Aktuális

Kedves Olvasó! Ne szépítsük: a legtöbbek életstílusa közel sem ideális, kellemes, racionális, egészségtudatos, azaz hosszú távon túlélhető! A létfenntartáshoz a mókuskerék szinte mindenki számára adott, forog, meg nem áll, és mi is „pörgünk” vele együtt. Hová vezet mindez? Jó ez így?
Olyan jó lenne félelem és szorongás nélkül élni! De hogyan is lehetne, mikor világunk tele van stresszel és veszéllyel? Legalábbis a mai ember ezt hiszi. Pedig a világ csak úgy néz vissza ránk, ahogy mi belenézünk.
Fejtse meg weboldalunkon bio-rejtvényünket és küldje el nekünk a helyes megfejtést!

Hogyan működünk?

Az információ korszakában a teljesítmény fizikai helyett egyre inkább mentális jellegű. A hatékonyság növelése érdekében tett erőfeszítéseink, s az ezzel járó stressz átstrukturálja az agyat, ami nem csak előnyös következményekkel jár.
A nyári szünet után gyermekeink újra óvodába, iskolába mennek. Ennek kapcsán merül fel, hogy az agyi fejlődésüket meghatározó kapcsolatok és tapasztalatok, melyekre az oktatási és nevelési intézményekben szert tehetnek, nem igazán optimálisak. Sok gyerek szenved pszichoszomatikus tünetektől, rengetegen vesztik el menet közben a velük született tanulási örömöt és alkotási vágyat, így igazi tehetségük talán örökre felfedezetlen marad.
Mind a várandós nő, mind a születendő gyermek egészsége szempontjából optimális, ha a baba időben érkezik: sem sokkal előbb, sem később, hiszen mindkettőnek megvannak az egészségügyi kockázatai. Egy idő előtti, váratlan burokrepedés azonban mindent felülír. Vannak-e előjelek, tünetek, illetve diagnosztikus módszerek, melyek jelezhetnék az esetleg várható komplikációkat?
A fiatalok napjainkban veszélyesebb káros szenvedélyekkel, gyakori éjszakázással, súlyos alváshiánnyal rombolják egészségüket és jövőjüket. Közben önértékelésüket az arcot elcsúfító pattanások, mitesszerek rontják.
A túl kevés vagy nem megfelelő minőségű alvás hátterében számtalan ok lehet, ennek megfelelően a következmények is igen szerteágazók. Egyetlen tényező azonban minden esetben fennáll: a különféle alvászavarok hosszabb távon veszélyeztetik, illetve károsítják egészségünket!
Amennyiben rosszul alszik, érdemes tudnia, hogy a nyugtató, lazító hatású gyógynövények csak akkor segítenek az elalvásban, ha az alvászavart stressz, túlpörgés, idegeskedés, lelki trauma okozza. A melatonint azonban nem tudják helyettesíteni.
Az emberi bélflóra, a bélmikrobiom az emésztési folyamatok tökéletesítése, a méreganyagok semlegesítése és számos védő mikrotápanyag előállítása mellett jelentős szerepet kap a gyulladásgátlásban, a hormonháztartás és az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében, sőt a közérzet és hangulat alakításában is!
Az IBS (irritábilisbél-szindróma) a funkcionális gyomor-bélrendszeri zavarok egyike, melyet a bél-agy tengely szabályozási zavaraként is definiálnak. Ez a meghatározás azért fontos, mert teret enged a bio-pszicho-szociális, komplex megközelítésének.
A nyári szabadság után újra visszazökkenünk a munkába, a diákoknak pedig iskolakezdés – mindez ismét „gondoskodik” a folyamatos stresszről, melyhez a szokásos rohanás, túlterheltség és alváshiány mellett szeptemberben akár még erős napfény is adódhat. Ilyenkor az arra érzékenyeknél gyakrabban jelentkezik a szájat vagy arcot elcsúfító, fájdalmas herpesz.
A fájdalmas vizelés és a húgyhólyagfájdalom az ún. krónikus kismedencei fájdalom szindróma legjellemzőbb tünetei. Kialakulásának komoly rizikófaktora a kezeletlen stressz, így az urológiai vizsgálaton túl sok esetben pszichés támogatás, stresszoldó módszerek alkalmazása is szükséges.
Az SSM Population Health szaklapban megjelent tanulmányban tudósok azt állítják, hogy a szervezet krónikus és élethosszig tartó stressz miatti kimerülése, „elhasználódása” növelheti a daganatkockázatot és az azzal összefüggő halálozást.
A daganatos megbetegedések számának növekedése világszintű probléma. Nem kivétel ezalól Magyarország sem, ahol a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2001 óta évről évre emelkedik a rákdiagnózisok száma. [1] Tekintsünk át néhány tényezőt, mely hozzájárulhat e tendencia alakulásához!

