Aktuális

Kedves Olvasó! Körülnézve szűkebb és tágabb környezetünkben, mostanában sokféle gondot, bajt, fájdalmat, érthetetlen és értelmetlen pusztítást, pusztulást látunk – bőven van tehát miért aggódnunk. Praktikus önvédelmi módszer, hogy amin nem tudunk változtatni, azt fogadjuk el. Ez rendben is van, de koncentráljunk inkább arra, amin többé-kevésbé módunk van valamennyit segíteni, javítani, változtatni!
Az új tanév indulása nemcsak a kicsiknek, de a szülőknek is komoly kihívást jelent, különösen az első osztályban, ahol gyerekre és szülőre egyaránt sok új feladat vár, ráadásul az új helyzettel szembeni várakozás és kíváncsiság mellé gyakran szorongás is társul.
Minden szülő álma, hogy gyermeke egészséges, okos és boldog legyen. Ebből csak egy szelet a testi egészség, de jelentősége nem lebecsülendő, hiszen testünket használva tudjuk csak céljainkat megvalósítani.
Fejtse meg weboldalunkon bio-rejtvényünket és küldje el nekünk a helyes megfejtést!
Kedves Olvasó! E felhívással most nem a hétköznapjainkat jellemző, lassan már elviselhetetlen pörgés fokozására buzdítanék, s nem is a jobb időbeosztásra. Érdemes végiggondolnunk: vajon arra fordítjuk-e időnket, amire szeretnénk, azt csináljuk-e, amit választottunk, úgy telik-e életünk, ahogy terveztük.
Mindannyiunk számára fontos, hogy boldogabb és tudatosabb fiatal generációk nőjenek fel egy segítőkész világban!

COVID

Az előző két nyár tapasztalatai alapján reménykedtünk, hogy ismét „békés”, vírusmentes nyarunk lesz, melyet egészségesen tölthetünk pihenéssel, kikapcsolódással. Bár korlátozó intézkedések nem nehezítették életünket, ám a nyár folyamán egyre aggasztóbbá vált a fertőzések számának ugrásszerű növekedése. Ezek után milyen őszre számíthatunk?
Nem csoda, hogy szinte egész Európában dominánssá váltak a legújabb változatok – lássuk, mi magyarázza terjedési sebességüket, és a mutáció vajon jelent-e változást az általuk okozott tünetekben vagy azok gyakoriságában.
A vírusok szervezetünkbe kerülésétől a tüdőgyulladásig vezető folyamatot hazai kutatók munkájának eredményeként ismerhettük meg. Ennek alapján megfogalmazott ajánlásaik hozzájárulhatnak a COVID-19 fertőzés megelőzéséhez vagy súlyosbodásának elkerüléséhez.
A korábbi koronavírus-variánsok a legtöbb embernél markánsabb tüneteket produkáltak, így ritkábban fordult elő, hogy észrevétlen maradt. Az Omicron eseténben egyre gyakoribb, hogy ki sem derül az éritett számára, hogy fertőzött.
Szeptemberben a gyerekek nagy része ismét közösségbe kerül, így gyakoribbá válnak a fertőzések, betegségek, melyekre ki jobban, ki kevésbé érzékeny. Egy friss ausztrál tanulmány szerint gyerekek esetében az orrnyálkahártya fontos szerepet játszik a COVID elleni védelemben is.
Ahogy a felnőttek körében, úgy a kicsik között is vannak olyan tipikus „fertőzésre fogékony gyerekek”, akik genetikai okból a kórokozókra különösen intenzíven reagálnak. Esetükben gyakoribbak és hosszabb lefolyásúak a betegségek, illetve több komplikációval járhatnak. Lássuk (a teljesség igénye nélkül), mit tehetünk gyerekeinkért – és saját magunkért – a megelőzés vagy a gyorsabb felépülés érdekében.
Napjainkban már az Omicron új változatai okozzák a koronavírus-fertőzéseket. Egy friss kutatás azt vizsgálta, milyen védelmet jelenthetnek a korábbi variánsokkal történt fertőzések az immunrendszert sikeresebben kijátszó újabb BA.4 és BA.5 alvariánsok esetében.
Július végén jelent meg a Nature Medicine-ben a birminghami egyetem új kutatásának eredménye, mely újabb tünetekkel gazdagította a koronavírus-fertőzést követően sokaknál jelentkező panaszok igen bőséges listáját.
Az Egyesült Királyságban engedélyezték elsőként (felnőttek számára) a Moderna újfajta, kétkomponensű, ún. bivalens vakcináját, mely az eredeti vuhani vírustörzs mellett a BA.1 Omicron alvariánst is tartalmazza, emellett még újabb vakcinával is rendelkeznek már.

