Hogyan működünk?

A gyermekek és fiatalok számára teljesen természetes, hogy a környező világot tökéletesen élesen, kontrasztosan és színekben gazdagon érzékelik. Eszükbe sem jut, hogy a látás mennyire bonyolult, precízen működő folyamatok eredménye. Csak idősödve, amikor e csodás képességünk gyengül, akkor merül fel a kérdés, vajon mi mindent tehetnénk annak javítása, helyreállítása érdekében.
A természetben évmilliók óta fennálló rend és egyensúly uralkodik. Ez a csodával határos önszabályozó rendszer háborítatlanul működik – ha hagyjuk. De nem hagyjuk. Ennek ellenére időről időre begyógyítja csúf sebeit, amit ejtünk rajta, azaz „öngyógyító képességgel” rendelkezik. De mi a helyzet velünk, az állítólag „legjobban sikerült” teremtményekkel? Hová tűnt belőlünk a rend és az egyensúly? Miért nem működik kezünkben a varázspálca, amit öngyógyításnak hívnak?
Amerikai kutatók 17,5 millió 18–65 év közötti ember egészségi adatait összevetve kiszűrték azokat, akiket az elmúlt években krónikus bélgyulladással, IBS-sel diagnosztizáltak, illetve azokat, akik – IBS-sel vagy anélkül – szívinfarktust kaptak. Megállapították, hogy a bélgyulladásos vagy IBS-betegeknek kétszer akkora a szívinfarktus-kockázatuk, mint azoknak, akiknek nincs bélproblémájuk.
Itt az ideje, hogy nekilássunk saját magunk és környezetünk alapos tavaszi „nagytakarításának”, megtisztításának, méregtelenítésének! Mi mással végezhetnénk ezt, mint tiszta, természetes, magunkat és környezetünket nem károsító bio, öko, azaz „zöld” hozzávalókkal?
A szervezet bölcs, számos – jó esetben – automatikus védelmi rendszere van az öntisztulás és a fertőzések elleni védelem érdekében. Ezek egyike a női intim területek védelmét szolgáló hüvelyi folyás, mely természetes, sőt szükséges jelenség, ám bizonyos esetekben kórossá válhat.
Sokan talán nem is gondolnánk, milyen sokoldalú élőlények a baktériumok: bármerre nézünk a minket körülvevő világban, lépten-nyomon ezekbe az apró mikroorganizmusokba botlunk. Maga a szó a köznyelvben talán kissé negatív előjelet kapott, pedig régóta tudjuk, hogy számtalan, a szervezetünk számára hasznos baktérium él az emberi testben. De mégis mennyi?
Amennyiben a stressz életünk, sőt mindennapjaink részévé válik, az nyomot hagy nemcsak ideg-, de hormonrendszerünk működésén is – messzemenő következményekkel. Mindez fokozottan érzékelhető a tél végi, kora tavaszi időszakban, amikor a hosszú tél alatt szervezetünk tartalékai kiürülnek, mi pedig a kimerültség egyre több jelét észleljük magunkon.
A téli hideg és szürke hónapok után rendkívül sokan panaszkodnak levertségre, melynek főbb tünetei a csökkent aktivitás, kedvetlenség, fáradékonyság és motivációhiány. Hogyan vethetnénk véget a nyomott hangulatnak, hogy végre visszaszerezzük vitalitásunkat?
A mai viszonyok között sokakban felmerül a kérdés, vajon tudjuk-e befolyásolni immunrendszerünk működését? Miért térhet el az egyik ember immunrendszere a másikétól? Mit jelent az immunerősítés?
Olykor mindenkivel előfordul, hogy reggel nehezen kel ki az ágyból. Ha azonban ez az állapot már hosszabb ideje tart, érdemes elgondolkodni, nincs-e komolyabb gond a háttérben.
Egyre több kutatás bizonyítja, hogy bélflóránk összetétele befolyásolja agyműködésünket, hangulati életünket. A bélflóránk összetételét pedig táplálkozásunk és a „mellékesen” bevitt egyéb, bélflórát károsító anyagok határozzák meg.
Valóban hideg van! Nem csoda, ha didergünk a szabad levegőn. Annál furcsább, ha valaki az otthon melegében pulóverben, vastag pléddel betakarózva is fázni képes. Gondolhatnánk, hogy a testünket övező zsírpárnák legalább melegítenek, de sokan a túlsúly ellenére is folyton fagyoskodnak. Mi állhat e szokatlan tünetek hátterében?
