Mozgásterápia

Mindenhol azt halljuk, hogy az egészségben eltöltött hosszú élethez nélkülözhetetlen a napi, de legalább heti 2-3 kiadós edzés, testmozgás. De mit sportoljon az, akinek már rossz az állóképessége, idősebb, esetleg túlsúlyos vagy mozgászervi problémával él?
Térdünk a legemberibb testrészünk, hiszen a két lábon járás miatt felszabadult kezeink használata tette lehetővé agyunk fejlődését. Az emberi térd, talán azért, mert még csak 3 millió éves, nagyon sérülékeny, bonyolult szerkezet. Idősebb korban, vagy kevés mozgás, hatására a térdízület gyengül, a térd instabillá, sérülékennyé válik. A térdízületi kopások egyik gyakori oka a többszöri, nem szakszerűen kezelt térdsérülés.
A mondás szerint „ötven felett, ha arra ébred, hogy nem fáj semmije, lehet, hogy meghalt”. Idősödve, valóban egyre többen tapasztalnak mozgásszervi, ízületi fájdalmakat, melyeket akár gyulladás, akár túlterhelés vagy épp mozgásszegény életmód okozhat. Nagy kérdés, hogy vajon mivel teszünk jót, ha mozgatjuk, vagy inkább pihentetjük fájó testrészünket?
Sokan szeretnének e kettő közül csak egyet választani – kinek melyik megy jobban – és amellett letenni voksukat. De – ahogy az egyre inkább beépül a köztudatba is – önmagában egyik sem állja meg a helyét!
Különféle betegségek megelőzésére, gyógyítására, illetve rehabilitációjára számos mozgásterápiás módszert alkalmazunk. Ide tartozik a közismert gyógytorna mellett a manuálterápia, a víz alatti torna, az úszás, a kerékpározás, gyógylovaglás, kocogás, sőt még a tánc is. Így ki-ki kedvére és az állapotához igazodó szakorvosi javallat alapján választhat testhezálló mozgásformát.
Az idősebbek, a túlsúllyal vagy mozgásszervi betegséggel élők számára is káros a passzív, mozgásszegény életmód, hiszen tovább rontja állapotukat, gyorsítja az öregedést és leépülést. Ők is átélhetik azonban a mozgás örömét a kíméletes és hatékony Slender You tornával.
Ne vegyük természetesnek, hogy az idősek csoszognak, hajlott háttal járnak, nem tudnak felegyenesedni, kezüket a magasba emelni, vagy a földre lehajolni! Mindez idejében elkezdett rendszeres tornával megelőzhető, elkerülhető!
A legújabb kutatások szerint összefüggés áll fenn a nagyagy egy része, a stressz és a tartós fájdalom közt, azaz a stressz krónikus fájdalom forrása lehet.
Folyamatos stressz, magas vérnyomás, szívproblémák, állandó fáradtság, rossz emésztés, rozsdásodó ízületek, gyengülő izomerő… E jellemzők ráillenek szinte minden menedzser típusú életmódot élő, mozgásszegény, irodai munkát végző emberre – kivéve, ha az érintett rendszeresen sportol, kocog vagy konditerembe jár, netán stresszoldásra, relaxációra is áldoz kevés szabadidejéből.
Fiatalok és idősek körében egyaránt gyakran jelentkező panasz a nyak, derék, váll, hát és térd fájdalma. Hogyan előzhetjük meg e fájdalmakat? Befolyásolja-e vajon táplálkozásunk a tünetek kialakulását?
Több mozgás, kevesebb betegség! Amerikai kutatók bizonyították, hogy a 40-50 évesen végzett edzésmunka sokszorosan megtérül a későbbiekben, s akár egy évtizeddel is meghosszabbíthatja az életet.
Kánikulában, strandolás helyett hegyet mászni kevésbé vonzó dolog, ám a hetek óta tartó változékony, hűvösebb idő kifejezetten kedvez a természetjáróknak, a „bakancsos sportnak”. Csináljunk egy gyors leltárt: mi kerüljön a hátizsákba, hogy ne érjen meglepetés?
Itt a jó idő, egyre többen kezdik el a mozgást, hogy nyaralás idejére már jó formába lendüljenek. Mielőtt azonban nekilátunk az edzésnek, tudnunk kell, hogy ízületeink könnyen megsérülhetnek, ha hosszú kihagyás után, hirtelen vágunk bele a mozgásba. Tekintsük hát át az ízületvédelem alapvető szabályait!