Fókuszban

Napjainkban a stressz elől igen nehéz elmenekülni. Ki így, ki úgy próbálkozik, és biztos benne, hogy legalábbi a nyári szabadságát nyugodtan töltheti, majd a strandon felbosszantja magát, hogy milyen drága lett a lángos vagy halálra idegesíti a közelében szünet nélkül, hangosan horkoló napfürdőző.
Az erősebbik nem tagjai rendszerint nem szívesen beszélnek egészségügyi gondjaikról, ahogy az őket érő hétköznapi stresszről sem, úgy a férfiasság terén elszenvedett kudarcokról sem.
Sokan krónikus stresszben élünk, melynek eredményeként megemelkedik az adrenalin és kortizol hormonszintünk – utóbbi magas szintje negatívan hat a pajzsmirigyműködésre is. Stressz hatására ugyanis esik a pajzsmirigyhormonok szintje, pedig a stresszes helyzetekben éppen hogy több pajzsmirigyhormonra lenne szükségünk.
A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha nem tudja, hogy stressz, pánikszindróma vagy szívprobléma okozza-e a panaszt. Nagyon fontos tehát különbséget tennünk az egyes tünetek között.
Napjainkban az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve a stressz bizonyult a szív-érrendszeri betegségek legerősebb rizikófaktorának. Egy nemrég készült kutatásban – érdekes módon – a nők, és közülük is a fiatalabbak vallották magukat nagyobb arányban stresszesnek.
Ahogy a számítógépnek van memóriája, melynek segítségével végzi a feladatait, hasonló módon működik az emberi elme is: az embernek van valamennyi energiája, figyelme arra, hogy működtesse az életét, végezze a feladatait.
Sokan azonnal ennivaló után nyúlnak, ha szomorúak, ha haragosak vagy ha nem tudják kezelni a rájuk zúduló stresszt. Szerencsére van kiút a stresszevésből, ám ehhez nem az evési szokásokon, hanem a stresszkezelés mikéntjén kell változtatni.
Napjaink egyre gyorsuló élettempója, a fokozódó követelmények, sokak számára folyamatos stresszt jelentenek. Mindez hosszabb távon nemcsak betegségek kialakulásához, hanem sejtjeink gyorsabb öregedéséhez is vezet. A folyamat azonban gátolható, hiszen bizonyított tény, hogy az életmódváltás jótékony hatása a sejtek és a gének szintjén is tetten érhető!

Mozgásterápia

Sokan tudják – esetleg személyes tapasztalatból is –, hogy a stressz számos betegséget idézhet elő. Okozhat többek között gyomorfekélyt, bélrendszeri problémákat, emésztési zavart, szívbetegséget és persze mozgásszervi panaszokat is; erről írunk kicsit részletesebben.
Nem hiába mondják, hogy a mozgás az élet! Felsorolni is nehéz, hány betegség, panasz megelőzésére, enyhítésére, megoldására, sőt nemcsak a testi bajok, hanem a lelki terhek enyhítésére is bizton számíthatunk rá. Nem kell egyéb, mint az elhatározás, az első lépés, majd a kitartó gyakorlás!
Az emberek általában természetesnek veszik, hogy az idősek csoszognak, hajlott háttal járnak, nem tudnak felegyenesedni, kezüket a magasba emelni, a földre lehajolni vagy esetleg leguggolni. Valóban így kell ennek lennie?

Hogyan működünk?

