Keresés
Close this search box.

Aktuális

Kedves Olvasó! Van olyan nézőpont, mely szerint megöregedni jó. Ezzel sokan vitatkoznának, de elfelejtik, hogy aki nem öregszik meg, az korán meghalt. Bár jelen földi életünk napjai, évei számosak, de nem végtelenek. Örök kérdés: hogyan tudnánk tovább itt maradni, ám az sem mindegy, milyen életminőségben.
A palliatív ellátás szakértői szerint az elmúlásra való felkészülés mélyen gyógyító utazás lehet. A folyamat megértése óriási segítséget nyújthat szeretteink távozása és majdani saját halálunk elfogadásában.
Újra online megfejthető! Fejtse meg weboldalunkon bio-rejtvényünket és küldje el nekünk a helyes megfejtést!

Anti-aging

Korábban Nobel-díjjal jutalmazták azt a kutatást, mely felfedte a bennünk létező „genetikai óra” működését. Ez nem más, mint a kromoszómák vége, az ún. teloméra régió. Az ennek nyomán született öregedési elmélethez kapcsolódó, naponta végzendő fontos feladataink terén vélhetően komoly lemaradásban vagyunk. Ez adja a cikk aktualitását.
Ahogy idősödünk, sejtjeink és egész szervezetünk öregedési folyamata felgyorsul. Ezzel együtt növekszik bizonyos betegségek kialakulásának kockázata is. Szerencsére a természet bővelkedik olyan anyagokban, amelyekkel késleltethetjük – ha nem is az idő múlását, de legalább – a látható nyomok és károsodások jelentkezését. Íme ezek közül néhány!
A bőr rugalmasságának elvesztése már a 30-as éveinkben kezdődik, 50 felett pedig egyre gyorsabbá válik, de e folyamat lassítható. Érdemes azonban tisztáznunk a bőr öregedésével kapcsolatos néhány tévhitet, mely a köztudatban él.
Sok millió évvel ezelőtt az őstengerekben éltek olyan moszatok, melyek nagy mennyiségű kalciumot, vasat, szilíciumot, káliumot, magnéziumot és egyéb fontos nyomelemeket szűrtek ki a vízből, majd beépítették saját szervezetükbe. Ezek közül néhányhoz – az idő múlásával – már nehezebben jutunk hozzá, pedig nekünk is nagy szükségünk van rájuk.
Magyarország lakosságának 20-30%-át érinti a visszérbetegség. Meglepő módon a panaszok – pókhálóerek, seprűvénák, lábdagadás, éjszakai lábikragörcs – egyre gyakrabban jelentkeznek már a 20-30 éves korosztálynál is. A kezelést javasolt mielőbb elkezdeni a súlyos szövődmények (például lábszárfekély, visszérgyulladás, lábelhalás vagy a tüdőembólia) megelőzése érdekében.
Dr. Lukács Károly iharosberényi gyógyszerészmester KÉK Lukács krémjei évtizedek óta bizonyítják, hogy valóban működnek. És ez nem véletlen!
Bőrkeményedés, szemölcs, ekcéma, pikkelysömör? A hiperkeratosis egy gyűjtőfogalom, mely a bőr bizonyos területeinek megvastagodására utal, és többféle megjelenési formája ismert.

Fókuszban

Az erősebbik nem tagjai nem szívesen beszélnek a férfiasságukat érintő problémákról, így orvosi segítséget is ritkán kérnek. Pedig például az alacsony tesztoszteronszint a testi tünetek mellett az életminőséget is jelentősen befolyásolja.
A férfiak idősödésével gyakran együtt jár a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, melyet nemcsak a kellemetlen tünetek miatt, hanem az esetleges komplikációk megelőzése érdekében is fontos kezelni.
A női klimaktérium hormonális változásai és azok következményei sok középkorú pár számára jelenti az intim együttlétek ritkulását, problémássá válását. A hüvelyhám elvékonyodása, sérülékenysége és szárazsága kétségtelenül fájdalmassá teheti az együttlétet. Hogyan segíthetünk ezen?
Minden életkorban a hormonális egyensúly fenntartása olyan komplex rendszer munkájának eredménye, ami számos faktor összehangolt működésének eredményeképp jön létre a szervezetben. A mindenkori egészség és jóllét szempontjából ez a kiegyensúlyozott ökoszisztéma kulcsfontosságú, hiszen egy egész életen át hatással van a női szervezet számos fontos folyamatára.
▶︎ Menopauza + cukorbetegség = a szövődmények magasabb rizikója ◄ A menopauza már önmagában nagy változásokat hoz, több élettani folyamatra hatással van és megnöveli egyes betegségek rizikóját. De mi a helyzet, ha valaki már eleve betegen, például diabétesszel lép be a változókorba? Hogyan hat a cukorbetegségre a klimax?
A tudomány fejlődésével egyre bővül az egészséges élethez és a jó életminőséghez szükséges tápanyagok listája. Fiatalon szervezetünk látszólag „automatikusan“ jól működik, ám az évek múltával egyre több a teendőnk, hogy megőrizzük jó erőnlétünket, energiánkat és fiatalos külsőnket.

