Fókuszban

Alapvető kondicionális képességeink közül állóképességünk fejlettsége hat leginkább az egészségi állapotunkra, közérzetünkre és ezáltal mindennapjainkra. Az egészséges életmódnak kiemelten fontos része a vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban gazdag táplálkozás, illetve a fizikai aktivitás, az erőnlét megőrzése. E téren tett erőfeszítéseink nemcsak állóképességünkre lesznek pozitív hatással, hanem immunrendszerünkre, testünk elsődleges védelmi vonalára is.
Napjainkban tapasztalhatjuk, hogy az egészség értéke megnőtt, megőrzése jóval nagyobb figyelmet kap, mint valaha. Azonban ha enyhébb fertőzéseket és gyulladásokat nem gyógyszerekkel kívánunk kezelni, csupán ki kell nyitni a hűtőt vagy be kell menni a kamrába. A természet számos kiváló alternatívát kínál, olyan növényeket, melyeknek antibakteriális, antivirális és gombaellenes hatása van, segítik a gyulladás gyors megszűnését és oldják a köhögést. Több közülük remek immunerősítő is, tehát fogyasztásuk megelőzésre is ajánlható.
Nem kell természetgyógyásznak lennünk ahhoz, hogy tudjuk: a téli időszak számos próbatétel elé állítja szervezetünket. Csökken a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával bevitt rostok és vitaminok mennyisége, és a napfényt sem tudjuk már úgy hasznosítani, mint az elmúlt hónapokban. A fentiek által előidézett hiányállapot jól ismert tünetei a levertség, enerváltság, ráadásul ilyenkor vagyunk a leginkább védtelenek a kórokozókkal szemben. Sokan érdeklődnek ilyenkor az olyan könnyen hozzáférhető hatóanyagok iránt, melyek segítségünkre lehetnek a zimankós hónapokban.
Az érett, ötvenes éveikben járó nők rengeteg fontos értéket képviselnek: gyermekeiket általában már felnevelték; még jó erőben vannak a nagyszülői feladatok ellátására; kitűnő munkaerők, hiszen komoly szaktudással és munkatapasztalattal rendelkeznek. Mit tegyenek, ha a mindennapi helytállást nehezítik a klimaxos tünetek vagy a komolyabb szervi panaszok?
A menopauza során a legtöbb nő tapasztal hőhullámokat, melyek kialakulásáért – kutatási eredmények szerint – az agyban a hipotalamusz egyik idegcsoportja felelős. A tudósok szerint ez a felismerés lehetőséget teremt a megfelelő, célzott terápia kialakítására, amely esetleg túlmutat az eddig alkalmazott ösztrogénpótláson.
Sok középkorú pár esetében jelenti az intim együttlétek ritkulását, problémássá válását a női klimaktérium hormonális változásai miatt csökkenő hüvelyváladék-termelés. A hüvelyhám elvékonyodása, sérülékenysége és szárazsága kétségtelenül fájdalmassá teheti az együttlétet. Hogyan segíthetünk ezen?
A Michigan Egyetem kutatói szerint a jó szex lehet az egészséges, hosszú élet egyik titka. A szex, az egészség, a szépség és fiatalosság, illetve a hosszú élet összefüggéseit vizsgáló tanulmány a Science című lapban jelent meg.
Az erősebbik nem tagjai – érthető módon – nem szívesen beszélnek a férfiasságukat érintő problémákról, így orvoshoz is nehezen fordulnak, pedig az alacsony tesztoszteronszint a testi tünetek mellett az életminőséget is jelentősen ronthatja.
Az idősödő férfiaknál gyakori a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, mely optimális esetben nem okoz komoly gondot, ám a kezdetben enyhe tünetek idővel súlyosbodhatnak!
Napjainkban egyre több párnak kell hónapokat, sőt éveket várnia a családalapításra, mert különféle okok miatt késik a gyermekáldás. Ilyen esetekben érdemes a nőnek nőgyógyászati, a férfinak andrológiai vizsgálaton részt vennie, hogy kiderüljön, vajon mi is áll a teherbeesés útjában.
Nem csak nyáron, ősszel is bőkezűen bánik velünk a természet! Gondoljunk csak a kökényre, csipkebogyóra, csonthéjasokra vagy – kicsit férfiasabb vizekre evezve – a szőlőre vagy a tökfélékre. Hogy ez utóbbiaknak mi köze a férfiakhoz, hamarosan kiderül.
