Hogyan működünk?

Az évszakok változásával együtt nemcsak a ruhatárunkon, hanem a napi bőr- és szépségápolási rutinon is változtatnunk kell időnként. A téli nyirkos hideg, majd a fűtött szobák száraz levegőjének váltakozása ugyanis jelentős megpróbáltatást okoz bőrünknek.

A hideg, borús, szürke téli időben sokakra jellemző a rosszkedv, levertség, fáradékonyság és motivációhiány. Mit tehetnénk annak érdekében, hogy helyreálljon energiaszintünk és véget érjen a nyomott hangulat?

Napjainkban egyre többen fordulnak orvoshoz vagy dietetikushoz emésztési zavarokat kísérő, jellemző tünetekkel. A tünetek és a megoldások részletezése előtt érdemes azonban pontosítanunk, hogy mit is takarnak e fogalmak, melyek a köztudatban igencsak keverednek.

Hasgörcsök közepette felugrani az ünnepi asztaltól igen ünneprontó cselekedet! Az előrelátók eleve kiiktatják a menüből a számukra „veszélyes” ételeket, a kényelmesek megeszik, majd szenvednek, vagy a hiányszó enzim pótlásával enyhítik a kellemetlen panaszokat.

Ki gondolná, hogy a rossz epe- és májműködés, önmagában az epekő is közrejátszhat a diabétesz kialakulásában?

Ma a zsírmáj már a világ népességének kb. 25%-át veszélyezteti. Hozzuk rendbe mielőbb májunkat, hogy megelőzzük a komolyabb egészségügyi következményeket!

A WHO magyarországi irodája, valamint a Magyar Pszichiátriai Társaság korábbi közös állásfoglalása szerint a depresszió mentális betegség, mely kezelhető, gyakran megelőzhető, ám kezelés nélkül végzetessé válhat. Hazánkban a depresszió a tartós munkaképesség-csökkenés 3. leggyakoribb oka. 2015-ben első helyen állt a betegségben eltöltött életévek rangsorában.

Tudjuk, hogy a depresszió világszerte egyre több embert érint. Az legfrissebb adatok alapján az Európai Unió lakosságának 7%-a krónikus depresszióban szenved. A depresszió gyógyszeres terápiája kihívást jelent a szakembereknek, ugyanis a súlyos depresszióban szenvedők mintegy 60%-a nem reagál megfelelően az orvos által elsőként írt antidepresszáns gyógyszerre.

Drew Ramsey, a Columbia Egyetem pszichiáter professzora szerint ez a kutatás az első, mely direkt összefüggést talált konkrét táplálkozási sémák és bizonyos agyi elváltozások között. Tanítsuk meg a pszichiátereknek az egészséges táplálkozás alapjait, és vegyük be ezt tantárgyként a rezidensképzésbe is!

Az agy hatalmas, összefüggő rendszer. Ahogy a testével bánik, tükröződik azon, mennyire jól működik az agya. Ami jót tesz a szívnek, az jót tesz az agynak. Az erek tisztán tartása, a rendszeres testmozgás, a dohányzásról való leszokás, az optimális testsúly megőrzése és időben elvégzett gyógykezelések egészségesebbé tehetik az agyat. Utóbbi magyarázata például, amit kevesen tudnak: időseknél a húgyúti fertőzés is agyi ködöt okozhat!

A betegség nem olcsó mulatság! A gyógyszerek, a kórházi ellátás, a munkából való kiesés az államnak és az egyénnek is sok pénzébe kerül. Nem vitás: az egészség a legfőbb érték. Vajon anyagilag melyik éri meg jobban: kezelni vagy megelőzni a betegséget?

Az információ korszakában a teljesítmény fizikai helyett egyre inkább mentális jellegű. A hatékonyság növelése érdekében tett erőfeszítéseink, s az ezzel járó stressz átstrukturálja az agyat, ami nem csak előnyös következményekkel jár.

A nyári szünet után gyermekeink újra óvodába, iskolába mennek. Ennek kapcsán merül fel, hogy az agyi fejlődésüket meghatározó kapcsolatok és tapasztalatok, melyekre az oktatási és nevelési intézményekben szert tehetnek, nem igazán optimálisak. Sok gyerek szenved pszichoszomatikus tünetektől, rengetegen vesztik el menet közben a velük született tanulási örömöt és alkotási vágyat, így igazi tehetségük talán örökre felfedezetlen marad.

Mind a várandós nő, mind a születendő gyermek egészsége szempontjából optimális, ha a baba időben érkezik: sem sokkal előbb, sem később, hiszen mindkettőnek megvannak az egészségügyi kockázatai. Egy idő előtti, váratlan burokrepedés azonban mindent felülír. Vannak-e előjelek, tünetek, illetve diagnosztikus módszerek, melyek jelezhetnék az esetleg várható komplikációkat?

A fiatalok napjainkban veszélyesebb káros szenvedélyekkel, gyakori éjszakázással, súlyos alváshiánnyal rombolják egészségüket és jövőjüket. Közben önértékelésüket az arcot elcsúfító pattanások, mitesszerek rontják.

