Hogyan működünk?

Év végéhez közeledve, ahogy rövidülnek a nappalok, feltűnően sokan keresnek meg azzal, hogy nagyon fáradtnak érzik magukat, és bármit tesznek, nem javul az állapotuk, pedig még igen messze van a hírhedt tél végi, tavaszi fáradtság szezonja. Lássuk, mi állhat ennek a hátterében, és mivel segíthetünk magunkon?

Életünk harmadát alvással töltjük, így nem csoda, hogy az alvás a tudomány érdeklődésének középpontjában áll: számos kutatás vizsgálja az alvászavarok és az alváshossz kapcsolatát a betegségekkel és a halálozással.

Sokan a hosszú és fárasztó napi munka közepette kávéval vagy energiaitallal igyekeznek fenntartani az erőnlétet és koncentrációt. Íme néhány ötlet, ami segítheti mindezt akár koffein nélkül is!

Ahogy a kemény munka nyomot hagy kezeinken, ugyanúgy az állandó, megfeszített gondolkodás, koncentráció hatással van agyunk állapotára. Tudjuk, hogy az agy alakítható szerv, egy informatikus agya tehát egészen biztosan különbözik egy sportolóétól. Arra viszont csak most derült fény, hogy éjjel-nappal „üzemelő” agyunknak is szüksége lenne némi pihenőre, hogy regenerálódni tudjon. Mindez egyszerűen hangzik, de a megvalósítás nem is olyan könnyű!

Alvási szokásainkat génjeink, az aktuális fényviszonyok és ezzel összefüggésben melatoninszintünk befolyásolja. A melatonin azonban nemcsak az alvás és ébrenlét szabályozásában játszik szerepet, hanem erős antioxidánsként védi szervezetünket a káros szabad gyököktől, sőt befolyásolja az immunrendszert és az öregedési folyamatot is.

Az alváshiány okozta tartós fáradtság és alacsony energiaszint komoly probléma, mely nappali teljesítménycsökkenéshez, koncentrációzavarhoz, sőt az immunrendszer gyengüléséhez is vezet.

A gyermekek és fiatalok számára teljesen természetes, hogy a környező világot tökéletesen élesen, kontrasztosan és színekben gazdagon érzékelik. Eszükbe sem jut, hogy a látás mennyire bonyolult, precízen működő folyamatok eredménye. Csak idősödve, amikor e csodás képességünk gyengül, akkor merül fel a kérdés, vajon mi mindent tehetnénk annak javítása, helyreállítása érdekében.

A természetben évmilliók óta fennálló rend és egyensúly uralkodik. Ez a csodával határos önszabályozó rendszer háborítatlanul működik – ha hagyjuk. De nem hagyjuk. Ennek ellenére időről időre begyógyítja csúf sebeit, amit ejtünk rajta, azaz „öngyógyító képességgel” rendelkezik. De mi a helyzet velünk, az állítólag „legjobban sikerült” teremtményekkel? Hová tűnt belőlünk a rend és az egyensúly? Miért nem működik kezünkben a varázspálca, amit öngyógyításnak hívnak?

Amerikai kutatók 17,5 millió 18–65 év közötti ember egészségi adatait összevetve kiszűrték azokat, akiket az elmúlt években krónikus bélgyulladással, IBS-sel diagnosztizáltak, illetve azokat, akik – IBS-sel vagy anélkül – szívinfarktust kaptak. Megállapították, hogy a bélgyulladásos vagy IBS-betegeknek kétszer akkora a szívinfarktus-kockázatuk, mint azoknak, akiknek nincs bélproblémájuk.

Itt az ideje, hogy nekilássunk saját magunk és környezetünk alapos tavaszi „nagytakarításának”, megtisztításának, méregtelenítésének! Mi mással végezhetnénk ezt, mint tiszta, természetes, magunkat és környezetünket nem károsító bio, öko, azaz „zöld” hozzávalókkal?

A szervezet bölcs, számos – jó esetben – automatikus védelmi rendszere van az öntisztulás és a fertőzések elleni védelem érdekében. Ezek egyike a női intim területek védelmét szolgáló hüvelyi folyás, mely természetes, sőt szükséges jelenség, ám bizonyos esetekben kórossá válhat.

Sokan talán nem is gondolnánk, milyen sokoldalú élőlények a baktériumok: bármerre nézünk a minket körülvevő világban, lépten-nyomon ezekbe az apró mikroorganizmusokba botlunk. Maga a szó a köznyelvben talán kissé negatív előjelet kapott, pedig régóta tudjuk, hogy számtalan, a szervezetünk számára hasznos baktérium él az emberi testben. De mégis mennyi?

