1. Túl sok mobilozás, számítógép-használat
Megfigyelések szerint az egyre inkább tért hódító „home office” munkavégzéssel még gyakoribbá vált az „SMS-ujjnak” nevezett fájdalmas gyulladás, ami a hüvelykujjat érinti, a túl sokáig tartó természetellenes pozíció miatt. Ráadásul a folytonos telefonhasználat nemcsak az ujjaknak, de a nyaknak és a vállaknak is árthat a hosszan tartó lefelé nézés miatt. Ez a tartás nagy terhet ró az izmokra, így egy idő után garantálható a fájdalom. Hasonló túlterhelést jelent a számítógép-használat is, amihez hozzájárulhatnak az otthoni környezetben – például a konyhaasztalon – nem kialakítható ergonomikus irodai körülmények is.
2. Túlsúly
Könnyű belátni, hogy minél több túlsúlyt cipelünk, az annál nagyobb terhet ró ízületeinkre. Minden plusz kiló tovább nehezíti a térd, a csípő, a lábfejek és a hát munkáját. Ráadásul az elhízás nemcsak a fájdalom, hanem a gyulladások jelentős rizikófaktora is.
3. Dohányzás
Bármilyen nehéz is belátni, a dohányzás önmagában rizikófaktora az ízületi fájdalmaknak. Sőt mivel a nikotin gátolja a csontokat is tápláló véráramlást, a kalcium beépülését és a csontok egészségéhez is szükséges ösztrogénhormon termelődését, jelentősen hozzájárul a csontritkuláshoz is.
4. Túl nehéz táska
Egy alaposan megpakolt női táska vagy az élelmiszerbeszerző körútról hazacipelt nehéz bevásárlószatyor egyaránt komoly terhet jelent a vállnak és a nyaknak, ami már rövid távon is fájdalmat okozhat.
Külön kockázati tényező, ha féloldalas a terhelés, azaz csak az egyik vállunkat húzza a súly, ez túlfeszítheti az izmokat és megbontja a természetes egyensúlyt.
5. Mozgásszegény életmód
Téved, aki azt hiszi, hogy ízületeinek épp a fotelban való üldögéléssel, pihenéssel tesz a legjobbat! Bizonyított tény, hogy a mozgásszegénység, az egész napos ülés vagy épp az ágyon heverészés kifejezetten árt az ízületeknek, a csontoknak és az izmoknak. Nem véletlen, hogy az ülőmunkát végzők rendkívül gyakran fordulnak orvoshoz hát-, váll-, nyak-, csípő- vagy könyökfájdalmakkal.
Fájó testrészünket mégis leginkább pihentetnénk, ám idővel azt tapasztaljuk, hogy az egyre nehezebben mozog. Valójában számtalan ok miatt felléphet ízületi fájdalom, leggyakrabban porckopás, gyulladás, időjárásváltozás vagy egyszerű megerőltetés áll a hátterében. Önmagában a mozgáshiány is kiválthatja ezeket a panaszokat, hiszen jelentősen rontja a keringést – nemcsak az izmokban, hanem az ízületekben is. Ráadásul a mozgáshiány, az inaktív életmód miatt az izmok meggyengülnek, ami nem pusztán rossz testtartást eredményez, de extra terhet is ró az ízületekre, ami még inkább károsítja azokat.
A rendszeres, heti legalább 150 perces kardiomozgás és a legalább heti 2 alkalommal végzett erősítő edzés lehet a mozgás- (és más) szervrendszerek megmentője.
A kardiomozgás ugyanis megerősíti a térd körüli izmokat és fenntartja a flexibilitást, melyet a megfelelő izomerősítő és nyújtógyakorlatok is segítenek. Remek kardioedzést jelenthet például a szobabiciklizés, a lépcsőzés, a step aerobic vagy az egyszerű helyben futás is.
Akkor is erőltessük az edzést, ha már fellépett a fájdalom és kialakultak az ízületi panaszok? Egyes tanulmányok szerint a testmozgás fájdalomcsökkentő hatású is lehet: egyrészt a fokozódó vérkeringés segít elszállítani a fájdalomért felelős anyagokat, másrészt növeli a fájdalomküszöböt.
Ugyancsak elősegíti a sejtek és szövetek megfelelő táplálását, ezzel gyorsítja a javulást, a gyógyulást.
Természetesen, ha valamilyen fájdalommal küzd, az edzésprogram megkezdése előtt mindenképp konzultáljon szakemberrel! Előfordulhat ugyanis, hogy adott mozgásforma – még azonos panaszok esetén is – az egyik embernek jó, a másikon viszont nem segít.
Dr. Selyem Réka
reumatológus szakorvos
FájdalomKözpont
