Nemcsak idősebb korban, hanem gyakran fiatalabbaknál is jelentkeznek olyan mozgásszervi, ízületi fájdalmak, melyeket akár gyulladás, sérülés, túlterhelés, vagy épp ellenkezőleg, a mozgásszegény életmód okoz. Legszívesebben pihentetnénk fájó testrészünket, de idővel azt tapasztaljuk, hogy annak mozgástartománya egyre inkább beszűkül, vagyis egyre nehezebben mozog.
Ráadásul az inaktív életmód, a mozgáshiány következtében az izmok is meggyengülnek, ami nem pusztán rossz testtartást eredményez, hanem extra terhet is ró az ízületekre, így még inkább károsítja azokat.
Az ízületek valójában testünk bonyolult felépítésű területei, hiszen ezek a csontok találkozási pontjai. Végüket egy porcréteg borítja – egymáson való szabad, fájdalommentes mozgásukért a kenőanyagként funkcionáló ízületi folyadék felel, mely az ízületi tokban termelődik, és nagy szerepe van a porc táplálásában is. Az ízület felépítésében fontos szerepük van az ízületi szalagoknak is, melyek általában két ízesülő csont között találhatók, és az ízület összetartásáért felelnek.
Az ízületek egészségének fenntartására, a panaszok megelőzésére elengedhetetlen a rendszeres testmozgás. Ha esetleg már fájdalom jelentkezik, és kialakultak a különböző reumás tünetek, akkor se maradjunk ágyban vagy fotelben, mert a tétlenség gyakran többet árt, mint használ!
Még súlyosabb állapotok esetén is, amikor valóban célszerű a pihentetés, gyakran javasolják a szakemberek a kíméletes mozgást, mozgatást, mivel – a tanulmányok szerint – az növeli a fájdalomküszöböt. Ráadásul a mozgás által fokozódik a vérkeringés, ami a fájdalomért felelős anyagokat elszállítja, így valójában fájdalomcsökkentő hatású is lehet. A fokozódó vérkeringés emellett elősegíti a sejtek, szövetek megfelelő táplálását, ami szintén segíti a gyorsabb regenerálódást.
Természetesen fájdalom esetén mielőtt nekikezdene az edzésnek, mindenképp konzultáljon szakemberrel! Fontos a megfelelő mozgásforma körültekintő kiválasztása, hiszen adott panaszra egyes gyakorlatok kifejezetten káros, míg mások jótékony hatással lehetnek. Emellett érdemes a mozgástervet személyre szabottan kialakítani, mert jelentős egyéni különbségek is lehetnek az életkor, az általános egészségi állapot, az állóképesség és egyéb adottságok terén. Így az egyik mozgásforma – még azonos panaszok esetén is – az egyik embernek jó, a másikon viszont nem segít.
Mozgásszervi panaszok esetén elengedhetetlen az alapos kivizsgálás, mert még az edzés megkezdése előtt ki kell deríteni a fájdalom okát, s azt – például gyulladás esetén – megfelelő módon kezelni kell. A kezelésre, például a fájdalom enyhítésére, a gyulladás csökkentésére, az ízület regenerálására megfelelő készítmények állnak rendelkezésre.
Ha az orvos is „zöld utat” adott a mozgásra, fokozatosan szoktassa magát hozzá, a fájdalom, a túlterhelés és a sportsérülések elkerülése érdekében. Vegye figyelembe, hogy ilyen állapotban fokozottabb a sérülés veszélye, ezért célszerű lehet (például térdre, bokára) kineziotapaszt, esetleg fáslit tenni, fizikoterápiát is igénybe venni.
A nyári időszak kitűnő lehetőség a szabadtéri sportokra, egyes kutatások szerint – egészségünk megőrzése érdekében – lábainknak jó esetben napi 10 000 lépést kellene megtenniük. Mindez nagy igénybevételt jelent, de az izmok, ízületek rendszeres, fokozatos, rendeltetésszerű használata révén semmiképp nem lehetetlen!
Kezdjük tehát mielőbb a kivizsgálást, a kezelést, az edzést, hogy ne maradjunk le a nyárról, hogy állapotunknak megfelelően kivehessük részünket a nyári sétákban, kirándulásokban!
Dr. Váradi Éva
belgyógyász-reumatológus-fizioterapeuta főorvos
Fájdalomközpont