Amennyiben a stressz életünk, sőt mindennapjaink részévé válik, az nyomot hagy nemcsak ideg-, de hormonrendszerünk működésén is – messzemenő következményekkel. Mindez fokozottan érzékelhető a tél végi, kora tavaszi időszakban, amikor a hosszú tél alatt szervezetünk tartalékai kiürülnek, mi pedig a kimerültség egyre több jelét észleljük magunkon.

A téli hideg és szürke hónapok után rendkívül sokan panaszkodnak levertségre, melynek főbb tünetei a csökkent aktivitás, kedvetlenség, fáradékonyság és motivációhiány. Hogyan vethetnénk véget a nyomott hangulatnak, hogy végre visszaszerezzük vitalitásunkat?

A hormonális folyamatok befolyásolják szinte az egész szervezet működését, így nem meglepő, hogy gyakran beleszólnak a női nemi funkciókba is.

A mai viszonyok között sokakban felmerül a kérdés, vajon tudjuk-e befolyásolni immunrendszerünk működését? Miért térhet el az egyik ember immunrendszere a másikétól? Mit jelent az immunerősítés?

Olykor mindenkivel előfordul, hogy reggel nehezen kel ki az ágyból. Ha azonban ez az állapot már hosszabb ideje tart, érdemes elgondolkodni, nincs-e komolyabb gond a háttérben.

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy bélflóránk összetétele befolyásolja agyműködésünket, hangulati életünket. A bélflóránk összetételét pedig táplálkozásunk és a „mellékesen” bevitt egyéb, bélflórát károsító anyagok határozzák meg.

Valóban hideg van! Nem csoda, ha didergünk a szabad levegőn. Annál furcsább, ha valaki az otthon melegében pulóverben, vastag pléddel betakarózva is fázni képes. Gondolhatnánk, hogy a testünket övező zsírpárnák legalább melegítenek, de sokan a túlsúly ellenére is folyton fagyoskodnak. Mi állhat e szokatlan tünetek hátterében?

A vérszegénység komoly gondokat okozhat nemcsak a felnőtteknek, de a gyereknek is. Azt eredményezheti, hogy a kisebbek kevesebbet rohangálnak, fáradékonyabbak, a nagyobbak pedig tanulási nehézségekkel szembesülhetnek.

Szülés után a legtöbb nő nagy félelme, hogy képtelen lesz visszanyerni a teherbe esés előtti súlyát és alakját. Természetes, hogy ehhez kell némi idő, ám ha diéta mellett sem sikerül megszabadulni a feleslegtől, érdemes utánajárni, mi is okozhatja a makacsul ragaszkodó plusz kilókat.

Figyelem! Ha nehezen megy a tanulás, a szellemi munka vagy gyakran vagyunk feledékenyek, azt nem csak a túlhajszoltság és az alváshiány okozhatja. Kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy ebben jelentős szerepe lehet a csökkent pajzsmirigyműködésnek is.

Előbb-utóbb minden nőt elér a változókor, melynek panaszai igen hasonlóak a pajzsmirigy-alulműködéshez. A megfelelő kezelés és életmód kialakítása érdekében nem szabad e kettőt összekevernünk!

A szénanáthás betegek gyakran számolnak be erős fáradtságérzetről és a koncentrálóképesség csökkenéséről. Ennek több oka is lehet, lássuk, melyek ezek, s mit tehetünk ellenük!

Az alvászavarok bizonyos típusai összefüggést mutatnak egyrészt a stresszel, másrészt a túlsúllyal vagy együtt mindkettővel.

A pajzsmirigy-alulműködés napjainkban igen gyakori betegség, melynek tünetei – többet között a súlygyarapodás és a fáradtság, álmosság, rossz hangulat – ugyan jellemzőek, de más betegségekre is utalhatnak, ezért gyakran késik a diagnózis és a megfelelő kezelés, mellyel az állapot helyreállítható.

Az idei, igen hűvös tavasz során kevésbé tűnt sürgetőnek a nyári strandszezont megelőző fogyókúra, ám az ideális „nyári alakért” – szinte életkortól függetlenül – folytatott küzdelem idén sem maradhat el. Ne feledkezzünk meg közben arról, hogy a fogyásnak, a testtömeg-vesztésnek nem csupán esztétikai, hanem egészségünket is érintő előnyei lehetnek.

A WHO szerint az elhízás világjárványként terjed. A magyar Európa legelhízottabb nemzete. Bátran állíthatjuk, a fogyás többé nem esztétikai, hanem elsősorban egészségügyi kérdés.

Selye János a kutatásai során megállapította, hogy a stressz szakaszai kémiai „sebhelyeket” hagynak maguk után, amik kitörölhetetlenek, és ha túl intenzíven halmozódnak fel, a sejtek gyors öregedését vonják maguk után.