A vérszegénység komoly gondokat okozhat nemcsak a felnőtteknek, de a gyereknek is. Azt eredményezheti, hogy a kisebbek kevesebbet rohangálnak, fáradékonyabbak, a nagyobbak pedig tanulási nehézségekkel szembesülhetnek.
Szülés után a legtöbb nő nagy félelme, hogy képtelen lesz visszanyerni a teherbe esés előtti súlyát és alakját. Természetes, hogy ehhez kell némi idő, ám ha diéta mellett sem sikerül megszabadulni a feleslegtől, érdemes utánajárni, mi is okozhatja a makacsul ragaszkodó plusz kilókat.
Figyelem! Ha nehezen megy a tanulás, a szellemi munka vagy gyakran vagyunk feledékenyek, azt nem csak a túlhajszoltság és az alváshiány okozhatja. Kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy ebben jelentős szerepe lehet a csökkent pajzsmirigyműködésnek is.
Előbb-utóbb minden nőt elér a változókor, melynek panaszai igen hasonlóak a pajzsmirigy-alulműködéshez. A megfelelő kezelés és életmód kialakítása érdekében nem szabad e kettőt összekevernünk!
A szénanáthás betegek gyakran számolnak be erős fáradtságérzetről és a koncentrálóképesség csökkenéséről. Ennek több oka is lehet, lássuk, melyek ezek, s mit tehetünk ellenük!
Az alvászavarok bizonyos típusai összefüggést mutatnak egyrészt a stresszel, másrészt a túlsúllyal vagy együtt mindkettővel.
A pajzsmirigy-alulműködés napjainkban igen gyakori betegség, melynek tünetei – többet között a súlygyarapodás és a fáradtság, álmosság, rossz hangulat – ugyan jellemzőek, de más betegségekre is utalhatnak, ezért gyakran késik a diagnózis és a megfelelő kezelés, mellyel az állapot helyreállítható.
Az idei, igen hűvös tavasz során kevésbé tűnt sürgetőnek a nyári strandszezont megelőző fogyókúra, ám az ideális „nyári alakért” – szinte életkortól függetlenül – folytatott küzdelem idén sem maradhat el. Ne feledkezzünk meg közben arról, hogy a fogyásnak, a testtömeg-vesztésnek nem csupán esztétikai, hanem egészségünket is érintő előnyei lehetnek.
Selye János a kutatásai során megállapította, hogy a stressz szakaszai kémiai „sebhelyeket” hagynak maguk után, amik kitörölhetetlenek, és ha túl intenzíven halmozódnak fel, a sejtek gyors öregedését vonják maguk után.
Melegszik az idő, a jól takaró ruhadarabokat lengébb, többet mutató fazonokra cseréljük. A nyárra készülve sokan hetek, hónapok óta fogyókúráznak, ám a várt eredmény egyeseknél elmarad. Mit tehetünk ilyen esetben?
A rossz emésztés erjedéssel, gázképződéssel, elégtelen tápanyag-felszívódással, lassú anyagcserével jár. A jó emésztéshez megfelelő enzimek kellenek. Ezek nélkül a vastagbélben a bélflóra egyensúlyhiánya, a rothasztó baktériumtörzsek túlszaporodása, s az általuk termelt méreganyagok féláteresztő bélszindrómához, ételintoleranciához és krónikus gyulladásokhoz vezethetnek. E gyulladások főleg a zsírszövetekben zajlanak, ezzel is nehezítve a zsírbontás képességét, ami gyakran elhízáshoz is vezethet!
Ahogy melegszik az idő, egyre kevesebb ruha fedi testünket, így az esetleges zsírpárnák is jobban közszemlére kerülnek. Tovább nehezíti a helyzetet, ha nemcsak a plusz kilók, de az erős izzadás és annak látható nyomai is nehezítik életünket.
Az elhízás szívre gyakorolt káros hatásait nem lehet csupán rendszeres testmozgással ellensúlyozni. Lehetetlen, hogy „valaki csak kövér, de egészséges” – bizonyította be a Madridi Egyetem friss kutatása, amelyben 528 ezer spanyol munkavállalót vizsgáltak.
Ha a szeptemberben is kitartó nyári meleg elmúltával is verejtékezik, alvászavarai vannak, nem tud megszabadulni az egyre gyarapodó plusz kilóktól és – ötvenes évei környékén – a ciklusa is rendszertelenné vált, gondolnia kell arra, hogy önnél is elérkezett a menopauza ideje.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!