző két nyár tapasztalatai alapján reménykedtünk, hogy ismét „békés”, vírusmentes nyarunk lesz, melyet egészségesen tölthetünk pihenéssel, kikapcsolódással. Bár korlátozó intézkedések nem nehezítették életünket, ám a nyár folyamán egyre aggasztóbbá vált a fertőzések számának ugrásszerű növekedése. Ezek után milyen őszre számíthatunk?

Nem csoda, hogy szinte egész Európában dominánssá váltak a legújabb változatok – lássuk, mi magyarázza terjedési sebességüket, és a mutáció vajon jelent-e változást az általuk okozott tünetekben vagy azok gyakoriságában.

A vírusok szervezetünkbe kerülésétől a tüdőgyulladásig vezető folyamatot hazai kutatók munkájának eredményeként ismerhettük meg. Ennek alapján megfogalmazott ajánlásaik hozzájárulhatnak a COVID-19 fertőzés megelőzéséhez vagy súlyosbodásának elkerüléséhez.

A korábbi koronavírus-variánsok a legtöbb embernél markánsabb tüneteket produkáltak, így ritkábban fordult elő, hogy észrevétlen maradt. Az Omicron eseténben egyre gyakoribb, hogy ki sem derül az éritett számára, hogy fertőzött.

Szeptemberben a gyerekek nagy része ismét közösségbe kerül, így gyakoribbá válnak a fertőzések, betegségek, melyekre ki jobban, ki kevésbé érzékeny. Egy friss ausztrál tanulmány szerint gyerekek esetében az orrnyálkahártya fontos szerepet játszik a COVID elleni védelemben is.

Ahogy a felnőttek körében, úgy a kicsik között is vannak olyan tipikus „fertőzésre fogékony gyerekek”, akik genetikai okból a kórokozókra különösen intenzíven reagálnak. Esetükben gyakoribbak és hosszabb lefolyásúak a betegségek, illetve több komplikációval járhatnak. Lássuk (a teljesség igénye nélkül), mit tehetünk gyerekeinkért – és saját magunkért – a megelőzés vagy a gyorsabb felépülés érdekében.

Napjainkban már az Omicron új változatai okozzák a koronavírus-fertőzéseket. Egy friss kutatás azt vizsgálta, milyen védelmet jelenthetnek a korábbi variánsokkal történt fertőzések az immunrendszert sikeresebben kijátszó újabb BA.4 és BA.5 alvariánsok esetében.

Július végén jelent meg a Nature Medicine-ben a birminghami egyetem új kutatásának eredménye, mely újabb tünetekkel gazdagította a koronavírus-fertőzést követően sokaknál jelentkező panaszok igen bőséges listáját.

Az Egyesült Királyságban engedélyezték elsőként (felnőttek számára) a Moderna újfajta, kétkomponensű, ún. bivalens vakcináját, mely az eredeti vuhani vírustörzs mellett a BA.1 Omicron alvariánst is tartalmazza, emellett még újabb vakcinával is rendelkeznek már.

A WHO jelentése szerint néhány hetes „hullámvölgy” után – ahogy sok helyen olvashatjuk - világszerte ismét emelkedik a COVID-19 esetek számra, különösen Ázsia egyes régióiban és Európában. Tedros Adhanom Ghebreyesus főigazgató szerint az adatok a több országban visszafogott tesztelés ellenére emelkednek, így tehát csak a „jéghegy csúcsát” látjuk.

A Omicron variáns példátlanul gyors világméretű elterjedésének egyik oka japán tudósok szerint az, hogy tovább életképes marad például a bőrön vagy műanyag felületeken, mint a korábbi COVID-19-változatok. Mit jelent ez számunkra?

Ha COVID-19-fertőzött volt vagy ez ellen védőoltásokat kapott, előfordulhat, hogy még mindig tüskefehérjék keringenek a szervezetében, melyek egyes sejtek, szövetek és szervek károsodását okozhatják. Egy nemzetközi szakértői csoport részletes ajánlást dolgozott ki a veszélyes tüskefehérjék semlegesítésére természetes hatóanyagok felhasználásával.

A tüskefehérjék változnak a hideg és meleg éghajlat, a hőmérséklet és a páratartalom függvényében, ami ennek megfelelően változó esetszámot eredményez.

COVID-HÍREK KÜLFÖLDRŐL

Vattay Gábor járványelemző, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője szerint az ősz folyamán ugrásszerűen növekvő fertőzési adatokat látva meg kell tanulnunk, hogy miközben be vagyunk oltva, a vírust a további években is, minden ősszel lassítanunk kell majd.

Most, december közepén – a tudósok gyors ütemű munkájának köszönhetően - egyre több hír, adat és tudományos eredmény érkezik az Omicronról, az egy hónapja Dél-Afrikából gyors terjedésnek indult új COVID-variánsról.

A fertőzést gyakran enyhe tünetekkel átvészelő, kórházi kezelésre nem szoruló, de elhúzódó panaszoktól szenvedő betegek egyik gyakori panasza a fülzúgás.

A COVID-19-járvány komoly hatást gyakorol a mentális egészségre is. Megjelenése óta jelentősen megnövekedett a mentális zavarok gyakorisága.

Ma már több kutatás is alátámasztja, hogy a bélflóra összetétele az egyik legerősebb előre jelzője lehet a COVID-19 fertőzés várható súlyosságának.

A The Lancet által kiadott EClinical Medicine-ben publikált olasz klinikai vizsgálat lenyűgöző eredményről számol be, melyet fontos lenne hasznosítanunk a koronavírus járvány 4. hulláma kapcsán. (1)

Bár a kora őszi időszak hazánkban eddig kötelező távolságtartás, maszkviselés és gyülekezési korlátozások nélkül zajlott, azonban a megfelelő elővigyázatosság érdekében fontos tudnunk, hogy a koronavírus-járvány most is zajlik, a 4. hullám küszöbén vagyunk.

Most, az őszi időszak közeledtével sokakat foglalkoztat az az időszerű kérdés, hogy átesve a Covid-19 fertőzésen, vajon meddig tart a védelem. Másokban pedig az a dilemma merül fel, hogy az 1. és 2. védőoltást követően szükséges-e az emlékeztető oltás, illetve mikor, s vajon milyen hatékonyság várható tőle. Mivel napjaink egyik legfontosabb, egészségünket érintő kérdéséről van szó, érdemes ezzel kicsit részletesebben foglalkoznunk.

Miért kapják el egyesek ismét a COVID-19-et? Az sem lehet nyugodt, aki már egyszer átesett a fertőzésen? A védettség nem örök, egyénenként eltérő hosszúságú lehet, és a mutációk ellen sokszor nem véd a korábbi verzió ellen szerzett immunitás.