Keresés
Close this search box.

COVID

Az Egyesült Államokban az Omicron BQ.1 és a BQ1.1, Szingapúrban pedig az XBB elnevezésű új alvariánsa okoz ugrásszerűen növekvő számú megbetegedést. A tudósok számára is kérdés, hogy ezek kiszorítják-e a globálisan jelenleg „uralkodó” BA.5 típust, és vajon lesz-e újabb COVID-hullám a tél folyamán.
A légúti betegségek időszakát éljük. A szokásos megfázás, nátha és influenza mellett nem ritka a COVID-esetek száma sem. Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Hogyan maradhatunk egészségesek, ha a környezetünkben is sok a beteg?
Tudjuk, hogy COVID-19-fertőzés esetén károsodhat például a tüdő, a szív, sőt hosszú távú szövődményként az agy is. Friss kutatások eredményeként újabb egészségromboló hatására derült fény, melynek célpontja: a mikrobiom.
Fordulóponthoz érkeztünk: soha nem voltunk ilyen jó helyzetben, hogy véget tudjunk vetni a világméretű pandémiának. Még nem lazíthatunk, fontos fenntartanunk a megelőző intézkedéseket, de már látjuk a végét – vélekedik Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója.
Amerikai széleskörű vizsgálatok tanúsága szerint minél többször fertőződik meg valaki a SARS-CoV-2-vírussal, annál komolyabb egészségügyi kockázatokkal, szövődményekkel kell számolnia. Van értelme tehát a továbbiakban is a megelőzésnek, az immunerősítésnek, a fokozott higiéniai és egyéb védő intézkedéseknek!
A koronavírus-fertőzést követő gyógyulás után sokan tapasztalnak visszamaradó, akár hónapokig fennálló kellemetlen ún. hosszú-COVID tüneteket, de néhány komoly, krónikus betegség kialakulása is a vírusfertőzés számlájára írható.
Az előző két nyár tapasztalatai alapján reménykedtünk, hogy ismét „békés”, vírusmentes nyarunk lesz, melyet egészségesen tölthetünk pihenéssel, kikapcsolódással. Bár korlátozó intézkedések nem nehezítették életünket, ám a nyár folyamán egyre aggasztóbbá vált a fertőzések számának ugrásszerű növekedése. Ezek után milyen őszre számíthatunk?
Nem csoda, hogy szinte egész Európában dominánssá váltak a legújabb változatok – lássuk, mi magyarázza terjedési sebességüket, és a mutáció vajon jelent-e változást az általuk okozott tünetekben vagy azok gyakoriságában.
A vírusok szervezetünkbe kerülésétől a tüdőgyulladásig vezető folyamatot hazai kutatók munkájának eredményeként ismerhettük meg. Ennek alapján megfogalmazott ajánlásaik hozzájárulhatnak a COVID-19 fertőzés megelőzéséhez vagy súlyosbodásának elkerüléséhez.
A korábbi koronavírus-variánsok a legtöbb embernél markánsabb tüneteket produkáltak, így ritkábban fordult elő, hogy észrevétlen maradt. Az Omicron eseténben egyre gyakoribb, hogy ki sem derül az éritett számára, hogy fertőzött.
Szeptemberben a gyerekek nagy része ismét közösségbe kerül, így gyakoribbá válnak a fertőzések, betegségek, melyekre ki jobban, ki kevésbé érzékeny. Egy friss ausztrál tanulmány szerint gyerekek esetében az orrnyálkahártya fontos szerepet játszik a COVID elleni védelemben is.
Ahogy a felnőttek körében, úgy a kicsik között is vannak olyan tipikus „fertőzésre fogékony gyerekek”, akik genetikai okból a kórokozókra különösen intenzíven reagálnak. Esetükben gyakoribbak és hosszabb lefolyásúak a betegségek, illetve több komplikációval járhatnak. Lássuk (a teljesség igénye nélkül), mit tehetünk gyerekeinkért – és saját magunkért – a megelőzés vagy a gyorsabb felépülés érdekében.
Napjainkban már az Omicron új változatai okozzák a koronavírus-fertőzéseket. Egy friss kutatás azt vizsgálta, milyen védelmet jelenthetnek a korábbi variánsokkal történt fertőzések az immunrendszert sikeresebben kijátszó újabb BA.4 és BA.5 alvariánsok esetében.