Fókuszban

Stressz-szindróma, menedzserbetegség, pánikroham, számos furcsa, megmagyarázhatatlan tünet, de mi vár azokra, akik ezekkel orvoshoz fordulnak, és mi az, amit saját magunk is megtehetünk gyógyulásunk érdekében?
A menedzser életmódot folytató emberek életében jelenlévő folyamatos stressz számos probléma forrása lehet. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb adatok látnak napvilágot arról, hogy ez a stressz és folyamatos teljesítményorientáltság önálló entitásként jelenik meg például a szívbetegségek terén, egészen speciális tünetekkel.
Az elmúlt évtizedek gazdasági-társadalmi változásai átértékelték a „hagyományos” női és férfi szerepeket. Napjainkban igen sok nő vállal vezető beosztást, egyre többen építenek saját karriert. Gyakran sikeresebbek is, mint partnerük, csak éppen a családra, a háztartásra és a gyerekekre jut jóval kevesebb idejük. Nem csoda, hogy szinte mindegyikük stressz-szintje rendkívül magas.
Egy átlagos felnőtt naponta minimum 10-15 percet tölt idegeskedéssel. A krónikus stressz a kutatások szerint akár 5-6 évvel is megrövidítheti életünket. Vajon tudjuk-e, hol van az a határ, amikor a feszültség már egészségünket, életünket rombolja?
Túlhajszoltság, állandó készenléti állapot, időhiány és egyre nehezebben viselhető feszültség? Ez a jelenség nemcsak a közép- és felsővezetőket érinti, hanem a népesség jelentős része is naponta küzd vele. Honnan tudhatjuk, hogy pihenéssel „orvosolható”, múló panaszról vagy már betegségről van szó?
A kender az egyik legősibb termesztett növény, már az újkőkorszakban is ismert volt. Hazánkban kb. 9 ezer éve termesztik főként rostjáért és magjáért. A rostokból fonalat, abból vásznat készítettek (kannavász), ennek „görögösített” szkíta nevéből származik a kannabisz név, mely Hérodotoszhoz köthető.
A szabadidő jobban boldogít, mint a pénz? Több vizsgálat is bizonyítja, hogy azok, akik a szabadidőt többre becsülik a pénznél, általában boldogabbak. A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez nemcsak az idősebbekre, de még a pályakezdő fiatalokra is igaz.
Ugye Ön is ismer olyan embert, akit nem lehet kihozni a sodrából? Aki a váratlan nehézségek ellenére is megőrzi nyugalmát, esetleg derűjét, jókedvét? Úgy tűnik, őket nem zavarja az a stressz, ami a többieket nyomaszthatja. Mi a titkuk? Stressztűrő génekkel vannak megáldva? A neveltetésük tette őket kivételesen ellenállóvá? Megtanulták, hogyan birkózzanak meg az élet kihívásaival?

