Természetes gyógymódok

Napi táplálkozásunkban a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek és enzimek mellett vannak még olyan titokzatos anyagok is, melyek védik egészségünket, természetes „gyógyszerként” hatnak. A táplálkozástudomány egyre több ilyen bioaktív anyagot fedez fel.

Nagyanyáink a téli időszakban is gyógynövényeket használtak a meghűléses tünetek enyhítésére, védekezőrendszerük roborálására vagy épp emésztésjavításra.

Érdemes tudatosítanunk, hogy a lehűlés önmagában nem okoz megfázást, sőt a hideg levegő tréninget jelent az immunrendszer számára. Az ún. meghűléses panaszok kiváltó oka tehát valójában fertőzéses eredetű. Ne fogjuk tehát a hidegre a vírusok okozta panaszokat: náthát, köhögést, fejfájást, lázat! A képlet egyszerű: megfázás = vírusfertőzés!

A borongós, hideg, téli időben – főleg ha valaki köhög vagy náthás – érthető, ha melegre és fényre vágyik. Testi-lelki feltöltődést jelent ilyenkor egy illóolajos, gyertyafényes fürdő vagy a kályha melegénél elkortyolt gyógynövényes tea.

Az utóbbi pár év tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberek egyre tágabb csoportja fordul ismét a természethez, ha az egészsége védelméről van szó. Az „ismét” nem is lehetne indokoltabb, elvégre a gyógyszerek ipari szintű gyártása előtt az embernek a természeten kívül nem állt rendelkezésére más eszköztár, ha meg szerette volna őrizni egészségét, vagy éppenséggel a gyógyulást kereste.

Az ayurvéda hagyományában központi szerepet kap a méregtelenítés kérdése. A különböző eredetű és összetételű, a szervezet egészséges működését károsító anyagokat összefoglaló néven amának nevezi. Az ayurvédikus gyógyítás célja mindenekelőtt az ama felhalmozódásának megelőzése, a felgyülemlett ama eltávolítása, és a szervezet egészséges működésének helyreállítása.

A hideg téli hónapok alatt általában nagyobb mennyiségű, magasabb kalóriatartalmú táplálékot fogyasztottunk, pedig a fűtött helyiségekbe zárva még az átlagosnál is kevesebbet mozogtunk. Ennek eredménye lehet a felesleges kilók mellett a fáradtság, rossz hangulat, energiahiány, változó közérzet és az emésztési panaszok. Ideje cselekednünk, ha Húsvétra már jó formában szeretnénk lenni!

A hosszú téli időszak alatt sokkal kevesebb friss, élő zöldséghez és gyümölcshöz jutottunk, így nemcsak vitamin- és ásványianyag raktáraink merültek ki, de fogytán vagyunk a szervezetünk szabad gyökök elleni védelmét segítő antioxidánsokból is, melyeket a stressz és az egészségtelen életmód számos eleme felemészt.

Napjainkban szinte varázsszóvá vált a kollagén, mely megtalálható sok krémben, kozmetikumban és étrend-kiegészítőben. Őszintén szólva, ezúttal teljesen indokolt a felhajtás, amit körülötte csapnak.

A szakrendelőkben a legnagyobb forgalom általában a mozgásszervi betegségekkel foglalkozó osztályokon van. Nem csoda, hiszen a gyulladásos ízületi panaszok már népbetegségnek számítanak. Az egészen fiatalokat leszámítva szinte nincs olyan, akinél ne jelentkezne időnként (vagy tartósan) olyan fájdalom, ami nemcsak a mozgáskészséget, de az életminőséget is jelentősen rontja.

Az Egészségposta rovathoz érkező levélözönben egyre nagyobb arányban szerepelnek a különféle ízületi problémákra panaszkodó, azok hatékony gyógymódjait kereső, a gyógyszeres kezelések mellett a házilagos, „népi gyógymódok” iránt érdeklődő olvasók levelei. Ezeket szeretnénk az alábbiakban „csokorba kötve”, némi áttekintést is adva megválaszolni.

Valamennyi világvallás évente meghatározott időben javasolja a szervezet további terhelésének legalább átmeneti szüneteltetését, hogy testünknek és lelkünknek lehetősége legyen megszabadulni az év vagy évek során felgyülemlett mérgektől. A védikus bölcsek már évezredekkel ezelőtt kijelentették, hogy elébb a méregtelenítés, utána a gyógyítás.