COVID

Az előző két nyár tapasztalatai alapján reménykedtünk, hogy ismét „békés”, vírusmentes nyarunk lesz, melyet egészségesen tölthetünk pihenéssel, kikapcsolódással. Bár korlátozó intézkedések nem nehezítették életünket, ám a nyár folyamán egyre aggasztóbbá vált a fertőzések számának ugrásszerű növekedése. Ezek után milyen őszre számíthatunk?
Nem csoda, hogy szinte egész Európában dominánssá váltak a legújabb változatok – lássuk, mi magyarázza terjedési sebességüket, és a mutáció vajon jelent-e változást az általuk okozott tünetekben vagy azok gyakoriságában.
A vírusok szervezetünkbe kerülésétől a tüdőgyulladásig vezető folyamatot hazai kutatók munkájának eredményeként ismerhettük meg. Ennek alapján megfogalmazott ajánlásaik hozzájárulhatnak a COVID-19 fertőzés megelőzéséhez vagy súlyosbodásának elkerüléséhez.
A korábbi koronavírus-variánsok a legtöbb embernél markánsabb tüneteket produkáltak, így ritkábban fordult elő, hogy észrevétlen maradt. Az Omicron eseténben egyre gyakoribb, hogy ki sem derül az éritett számára, hogy fertőzött.
Szeptemberben a gyerekek nagy része ismét közösségbe kerül, így gyakoribbá válnak a fertőzések, betegségek, melyekre ki jobban, ki kevésbé érzékeny. Egy friss ausztrál tanulmány szerint gyerekek esetében az orrnyálkahártya fontos szerepet játszik a COVID elleni védelemben is.
Ahogy a felnőttek körében, úgy a kicsik között is vannak olyan tipikus „fertőzésre fogékony gyerekek”, akik genetikai okból a kórokozókra különösen intenzíven reagálnak. Esetükben gyakoribbak és hosszabb lefolyásúak a betegségek, illetve több komplikációval járhatnak. Lássuk (a teljesség igénye nélkül), mit tehetünk gyerekeinkért – és saját magunkért – a megelőzés vagy a gyorsabb felépülés érdekében.
Napjainkban már az Omicron új változatai okozzák a koronavírus-fertőzéseket. Egy friss kutatás azt vizsgálta, milyen védelmet jelenthetnek a korábbi variánsokkal történt fertőzések az immunrendszert sikeresebben kijátszó újabb BA.4 és BA.5 alvariánsok esetében.
Július végén jelent meg a Nature Medicine-ben a birminghami egyetem új kutatásának eredménye, mely újabb tünetekkel gazdagította a koronavírus-fertőzést követően sokaknál jelentkező panaszok igen bőséges listáját.
Az Egyesült Királyságban engedélyezték elsőként (felnőttek számára) a Moderna újfajta, kétkomponensű, ún. bivalens vakcináját, mely az eredeti vuhani vírustörzs mellett a BA.1 Omicron alvariánst is tartalmazza, emellett még újabb vakcinával is rendelkeznek már.
A WHO jelentése szerint néhány hetes „hullámvölgy” után – ahogy sok helyen olvashatjuk - világszerte ismét emelkedik a COVID-19 esetek számra, különösen Ázsia egyes régióiban és Európában. Tedros Adhanom Ghebreyesus főigazgató szerint az adatok a több országban visszafogott tesztelés ellenére emelkednek, így tehát csak a „jéghegy csúcsát” látjuk.
A Omicron variáns példátlanul gyors világméretű elterjedésének egyik oka japán tudósok szerint az, hogy tovább életképes marad például a bőrön vagy műanyag felületeken, mint a korábbi COVID-19-változatok. Mit jelent ez számunkra?
Ha COVID-19-fertőzött volt vagy ez ellen védőoltásokat kapott, előfordulhat, hogy még mindig tüskefehérjék keringenek a szervezetében, melyek egyes sejtek, szövetek és szervek károsodását okozhatják. Egy nemzetközi szakértői csoport részletes ajánlást dolgozott ki a veszélyes tüskefehérjék semlegesítésére természetes hatóanyagok felhasználásával.
