Fókuszban

Másoknak lehetnek gondjaik a teherbe eséssel, de velem ilyen nem történhet! – a legtöbb nő így gondolkodik, ám sajnos, igen sokan tévednek. A gyermekáldás napjainkban egyre több párnak csak orvosi segítséggel, beavatkozással sikerül, ráadásul ma Magyarországon minden 4. terhesség vetéléssel végződik. Ha a várandósság már hosszabb ideje nem jön létre, a nők többsége „bepánikol”, ami tovább rontja a helyzetet, hiszen épp kiegyensúlyozottságra, nyugalomra és tervszerű felkészülésre lenne szükség.

Az inzulinrezisztencia napjainkban sok nőt érint, tünetei között szerepel a túlsúly, fokozott szőrösödés, aknék, meddőség és a menstruációs zavarok. A javasolt „hármas kezelés” (diéta, mozgás, gyógyszer) sokaknál mégsem eredményes, mivel az IR-hez gyakran más hormonális zavarok is társulnak.

Akár szeretne teherbe esni, akár nem, fontos, hogy mindenképp vizsgáltassa ki magát, ha a ciklusa eltér a normálistól, mert akár súlyos betegséget is jelezhet!

A pajzsmirigy pillangó alakú kis szerv, melynek hormonjai (T3, T4) szinte az egész szervezet működésére hatással vannak. Befolyásolják többek között az anyagcserét, az endokrin rendszert, és működészavaruk többféle betegség, rendellenesség – így akár meddőség, vetélés – okozója is lehet.

Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen emelkedik az allergiás betegek száma. Ez a probléma már a magyar lakosság harmadát érinti. Azokban a családokban, ahol bármilyen allergiás betegség előfordult már, ott gyermekvállalásnál a megelőzéssel kapcsolatos teendők nem a születéstől, hanem a már fogantatástól kezdődnek.

Az anyukák többsége aggódva figyeli, eleget eszik-e, megfelelően gyarapodik-e a baba. Csecsemőkorban gyakori panasz a hasfájás, az étkezések utáni „bukás”, illetve a nagyobb mennyiségű nyálzás is, melynek többféle oka lehet.

Január második felében egy fertőzőképesebb, még gyorsabban terjedő új Omicron variáns – BA.2 – megjelenését jelentették legalább 40 országból. A legtöbb helyen a COVID-fertőzéseknek még csak kis hányadát okozta az új variáns, a kivételt Dánia képezi, ahol a becslések szerint a részaránya már 50-80%-os.

Mivel az Omicron „végigrohant” az egész országon, szinte „beoltotta” a maradék lakosságot, az oltatlanokat is. Nemcsak a vírus változott meg, hanem az emberek immunitása is elért egy bizonyos szintet, bár ez még nem a nyájimmunitás.

E fontos kérdésben jelenleg még a tudósok körében is több a kérdés, mint a válasz, de napjainkban is számos kutatás folyik, s a már elérhető részeredményeket igyekeznek mielőbb közreadni.

Nehéz megértenünk, miért van az, hogy egyesek a hűvös, párás időben egyik fertőzésből a másikba esnek, míg mások a járvány és egyéb vírusok folyamatos támadásai ellenére is egészségesek? Ennek legfőbb oka, hogy egyeseknek túl gyenge, másoknak viszont stabil és erős az immunrendszere – ettől függően betegeskednek vagy makkegészségesek. Ne bízzuk a véletlenre! Mi magunk is sokat tehetünk ellenálló képességünk támogatásáért!

A téli hűvös, nyirkos időjárás beköszöntével sokan tapasztalnak fásultságot, enerváltságot, mely a mindennapok során nemcsak a hangulatunkat, hanem mentális egészségünket, teljesítőképességünket is befolyásolja. Jó lenne ilyenkor valahogy feltöltődni, energetizálódni. Vajon milyen hatóanyag ötlik az eszünkbe, ha meghalljuk azt a szót, hogy „energia”?

Se a téli hideg idő, se egy fájós térd vagy derék nem ad felmentést az egészséget védő, állóképességet fenntartó rendszeres testmozgás alól. A túl sok pihenés a fűtött szobában, a fotelben a tévé előtt ücsörgés elgyengítheti az izmokat, rontja az általános erőnlétet, az egészséget. Íme néhány jó tanács!

Ahogy az várható volt, a korábbi izoláció miatt elmaradt szokásos vírusfertőzések – mintha most be akarnák pótolni a kimaradt 1-2 évet – halmozottan és erősebb tüneteket okozva terjednek. Már szeptemberben sokan megbetegedtek, azóta egyre több gyerek és felnőtt kap el (akár többedszerre is) valamilyen vírust. Pedig messze van még a tavasz…

Miközben az 50-es párok női tagja épp változókori tünetekkel küzd, a férfi számára egyre érzékelhetőbbé válik, hogy pontosan hol van a prosztatája, mivel az egyre több panaszt okoz.