Július végén jelent meg a Nature Medicine-ben a birminghami egyetem új kutatásának eredménye, mely újabb tünetekkel gazdagította a koronavírus-fertőzést követően sokaknál jelentkező panaszok igen bőséges listáját.
Az Egyesült Királyságban engedélyezték elsőként (felnőttek számára) a Moderna újfajta, kétkomponensű, ún. bivalens vakcináját, mely az eredeti vuhani vírustörzs mellett a BA.1 Omicron alvariánst is tartalmazza, emellett még újabb vakcinával is rendelkeznek már.
A WHO jelentése szerint néhány hetes „hullámvölgy” után – ahogy sok helyen olvashatjuk - világszerte ismét emelkedik a COVID-19 esetek számra, különösen Ázsia egyes régióiban és Európában. Tedros Adhanom Ghebreyesus főigazgató szerint az adatok a több országban visszafogott tesztelés ellenére emelkednek, így tehát csak a „jéghegy csúcsát” látjuk.
A Omicron variáns példátlanul gyors világméretű elterjedésének egyik oka japán tudósok szerint az, hogy tovább életképes marad például a bőrön vagy műanyag felületeken, mint a korábbi COVID-19-változatok. Mit jelent ez számunkra?
Ha COVID-19-fertőzött volt vagy ez ellen védőoltásokat kapott, előfordulhat, hogy még mindig tüskefehérjék keringenek a szervezetében, melyek egyes sejtek, szövetek és szervek károsodását okozhatják. Egy nemzetközi szakértői csoport részletes ajánlást dolgozott ki a veszélyes tüskefehérjék semlegesítésére természetes hatóanyagok felhasználásával.
Vattay Gábor járványelemző, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője szerint az ősz folyamán ugrásszerűen növekvő fertőzési adatokat látva meg kell tanulnunk, hogy miközben be vagyunk oltva, a vírust a további években is, minden ősszel lassítanunk kell majd.
Most, december közepén – a tudósok gyors ütemű munkájának köszönhetően - egyre több hír, adat és tudományos eredmény érkezik az Omicronról, az egy hónapja Dél-Afrikából gyors terjedésnek indult új COVID-variánsról.
A fertőzést gyakran enyhe tünetekkel átvészelő, kórházi kezelésre nem szoruló, de elhúzódó panaszoktól szenvedő betegek egyik gyakori panasza a fülzúgás.
A COVID-19-járvány komoly hatást gyakorol a mentális egészségre is. Megjelenése óta jelentősen megnövekedett a mentális zavarok gyakorisága.
Ma már több kutatás is alátámasztja, hogy a bélflóra összetétele az egyik legerősebb előre jelzője lehet a COVID-19 fertőzés várható súlyosságának.
A The Lancet által kiadott EClinical Medicine-ben publikált olasz klinikai vizsgálat lenyűgöző eredményről számol be, melyet fontos lenne hasznosítanunk a koronavírus járvány 4. hulláma kapcsán. (1)
Bár a kora őszi időszak hazánkban eddig kötelező távolságtartás, maszkviselés és gyülekezési korlátozások nélkül zajlott, azonban a megfelelő elővigyázatosság érdekében fontos tudnunk, hogy a koronavírus-járvány most is zajlik, a 4. hullám küszöbén vagyunk.
Most, az őszi időszak közeledtével sokakat foglalkoztat az az időszerű kérdés, hogy átesve a Covid-19 fertőzésen, vajon meddig tart a védelem. Másokban pedig az a dilemma merül fel, hogy az 1. és 2. védőoltást követően szükséges-e az emlékeztető oltás, illetve mikor, s vajon milyen hatékonyság várható tőle. Mivel napjaink egyik legfontosabb, egészségünket érintő kérdéséről van szó, érdemes ezzel kicsit részletesebben foglalkoznunk.
Miért kapják el egyesek ismét a COVID-19-et? Az sem lehet nyugodt, aki már egyszer átesett a fertőzésen? A védettség nem örök, egyénenként eltérő hosszúságú lehet, és a mutációk ellen sokszor nem véd a korábbi verzió ellen szerzett immunitás.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!