Vattay Gábor járványelemző, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője szerint az ősz folyamán ugrásszerűen növekvő fertőzési adatokat látva meg kell tanulnunk, hogy miközben be vagyunk oltva, a vírust a további években is, minden ősszel lassítanunk kell majd.
Most, december közepén – a tudósok gyors ütemű munkájának köszönhetően - egyre több hír, adat és tudományos eredmény érkezik az Omicronról, az egy hónapja Dél-Afrikából gyors terjedésnek indult új COVID-variánsról.
A fertőzést gyakran enyhe tünetekkel átvészelő, kórházi kezelésre nem szoruló, de elhúzódó panaszoktól szenvedő betegek egyik gyakori panasza a fülzúgás.
A COVID-19-járvány komoly hatást gyakorol a mentális egészségre is. Megjelenése óta jelentősen megnövekedett a mentális zavarok gyakorisága.
Ma már több kutatás is alátámasztja, hogy a bélflóra összetétele az egyik legerősebb előre jelzője lehet a COVID-19 fertőzés várható súlyosságának.
A The Lancet által kiadott EClinical Medicine-ben publikált olasz klinikai vizsgálat lenyűgöző eredményről számol be, melyet fontos lenne hasznosítanunk a koronavírus járvány 4. hulláma kapcsán. (1)
Bár a kora őszi időszak hazánkban eddig kötelező távolságtartás, maszkviselés és gyülekezési korlátozások nélkül zajlott, azonban a megfelelő elővigyázatosság érdekében fontos tudnunk, hogy a koronavírus-járvány most is zajlik, a 4. hullám küszöbén vagyunk.
Most, az őszi időszak közeledtével sokakat foglalkoztat az az időszerű kérdés, hogy átesve a Covid-19 fertőzésen, vajon meddig tart a védelem. Másokban pedig az a dilemma merül fel, hogy az 1. és 2. védőoltást követően szükséges-e az emlékeztető oltás, illetve mikor, s vajon milyen hatékonyság várható tőle. Mivel napjaink egyik legfontosabb, egészségünket érintő kérdéséről van szó, érdemes ezzel kicsit részletesebben foglalkoznunk.
Miért kapják el egyesek ismét a COVID-19-et? Az sem lehet nyugodt, aki már egyszer átesett a fertőzésen? A védettség nem örök, egyénenként eltérő hosszúságú lehet, és a mutációk ellen sokszor nem véd a korábbi verzió ellen szerzett immunitás.
Még az enyhe koronavírus-fertőzést átélők közül is többen panaszkodnak fennmaradó idegrendszeri tünetekre. Sokaknál koncentrációs nehézség, memóriazavar, ún. „agyköd”, másoknál tartós szaglás- és ízérzésvesztés vagy fejfájás zavarja hosszú hónapokon át a mindennapokat.
Az Amerikai Egészségügyi Kutatóintézet nemrég összehívott szemináriumának fő témája a koronavírus hosszú távon kialakuló szövődményei voltak. A fertőzést követően a betegek egy részénél hetekig vagy akár néhány hónapig megfigyelhetők bizonyos maradványtünetek, melyek különböző kezelési módokat igényelnek. Az intézet szerint egyelőre több a kérdés, mint a válasz: például mely betegeknél jelennek meg szövődmények, mennyi ideig tartanak, s milyen módon lehet kezelni azokat.
Hogyan éljünk? Hogyan élvezzük ezt a csodás tavaszt, és közben hogyan legyünk mégis biztonságban ebben a felemás időszakban, amikor az emberek egy része már be van oltva, a másik része azonban nem?
Egy év, három hullám, több százezer érintett: az emberek egyre szélesebb köre keresi a lehetőségeket, hogy felkészítse szervezetét a megpróbáltatásokra. Köszönhetően az elmúlt egy év során összegyűlt tudományos eredményeknek és tapasztalatoknak, az általánosan javasolható hatóanyagok köre jelentősen bővült a tavalyi helyzethez képest.
A koronavírus pandémia kapcsán a vizsgálatok fókuszába kerültek azok a vitaminok, nyomelemek, gyógynövények és egyéb készítmények, melyek erősíthetik az immunrendszer védő funkcióit és csökkenthetik a gyulladásos citokinek szintjét.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!