Fókuszban

A húgyúti fertőzés (elterjedt, de téves megnevezéssel felfázás) igen gyakori betegség, ami egyrészt sokakat érint, másrészt hajlamos a kiújulásra. Mit tehetünk a megelőzés és tünetek enyhítése érdekében?

Napjainkban a korai vetélések aránya 15–20%, ám ez az érték PCOS esetében 35% is lehet. Vajon miért jelenthet problémát a PCOS a gyermekvállalásnál?

A menopauza előbb-utóbb minden nőnél elérkezik, ennek ideje általában 45-50 éves kor után van. Ekkor a nők nemcsak fiatalságukat, hanem a termékenység korát is búcsúztatják. Egyesek ezzel jóval korábban szembesülnek, gyakran épp akkor, amikor babát terveznek.

A vetélés hátterében számtalan ok húzódhat, melyek lehetnek többek között nőgyógyászati, belgyógyászati, pszichés és endokrinológiai problémák is. Sajnos igen gyakori, hogy a vetélés összefüggést mutat a pajzsmirigy-alulműködéssel, emiatt ilyen esetekben javasolt a pajzsmirigyfunkciók ellenőrzése is.

Nemcsak Magyarországon, de az egész világon egyre több a teherbeesési nehézségekkel küzdő pár. Meddőségről akkor beszélünk, ha védekezés nélkül egy év után sem jön létre terhesség. A sikertelenség okának felderítéséhez és a megfelelő terápia kiválasztásához alapos kivizsgálás szükséges.

Napjainkban a lombikbébi program (IVF) egyre több pár esetén válik szükségessé. Mivel ekkor maga a teherbe esés sem a megszokott úton történik, a terhesgondozásnál is kiemelt figyelemmel kísérik a kismamákat és babájukat. Miben más ez a várandós gondozás?

Egyre több embert érint napjainkban az inzulinrezisztencia (IR), melynek hátterében gyakran a helytelen életmód áll, s mely összefüggést mutat például a termékenységgel is. Gyakran az inzulinrezisztens állapot javítása jótékonyan befolyásolja a családtervezés eredményét is.

A terhességi diabétesz (GDM) a szénhidrát-anyagcsere olyan zavara, mely jellemzően a várandósság 2. és 3. trimeszterében alakul ki. Világszerte az összes várandósság 1-14%-ában jelentkezik, gyakorisága az elmúlt 20 évben 3-szorosára nőtt. Az állapot a mamára és a babára is veszélyt jelent, és az anya innentől fokozottan hajlamossá válhat a cukorbetegségre.

A természet úgy alkotta meg az élőlényeket, és így az embert is, hogy teste kémiai úton is védelmi vonalat képezzen a külső kórokozók ellen. A gyermekvállalás időszakában saját és születendő gyermekünk érdekében is fontos feladatunk e védelem fenntartása, erősítése.

Napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek azok a természetes hatóanyagok, melyek egészségünket szolgálhatják. Ennek nyomán, a tudományos kutatások során sokféle növényi összetevőt vizsgálnak, ezek közé tartozik a quercetin nevű flavonoid is. Lássuk, mit találtak a kutatók!

A téli hidegben általában több és magasabb kalóriájú ételt fogyasztunk, s mellé az átlagosnál kevesebbet mozgunk. Ennek következménye a felesleges kilók mellett a fáradtság, energiahiány, emésztési panaszok, a májban szaporodó epekövek és a gyorsuló öregedés. De mi köze lehet a májnak és az epének az öregedéshez?

Fogyasszunk minél több friss salátát, zöldséget! Ezt az ajánlást gyakran halljuk, de vajon miért jó nekünk, ha zöldeket eszünk?

Az év utolsó harmada sokszor megpróbáltatást jelent szervezetünk számára: ahogyan csökken a nyári időszakban könnyen hozzáférhető zöldségek, gyümölcsök útján bevihető rostok és vitaminok mennyisége, úgy növekszik kitettségünk a különböző kórokozókkal szemben. A hiányállapot első tünete lehet a levertség, enerváltság, melyet gyakran neveznek „őszi fáradtságnak”, és amely hasznos indikátora lehet annak, hogy érdemes lenne feltölteni szervezetünk raktárait néhány fontos hatóanyaggal a téli hónapokra.

Ha gyakran kapunk el különböző fertőzéseket, azt gondolhatjuk, hogy valami komolyabb betegség áll a háttérben. Amennyiben ezen felül más tüneteink is vannak, az akár immunhiányos állapotot is jelezhet.

Miért van az, hogy egyesek a hideg, nyirkos téli időben egyik fertőzésből a másikba esnek, míg mások a vírusok, baktériumok, eső, szél és köd dacára is egészségesek? Azért, mert egyeseknek túl gyenge, másoknak viszont stabil és erős az immunrendszerük – ettől függően betegeskednek vagy makkegészségesek. Ne bízzuk a véletlenre! Mi magunk is sokat tehetünk ellenálló képességünk támogatásáért!