Mozgásterápia

Napjainkban sokan kényelem vagy időhiány miatt teljesen felhagytak az egészséget, erőnlétet és állóképességet fenntartó rendszeres testmozgással. Ideje nekik is mielőbb aktivizálni magunkat!
Testünk minden ízülete egy kifinomult mérnöki alkotás. Ízületek nélkül testünk csaknem merev, mozdulatlan lenne. A legtöbb ízület szabadon mozgatható, felületük porccal borított, melyet az ízületi folyadék táplál. A porcok egyik legfontosabb alkotóeleme (67%-ban) a kollagén, mely anyagával hálószerűen védelmezi és táplálja azokat. Idővel – a kollagéntermelés csökkenésével – romlik a porcok rugalmassága, emiatt egyre nehezebb lesz mozogni, szaladni, ugrálni.

Hogyan működünk?

A Journal of Neuropsychiatry and Clinical Neurosciences című folyóiratban megjelent cikk egy 27 éves fiatalemberről szól, aki azzal kereste fel orvosát, hogy már fél éve furcsa változásokat tapasztal: hallucinál és nagyon romlik a memóriája. A vizsgálat érdekes eredményeket hozott.
Az egészségügyi ajánlások szilárdan belénk rögzítették, mit tegyünk és mit ne a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Az agy egészségének fenntartásáról viszont kevesebbet hallunk! „Együnk zabot reggelire, fogyasszunk naponta öt adag zöldséget, sportoljunk hetente háromszor” – és mindez elég? Semmi egyébre nincs szükség?
Különösen a nők, az idősek és a gyengébb immunrendszerű, más betegségekkel is küzdő emberek viselik nehezen a mostanság igen gyakran változó időjárási frontokat. Mit tehetünk a kellemetlen tünetek csökkentése érdekében?

Prevenció + terápia

A járványügyi szakembereket egyre inkább aggasztja, hogy az ősziesre forduló időjárás miatt még több időt töltünk zárt térben, nemcsak az iskolában, a munkahelyen, hanem szabadidőnkben is. Ez a fertőzések gyorsabb terjedésének tökéletes receptje, ami sok kérdést vet fel a pandémia 5. évében.
Amikor szó sincs megfázásról, vírusos vagy bakteriális fertőzésről és az allergiavizsgálat eredménye is negatív, értetlenül állunk: vajon mi egyéb okozhatja a hetek óta fennálló náthát, orrdugulást?

Dietetika

Szénhidrátokra szükségünk van, hiszen nagyrészt a bennük található cukor biztosítja a szervezetünk számára nélkülözhetetlen energiát. Azonban a szénhidrátok utáni állandó sóvárgás, az esetleges falási rohamok bizony problémára, akár krómhiányos állapotra is utalhatnak.
Egy cseh kutatócsoport publikálta „A kardiovaszkuláris megbetegedések globális kockázati tényezői” című tanulmányt, mely 158 ország táplálkozási adatainak elemzése alapján azt mutatja, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket főként a szénhidrátok, elsősorban a gabonafélékből készült ételek okozzák. Az állati zsírok és fehérjék viszont inkább védenek a kardiovaszkuláris megbetegedéssel szemben.
A diabétesz okozta szemkárosodás egyes esetekben csak a kezdetektől végzett rendszeres kontrollal és a szükséges kezelések időbeni elvégzésével előzhető meg.
A helytelenül összeállított étrend, a mozgáshiány, az elégtelen folyadékfogyasztás, de többféle hormonális eltérés is okozhat időnként vagy krónikus jelleggel emésztési panaszokat. Mit tehetünk ilyenkor?
Német kutatóorvosok vizsgálati eredményei szerint a magas rosttartalmú gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék rendszeres fogyasztása kifejezetten egészségvédő hatású, még a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is csökkenti!
A túlsúly nagy terhet ró az egész szervezetre, és számos betegség rizikófaktorát képezi. A 2-es típusú cukorbetegséggel küzdők is az esetek többségében súlyfelesleggel rendelkeznek, ami csak ront az állapotukon. Emiatt a terápia fontos része a plusz kilók mielőbbi leadása.
Napjainkban évről évre nő az epekőbetegség gyakorisága, az epehólyag eltávolítása pedig ma már szokványos rutinműtét, mely szintén nagyon gyakori. Valami gond lehet a táplálkozásunkkal! Vajon javul vagy romlik az epekőhelyzet az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrendtől?
Az elmúlt 2,5 millió év során az ember vadon termő növényekből és vadon élő állatokból álló, változatos, rostban gazdag étrenden élt. Egy 10 000 éves lelet napi 100-250 gramm mennyiségű rostfogyasztásról tanúskodik. Ehhez képest ma „rostdús étrendnek” számít ennek a töredéke, a napi 20-30 gramm rost is. Valóban ennyivel kevesebb is elég a modern ember számára?
A napjainkban jellemző ülőmunka, kevés mozgás, alacsony folyadékfogyasztás mellett a rostszegény étkezés is hozzájárul néhány kellemetlen panasz megjelenéséhez. Több élelmi rost fogyasztásával hatékonyan segíthetnénk emésztőrendszerünk működését.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!