Reumatológia

Ha a tavasz közeledtével úgy döntöttünk, hogy elég a bezártságból, az ülő életmódból és a plusz kilókból, mielőtt belevágnánk az egyre nagyobb terhelést jelentő edzésekbe, testileg és lelkileg készítsük fel magunkat erre – különösen, ha a tél folyamán inaktív életmódot folytattunk!

Már fiatalon is előfordul, középkorúaknál gyakoribb, 60 felett viszont már minden második ember szenved valamilyen ízületi probléma miatt. Mivel gyógyszerekkel az elváltozások jó része legfeljebb csak tünetmentessé tehető, érdemes megismernünk és alkalmaznunk néhány kiegészítő, alternatív módszert is.

Megdöbbentő, hogy az emberek jelentős része 50-60 évesen jut el először ortopédushoz, miután utoljára kisiskolás korában vizsgálta a gerincét az iskolaorvos – nem is mindig a legmagasabb szakmaisággal. Sokan már csak akkor kérnek segítséget, amikor alig tudnak lábra állni, és csakis a tablettáktól, injekcióktól várják a gyógyulást.

Az arany és az aranykészítmények, mint „csodaszerek”, nem voltak ismeretlenek a történelem során. Az ősi kultúrák gyógyítói már ismerték varázslatos hatását, a legkülönbözőbb betegségeknél használták, mind belsőleg, mind külsőleg gyógyításra.

Az ülő életmód, a fizikai aktivitás hiánya vitathatatlan rizikófaktora a csontritkulásnak. Fekvő betegeknél már néhány nap alatt túlsúlyba kerülnek a csontbontó folyamatok, de hasonló eredményre juthatunk néhány íróasztal mögött, fizikailag inaktívan töltött évtized után is – hiába szedjük a kalcium tablettákat, még valami hiányzik…

Szinte minden felnőtt ember találkozott már hát-, derék-, térd- vagy vállfájdalmakkal, amelyek gyakran krónikussá válnak. A fájdalomcsillapítók szedése azonban, egyrészt csak tüneti kezelés, másrészt hatásuk nem tart örökké, így érdemes kipróbálnunk a mentális fájdalomcsillapítás módszerét.

A felnőtt lakosság körében leggyakoribb ízületi megbetegedés az ízületi kopás, artrózis. Kezelésében napjainkban a porcregenerációra ható készítmények – melyek két fő összetevője a glükózamin- és a kondroitin-szulfát – széles körben elérhetővé váltak.

Sokan legyintenek egy-egy hétköznapi sérülés esetén – ó, csak megrándult, ez csak ficam – mondják – majd pihentetem. Nem is gondolják, hogy sokszor komplikált beavatkozásokkal hozható csak helyre a bajt, s ha bagatellizálják az esetet, hosszas, krónikus, néha maradandó sérülés lehet az eredmény.

Az emberi térdízület a törzsfejlődés egyik legfiatalabb képződménye. Az emlősök közül az ember az egyetlen, aki 180o-ig ki tudja nyújtani térdét. Még az emberszabású majmok is hajlított térddel járnak, ami nagyon fárasztó, így két lábon nem is tudnak jelentős távolságot megtenni, időnként a kezükre is támaszkodnak.