A hétköznapi rohanás, küzdelmek, stressz közepette teljesen kimerülünk, és pihenésre alig van módunk. Az őszi hűvös időben kellemes kikapcsolódást jelenthet egy illatos, meleg fürdő akár otthon, akár valamely gyógyfürdőben, wellness központban. A pihenés és feltöltődés mellett azonban törekedjünk arra, hogy csak szép élményekkel, ne pedig kellemetlen panaszokkal, fertőzésekkel térjünk haza!
Napjainkban a stressz elől igen nehéz elmenekülni. Ki így, ki úgy próbálkozik, és biztos benne, hogy legalábbi a nyári szabadságát nyugodtan töltheti, majd a strandon felbosszantja magát, hogy milyen drága lett a lángos vagy halálra idegesíti a közelében szünet nélkül, hangosan horkoló napfürdőző.
Az erősebbik nem tagjai rendszerint nem szívesen beszélnek egészségügyi gondjaikról, ahogy az őket érő hétköznapi stresszről sem, úgy a férfiasság terén elszenvedett kudarcokról sem.
Sokan krónikus stresszben élünk, melynek eredményeként megemelkedik az adrenalin és kortizol hormonszintünk – utóbbi magas szintje negatívan hat a pajzsmirigyműködésre is. Stressz hatására ugyanis esik a pajzsmirigyhormonok szintje, pedig a stresszes helyzetekben éppen hogy több pajzsmirigyhormonra lenne szükségünk.
A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha nem tudja, hogy stressz, pánikszindróma vagy szívprobléma okozza-e a panaszt. Nagyon fontos tehát különbséget tennünk az egyes tünetek között.
Napjainkban az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve a stressz bizonyult a szív-érrendszeri betegségek legerősebb rizikófaktorának. Egy nemrég készült kutatásban – érdekes módon – a nők, és közülük is a fiatalabbak vallották magukat nagyobb arányban stresszesnek.
Ahogy a számítógépnek van memóriája, melynek segítségével végzi a feladatait, hasonló módon működik az emberi elme is: az embernek van valamennyi energiája, figyelme arra, hogy működtesse az életét, végezze a feladatait.
Sokan azonnal ennivaló után nyúlnak, ha szomorúak, ha haragosak vagy ha nem tudják kezelni a rájuk zúduló stresszt. Szerencsére van kiút a stresszevésből, ám ehhez nem az evési szokásokon, hanem a stresszkezelés mikéntjén kell változtatni.
Napjaink egyre gyorsuló élettempója, a fokozódó követelmények, sokak számára folyamatos stresszt jelentenek. Mindez hosszabb távon nemcsak betegségek kialakulásához, hanem sejtjeink gyorsabb öregedéséhez is vezet. A folyamat azonban gátolható, hiszen bizonyított tény, hogy az életmódváltás jótékony hatása a sejtek és a gének szintjén is tetten érhető!
A tavaszi-nyári időszakra általában magasabb fokú szexuális aktivitás jellemző. Amennyiben csökken a libidó, elsőként a túlterheltségre, fáradtságra, a stresszes, gondokkal teli hétköznapokra fogjuk, kevésbé merül fel valamilyen egészségi probléma gyanúja, csak akkor gondolunk erre, amikor a helyzet a nyári szabadság, a hosszabb pihenés alatt sem változik.
Fáradtság, fásultság, enerváltság: sajnos sokak számára – korosztálytól függetlenül – ismerősen csengenek ezek a fogalmak. Így élni mindennapjainkat nem egyszerű: e tényezők hátráltatnak bennünket mindennapi teendőink elvégzésében, ráadásul kedvünket, hozzáállásunkat is jelentősen befolyásolják. Nem csoda tehát, hogy a fáradtság „ellenszerének” kutatása (laikus és tudományos körökben egyaránt) a fontos és népszerű témák közé tartozik.
Egy családi nyaralás annál komolyabb előkészületeket igényel, minél többen, minél távolabbra és minél hosszabb időre megyünk. Minél kevesebb fontos dolgot hagyunk otthon, annál felhőtlenebb lesz a pihenés.
Hacsak nem otthon töltjük a nyarat, mindenképp el kell jutnunk valamilyen közlekedési eszközzel a vakáció helyszínére. Ez egyeseknek élmény, másoknak viszont megpróbáltatás. Íme néhány egyszerű tanács az ún. „utazási betegség” megelőzésére!
Amennyiben vízparti nyaralást tervezünk gyerekekkel, egészen más dolgokra kell felkészülnünk, mintha a hegyekben táboroznánk, kirándulnánk. Lássuk, mi mindenre kell figyelnünk, hogy a vakáció felhőtlen és kellemetlenségektől mentes legyen!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!