A túl kevés vagy nem megfelelő minőségű alvás hátterében számtalan ok lehet, ennek megfelelően a következmények is igen szerteágazók. Egyetlen tényező azonban minden esetben fennáll: a különféle alvászavarok hosszabb távon veszélyeztetik, illetve károsítják egészségünket!

Amennyiben rosszul alszik, érdemes tudnia, hogy a nyugtató, lazító hatású gyógynövények csak akkor segítenek az elalvásban, ha az alvászavart stressz, túlpörgés, idegeskedés, lelki trauma okozza. A melatonint azonban nem tudják helyettesíteni.

Az emberi bélflóra, a bélmikrobiom az emésztési folyamatok tökéletesítése, a méreganyagok semlegesítése és számos védő mikrotápanyag előállítása mellett jelentős szerepet kap a gyulladásgátlásban, a hormonháztartás és az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében, sőt a közérzet és hangulat alakításában is!

Az IBS (irritábilisbél-szindróma) a funkcionális gyomor-bélrendszeri zavarok egyike, melyet a bél-agy tengely szabályozási zavaraként is definiálnak. Ez a meghatározás azért fontos, mert teret enged a bio-pszicho-szociális, komplex megközelítésének.

A nyári szabadság után újra visszazökkenünk a munkába, a diákoknak pedig iskolakezdés – mindez ismét „gondoskodik” a folyamatos stresszről, melyhez a szokásos rohanás, túlterheltség és alváshiány mellett szeptemberben akár még erős napfény is adódhat. Ilyenkor az arra érzékenyeknél gyakrabban jelentkezik a szájat vagy arcot elcsúfító, fájdalmas herpesz.

A fájdalmas vizelés és a húgyhólyagfájdalom az ún. krónikus kismedencei fájdalom szindróma legjellemzőbb tünetei. Kialakulásának komoly rizikófaktora a kezeletlen stressz, így az urológiai vizsgálaton túl sok esetben pszichés támogatás, stresszoldó módszerek alkalmazása is szükséges.

Az SSM Population Health szaklapban megjelent tanulmányban tudósok azt állítják, hogy a szervezet krónikus és élethosszig tartó stressz miatti kimerülése, „elhasználódása” növelheti a daganatkockázatot és az azzal összefüggő halálozást.

A daganatos megbetegedések számának növekedése világszintű probléma. Nem kivétel ezalól Magyarország sem, ahol a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2001 óta évről évre emelkedik a rákdiagnózisok száma. [1] Tekintsünk át néhány tényezőt, mely hozzájárulhat e tendencia alakulásához!

A tartós, kezeletlen stressz az egyik legkomolyabb rizikófaktora a kimerültségnek és az emiatt kialakuló betegségeknek. Vegyük észre már az első jeleket: gyakori fejfájás, migrén, izomgörcsök, visszatérő rossz hangulat, illetve a motiváció hiánya! Kérjük időben segítséget!

Rosszul alszik? Tudnia kell, hogy a nyugtató, lazító hatású gyógynövények csak akkor segítenek az elalvásban, ha az alvászavart stressz, túlpörgés, idegeskedés, lelki trauma okozza. A melatonint azonban nem tudják helyettesíteni.

Sokan úgy gondolják, 4-5 óra alvás is elég éjszakánként, holott felnőtteknél 7-8 óra jó minőségű éjszakai alvásra lenne szükség, gyerekeknél és serdülőknél még ennél is többre. A kevés vagy rossz minőségű alvás nemcsak nappali kellemetlen tüneteket okoz, de növeli számos betegség rizikóját és gyorsítja az öregedést is.

Manapság szinte nincs olyan menedzser vagy menedzser életmódot folytató nő és férfi, aki ne érezné a bőrén a folytonos teljesítménykényszer miatti nyomást, a növekvő elvárásokat, a stresszt. Ez az állapot azonban hosszabb távon konkrét fizikai állapotváltozást is okozhat.

A Centers for Disease Control and Prevention szerint a nők 15%-a, míg a férfiak 10%-a érzi magát rendszeresen kimerültnek. Ez a fajta fáradtság nem azonos azzal, amit néha mindenki megtapasztal, ha sokáig marad fent valami miatt. Itt olyan komoly, állandó kimerültségről van szó, amely az Egyesült Államokban többek közt évi 72 000 karambolhoz és 44 000 balesethez vezet a sofőrök krónikus fáradtsága miatt. Mi vezethet ilyen mértékű energiahiányhoz, kimerültséghez?

A természetben minden összhang, rezgés és ritmus. Az emberiség évezredeken át harmóniában élt a természet rendjével, sokféle ritmusával. Megfigyelte és alkalmazta a nap, a hold, a csillagok, az évszakok és napok változásának összefüggéseit. E harmonikus „rendben” nagyon fontos az időzítés – vannak hatások, melyeket megváltoztatni nem tudunk, de előnyünkre is fordíthatjuk őket.

Bizonyított tény, hogy hiedelmeink és elvárásaink – biológiai mechanizmusokon keresztül – befolyásolják egészségünket és képességeinket. Itt az ideje tehát, mostantól gondoljunk másként magunkra, vetítsünk másfajta jövőképet előre! Olyat, amilyet szeretnénk!