A gyermekek és fiatalok számára teljesen természetes, hogy a környező világot tökéletesen élesen, kontrasztosan és színekben gazdagon érzékelik. Eszükbe sem jut, hogy a látás mennyire bonyolult, precízen működő folyamatok eredménye. Csak idősödve, amikor e csodás képességünk gyengül, akkor merül fel a kérdés, vajon mi mindent tehetnénk annak javítása, helyreállítása érdekében.
A természetben évmilliók óta fennálló rend és egyensúly uralkodik. Ez a csodával határos önszabályozó rendszer háborítatlanul működik – ha hagyjuk. De nem hagyjuk. Ennek ellenére időről időre begyógyítja csúf sebeit, amit ejtünk rajta, azaz „öngyógyító képességgel” rendelkezik. De mi a helyzet velünk, az állítólag „legjobban sikerült” teremtményekkel? Hová tűnt belőlünk a rend és az egyensúly? Miért nem működik kezünkben a varázspálca, amit öngyógyításnak hívnak?
Amerikai kutatók 17,5 millió 18–65 év közötti ember egészségi adatait összevetve kiszűrték azokat, akiket az elmúlt években krónikus bélgyulladással, IBS-sel diagnosztizáltak, illetve azokat, akik – IBS-sel vagy anélkül – szívinfarktust kaptak. Megállapították, hogy a bélgyulladásos vagy IBS-betegeknek kétszer akkora a szívinfarktus-kockázatuk, mint azoknak, akiknek nincs bélproblémájuk.

Gasztroenterológia

Ősszel és tavasszal különösen sokan tapasztalnak gyomorégést. Az ilyenkor még több panaszt okozó reflux, esetleg fekély tüneteit csak tovább fokozza a rohanó életvitel, a krónikus stressz, a helytelen étkezés, kevés testmozgás és egyéb életmódhibák. Mit tehetünk az állapot javításáért?
Hazánkban rendkívül gyakori, mintegy másfélmillió embert érint a tartós, esetleg visszatérő hasfájással, puffadással, hasmenéssel vagy székrekedéssel járó tünetegyüttes, az irritábilisbél-szindróma (IBS). Annyi bizonyos, hogy nem szervi betegség, de akkor mi okozza és miért ilyen gyakori? Van-e gyógyír? Segíthet-e az életmódváltás, az étrendmódosítás vagy a lelki problémák feloldása?
Napjainkban már népbetegségnek számít a krónikus székrekedés. A statisztikák szerint a nők 35, míg a férfiak 10%-a hajlamos a szorulásra, idős korra viszont ennek gyakorisága megsokszorozódik. Megdöbbentő, hogy az emberek negyede csaknem rendszeresen hashajtót szed! Mit tehetünk, hogy megkönnyítsük a dolgunkat?

Dietetika

Az epekőbetegség újkori probléma, gyakorisága évről évre nő – az epehólyag eltávolítása pedig szokványos rutinműtét, mely szintén tömeges méreteket ölt. Valami gond lehet a táplálkozásunkkal? Vajon javul vagy romlik az epekőhelyzet az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrendtől?
Az évszázados szokások (másrészt a higiéniai hiányosságok) miatt befőzéskor régen nagy adag cukrot és különféle tartósítószereket adtak a befőtthöz, melyekről ma már tudjuk, hogy közel sem egészségesek. Lehet ugyanakkor cukor és vegyszerek nélkül is jól elálló, sokkal egészségesebb, mentes befőtteket készíteni! Lássuk, hogyan!
Manapság „divattá” vált a MENTES étkezés, sokan esnek abba a tévedésbe, hogy a fogyás reményében választják ezeket az ételeket, melyek valójában főként ételallergia vagy ételintolerancia esetében lennének indokoltak.

Diabetológia

Egyre több szakember hangoztatja, hogy a szénhidrát-túlfogyasztás rendívül sokrétű egészségügyi problémához vezet. A hivatalos étrendi ajánlásokban azonban az ún. táplálkozási piramis talapzatát még mindig a gabonafélék alkotják. Ezekből kellene tehát a legtöbbet ennünk?
Szerencsére rendkívül ritka, hogy valakinél súlyos krómhiány alakuljon ki, arra viszont jóval nagyobb az esély, hogy mégsem jut elegendő ebből a mikrotápanyagból a szervezetünkbe. Ennek pedig sajnos jól érzékelhető tünetei is lehetnek.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!