Mozgásterápia

Mivel gerincünk viseli a legnagyobb terhelést, érthető, hogy igen sérülékeny. Nemcsak hát-, derék- és nyaki fájdalmak, hanem a váll, a karok és lábak, sőt akár a mellkasban és hasban jelentkező panaszok, fájdalmak esetén is érdemes a teljes gerincet vizsgálni, hogy nem onnan ered-e a baj. Csak pontos diagnózis birtokában lehet eredményes a gyógyítás.
A sok ülés, a mozgásszegény életmód alapvető változásokat okoz szervezetünkben. Mindez most negatívan hat egészségünkre, de az evolúció több száz év alatt majd kiküszöböli ezt, és – az előrejelzések szerint – ugyan sorvadt, görnyedt és átformálódott testalkattal, megfelelően alkalmazkodva, de túl fogunk élni.
Sokaknál sajnos nem szűnnek meg a nyáron felerősödött visszérpanaszok, a „nehézláb” érzése vagy a visszérgyulladás, ami igen fájdalmas lehet, sőt növelheti a mélyvénás trombózis kockázatát is. Mit, mikor és hogyan sportolhatnak így az érintettek?
Nem is gondolnánk, mekkora különbséget jelent, hogy kinn a szabadban vagy pedig zárt helyen, például edzőteremben sportolunk – ezt mutatja az Environmental Science and Technology című szaklapban publikált kutatás eredménye.
Ne mondjunk le 40-50 éves kor felett sem a jó fizikai kondícióról, a rendszeres, de kevésbé megerőltető tréningről, főleg ha módunk van ezt szép időben a szabadban, a természetben végezni!

Dietetika

Sokan azonnal ennivaló után nyúlnak, ha szomorúnak, csalódottnak vagy feszültnek érzik magukat. Szerencsére, van kiút a stresszevésből, de ehhez nemcsak az evési szokásokon, hanem a stresszkezelés mikéntjén is változtatni kell. Hogyan ismerjük fel a stresszevést?
Akinek kiskertje van és saját gyümölcsökkel büszkélkedhet, érthető, ha szeretné a most leszüretelt felesleget hasznosítani, a téli hónapokra eltenni. E célból máshol is vehetünk gyümölcsöt vagy csatlakozhatunk az egyre népszerűbb „szedd magad” mozgalomhoz, ami élménytelibbé teszi a saját kompótok, szörpök és lekvárok készítését.
Az Ageing Research Reviews szaklapban megjelent újabb tanulmány szerint a glicin rendkívül sokrétű egészségügyi előnnyel járhat, ha a szervezet számára megfelelő mennyiséget biztosítunk belőle.
A családoknak az iskolakezdés kapcsán bőséges feladatot ad a szükséges tanszerek beszerzése, a nyáron kinőtt ruhák, cipők pótlása. Szerencsés eset, ha nem kell új iskolatáskát venni, viszont a minden napra készítendő, lehetőleg egészséges tízórai kellékeinek megvásárlása, összeállítása nem pipálható ki ilyen könnyen.
Az utóbbi években úgy tűnik, egyre többen válnak gluténérzékennyé, de ez a tendencia már az elmúlt 1-2 évtizedben elindult és azóta is megfigyelhető. Felmerül a kérdés, hogy ez valóban így van-e, és ha igen, akkor minek köszönhető.
A nyugati társadalmakban az utóbbi évtizedekben drámai mértékben nőtt az elhízottak aránya. Ehhez hozzájárult, hogy a zsírok helyett a finomított szénhidrátok fogyasztását ajánlották. Mindez nemcsak további hízáshoz, hanem sajnos a bélflóra módosulásához is vezetett, ami még nagyobb baj. Lássuk, miért?

Prevenció + terápia

Nyár elején úgy tűnt, végre magunk mögött hagytuk a COVID-korszakot, és elegendő már „csak” a fertőzés és oltások nyomán kialakult panaszok, egészségkárosodások kezelésével, enyhítésével foglalkoznunk. Napjainkban sem csökken ugyanis azok száma, akik a vírusfertőzést követően kialakult változatos poszt-COVID-tünetektől, nehezen gyógyítható krónikus betegségektől szenvednek.
A poszt-Covid panaszok kapcsán érdemes felelevenítenünk, hogyan enyhíthetjük a koronavírus-fertőzéssel vagy a védőoltással szervezetünkbe került tüskefehérjék hatásait.
A koronavírus-pandémia elmúlt évei után nyáron az élet végre visszatért a normál kerékvágásba, s mi is visszatérhettünk megszokott életmódunkhoz bezártság, maszk és egyéb korlátozások nélkül. Július óta azonban újabb COVID-hírek jönnek: új variáns, gyorsabb terjedés, növekvő esetszámok. Mi vár ránk ősszel? Újabb COVID-hullám?

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!