Azt kérdezed, mit jelent az életközépi válság, milyen jelei vannak, hogyan tudjuk azon egymást átsegíteni? Összefüggésbe hozható-e mindez a változókorral és a kiégéssel?

Férfiak esetében a változókor jóval később jelentkezik, mint a nőknél. Miközben az 50-60-as párok női tagja változókori tünetekkel küszködik, a férfi számára egyre inkább tudatosul, hol is van a prosztatája, mivel egyre több panaszt okoz.

A tesztoszteron hormont a férfiasság szimbólumaként tartják számon. Érthető ezért, hogy a „teremtés koronái” minden eszközzel igyekeznek megőrizni annak magas szintjét, és persze az ahhoz társuló adottságokat, tulajdonságokat. Mi történik azonban, ha a szintje mégis csökken?

A nőgyógyászok az utóbbi években egy korábban ismeretlen jelenséggel szembesülnek: a 30 év feletti nők mintegy 20%-ánál többféle klimaktériumra jellemző tünet – hőhullám, alvászavar, szapora szívverés, migrénes fejfájás, rendszertelen ciklus – tapasztalható. Tekintsük át röviden e tünetek eredetét, és lássuk, hogyan enyhíthetjük azokat!

Nők millióinak keserítik meg éjjeleit és nappalait a változókorral járó panaszok, viszontagságok. Van, aki némán tűr, van, aki hormonpótláshoz folyamodik, és egyre többen természetes megoldásokat keresnek panaszaikra.

A hormonális egyensúly fenntartása minden életkorban olyan komplex rendszer munkájának eredménye, amely számos faktor összehangolt működésének eredményeképpen jön létre a szervezetben. Ez a kiegyensúlyozott ökoszisztéma kulcsfontosságú a mindenkori egészség és jólét szempontjából, hiszen egy életen át hatással van a női test számos fontos folyamatára.

Stressz-szindróma, menedzserbetegség, pánikroham, számos furcsa, megmagyarázhatatlan tünet, de mi vár azokra, akik ezekkel orvoshoz fordulnak, és mi az, amit saját magunk is megtehetünk gyógyulásunk érdekében?

A menedzser életmódot folytató emberek életében jelenlévő folyamatos stressz számos probléma forrása lehet. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb adatok látnak napvilágot arról, hogy ez a stressz és folyamatos teljesítményorientáltság önálló entitásként jelenik meg például a szívbetegségek terén, egészen speciális tünetekkel.

Az elmúlt évtizedek gazdasági-társadalmi változásai átértékelték a „hagyományos” női és férfi szerepeket. Napjainkban igen sok nő vállal vezető beosztást, egyre többen építenek saját karriert. Gyakran sikeresebbek is, mint partnerük, csak éppen a családra, a háztartásra és a gyerekekre jut jóval kevesebb idejük. Nem csoda, hogy szinte mindegyikük stressz-szintje rendkívül magas.

Sokan nem kapcsolják össze a kettőt, pedig idegállapotunk jelentősen befolyásolja immunrendszerünk működését és ezzel összességében egészségünket.

Egy átlagos felnőtt naponta minimum 10-15 percet tölt idegeskedéssel. A krónikus stressz a kutatások szerint akár 5-6 évvel is megrövidítheti életünket. Vajon tudjuk-e, hol van az a határ, amikor a feszültség már egészségünket, életünket rombolja?

Túlhajszoltság, állandó készenléti állapot, időhiány és egyre nehezebben viselhető feszültség? Ez a jelenség nemcsak a közép- és felsővezetőket érinti, hanem a népesség jelentős része is naponta küzd vele. Honnan tudhatjuk, hogy pihenéssel „orvosolható”, múló panaszról vagy már betegségről van szó?

A kender az egyik legősibb termesztett növény, már az újkőkorszakban is ismert volt. Hazánkban kb. 9 ezer éve termesztik főként rostjáért és magjáért. A rostokból fonalat, abból vásznat készítettek (kannavász), ennek „görögösített” szkíta nevéből származik a kannabisz név, mely Hérodotoszhoz köthető.

A szabadidő jobban boldogít, mint a pénz? Több vizsgálat is bizonyítja, hogy azok, akik a szabadidőt többre becsülik a pénznél, általában boldogabbak. A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez nemcsak az idősebbekre, de még a pályakezdő fiatalokra is igaz.

Ugye Ön is ismer olyan embert, akit nem lehet kihozni a sodrából? Aki a váratlan nehézségek ellenére is megőrzi nyugalmát, esetleg derűjét, jókedvét? Úgy tűnik, őket nem zavarja az a stressz, ami a többieket nyomaszthatja. Mi a titkuk? Stressztűrő génekkel vannak megáldva? A neveltetésük tette őket kivételesen ellenállóvá? Megtanulták, hogyan birkózzanak meg az élet kihívásaival?