Világszerte növekszik a főleg nagyízületeket érintő (térd, csípő) kopásos betegségek gyakorisága. Ez összefüggésbe hozható a fejlett országokban a születéskor várható élettartam növekedésével, a népesség elöregedésével, ami általános jelenség. Mindez nem ok arra, hogy lemondjunk a mozgásról, hiszen a mozgás, maga az élet!
Tavasszal sokan belevágnak a szabadtéri sportokba, főként a futóedzésekbe, amelyek azonban felkészülés nélkül akár sérülésekhez is vezethetnek. Tekintsük át, mire kell figyelnünk, hogy a sport valóban örömet és testünk épülését szolgálja!
Felmérések szerint, a 45 év alattiak mindennapi tevékenységét leginkább a derékfájás korlátozza. Ez a második leggyakoribb ok, amiért orvoshoz mennek. Minden pillanatban a magyar népesség 4-5%-a – csaknem félmillió ember – szenved derékfájdalomtól.
Hogyan segíthetünk mindennapi hát-, derék-, térd-, boka-, váll-, esetleg nyakfájdalmunkon, íngyulladáson, ízületi fájdalmakon, sportsérülésen, vagy rándulás, ficam esetében egy gyógyszer- és hatóanyagmentes, egyszerű tapasszal?
Az emberi test legnagyobb szerve a bőr, amely kapcsolatot teremt a külvilág és a belső miliő között. Dúsan át van szőve apró hajszál- és nyirokerekkel, idegvégződésekkel, és – a keleti filozófiák szerint – a bőr alatti kötőszövet létfontosságú energiapályáival, az ún. meridiánokkal. A bőr megjelenése híven tükrözi az egész szervezet mindenkori állapotát.
Manapság az egészségügyi panaszok jó része összefügg a szervezetben valahol kialakult akut, vagy még inkább krónikusan elhúzódó gyulladással. A tüneteket alig okozó, tartós, alacsony szintű gyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. Ma már egy egyszerű vérvizsgálattal (CRP) kideríthető, zajlik-e gyulladás, van-e góc a szervezetben, illetve a kezelés eredménye, a gyógyulás üteme is nyomon követhetővé válik.
Mitől lesz az örökmozgó kisgyerekből, fájós derekú felnőtt, majd bottal, görnyedten vánszorgó aggastyán? Beszűkülő mozgáskészségünkön minden életkorban lehetőségünk van javítani. A kérdés csak az, hogyan, és mikor fogunk végre hozzá.
Amerikában 25 éven felül – becslések szerint – 27 millió embert érint, de hazánkban is népbetegségnek számít a porckopás, mely főként a térdeket érinti. A mozgáskor jelentkező fájdalom jelentős életminőség-romlást okoz, érdemes tehát ismernünk okait, megelőzésének és kezelésének lehetőségeit.
Azok a nők, akiket csontritkulással diagnosztizálnak, hajlamosak azt gondolni, hogy ettől kezdve minden mozgásfajtától óvakodniuk kell, mert így előzhetik meg legkönnyebben a csonttöréseket. A valóság azonban éppen az ellenkezője!
Egyre többen tudják, hogy a kurkuma nemcsak fűszer, hanem egy csodagyógyszer, mivel kiderült, hogy hatékonyan csökkent minden gyulladást, sőt a daganatos betegségek minden fázisában segítséget jelenthet.
A hosszú téli hónapok után, sokan hirtelen elhatározással vágnak bele a szabadtéri edzésekbe. Van, akit a tavaszi napsütés hevít, s van, akit fölös kilói leadásának vágya csábít testmozgásra, ám gyakran elfelejtik, hogy a sérülések elkerüléséhez néhány fontos szabályt be kell tartaniuk.
A gyógytorna, a masszázs és a balneoterápia – azaz a fizioterápia különböző formái – mind pozitív ingerként hatnak a szervezetre, mozgósítják annak védekező és ellenálló képességét. Bár nem oki terápia, mégis nélkülözhetetlen kiegészítője a gyógyító kezeléseknek.
A legtöbb ember azért kezd el mozogni, mert fogyni szeretne. A mozgásnak azonban a fogyás mellett számos értékes, egészségmegőrző, betegség-gyógyító hatása ismert. Jelentős javulást tapasztalhatnánk, ha a mozgást az életmód-orvoslás részeként, receptre írnák fel nekünk.
Az Environmental Science and Technology című lapban publikált kutatásban, 833 felnőtt mozgási szokásait vizsgálták. A szabadtéren és a beltéren sportolók fizikai és mentális állapotának összehasonlítása meglepő eredményeket hozott.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!