A férfiklimax létezéséről először 1940-ben tettek említést, de még manapság is sokkal kevesebbet tudunk róla, mint a nők változókorának jelenségeiről. A jellemző tünetek és következmények ismertetése mellett nézzük, mit tehetünk, hogy lassítsuk e folyamatot!

Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a pozitív szándékú érintés – a simogatás, ölelés vagy az intim együttlét – jelentős pozitív hatással van a benne résztvevő mindkét félre. A stressz csökkentésén, a hangulat javításán és az immunrendszer erősítésén túl a szív- és érrendszer egészséges működését is elősegíti.

Mindig is tudtam, hogy az idő előrehaladtával szükség van arra, hogy gondoskodjak csontjaim egészségéről. Nagyon megörültem, amikor végre természetes megoldásra bukkantam.

A változókor után a korábban védett nők ugyanolyan eséllyel néznek szembe a szív-érrendszeri betegségekkel, mint a férfiak. Miért lesznek „hirtelen” a nők is veszélyeztetettek?

A menopauza nők millióinak keseríti meg éjjeleit és nappalait. Van, aki némán tűr, van, aki hormonpótláshoz folyamodik, s egyre többen természetes megoldásokat keresnek panaszaikra.

Ismét komoly bizonyítékok láttak napvilágot az életmód, ezen belül is a testmozgás gyógyító, egészségvédő hatásairól – ezúttal a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatban.

A férfiak szexuális problémái, a potenciazavarok egyfajta sikerbetegségnek is tekinthetők, melyek jóval gyakrabban fordulnak elő vezető beosztásúak között, mint alkalmazottak körében. Az érintettek 85%-a a munkahelyi stresszben és a túlhajszoltságban látja a problémák okát – ez derül ki a Magyar Szexuális Medicina Munkacsoport korábbi felméréséből.

Nehéz kivonni magunkat a mindennapi stressz alól, pedig tudjuk, hogy az nemcsak pszichés, hanem fizikai rombolással is jár. A kezeletlen feszültség úgy betegít meg, hogy szinte észre sem vesszük!

A sokak által tapasztalatból is ismert gyomoridegesség hátterében általában nem testi, hanem lelki panaszok állnak: az érintett folyamatos stresszben él, vagy olyan mentális terhet cipel, amivel nem tud megbirkózni. A tüneteket néha nem könnyű megkülönböztetni egy egyszerű gyomorrontástól, s a megoldás sem mindig gyors és egyszerű.

Az őszi időszakban egyre többet tartózkodunk zárt térben, egyre több időt töltünk a munkahelyen, egyre több ember társaságában – akiket nem is mind mi választunk magunknak. Ráadásul egyre több stressz éri szervezetünket. A külvilág hatásai pedig szervezetünk belsejében is jelentős változásokat generálnak.

Korábbi kutatások szerint egy átlagos felnőtt naponta legalább 11 percet tölt idegeskedéssel. A krónikus stressz pedig akár 5,5 évvel is megrövidítheti életünket. Nincs menekvés? Vajon észrevesszük-e, amikor a feszültség már egészségünket, életünket romboló mértéket ölt?

A koronavírus miatt hosszú hónapokig tartó elszigeteltség sokféle változást hozott életünkben, még a mikrobiomunk is megváltozott. Emiatt most egy hosszabb autós kirándulás, nyaralás során elfogyasztott – más által készített – étel is hasonló hatást gyakorolhat mikrobáinkra, mintha távoli úticélok egzotikus konyháinak különlegességeit kóstolgatnánk.

Mi mindenre kell felkészülnünk, hogy nyaralásunk felhőtlen és kellemetlenségektől mentes legyen? Hogyan előzhetjük meg vagy kezelhetjük a váratlan eseményeket?

Sokan túl vannak már az első babás, kisgyermekes nyaraláson, s felkészülten várják az előttük álló vakációt, de vannak, akik ezen a nyáron kelnek először útra kisgyermekkel. Számukra különösen hasznos lehet az alábbi útravaló.

Strandolás helyett hegyet mászni kevésbé vonzó dolog, ám a változékony, hűvösebb idő kifejezetten kedvez a természetjáróknak, a „bakancsos sportnak. Érdemes azonban előre felkészülnünk néhány váratlan eseményre, nehézségre is. Tekintsük át tehát, mi az, ami nem maradhat ki a hátizsákból, hogy ne érjen meglepetés!