Prevenció és terápia

A nyári strandolás során elszenvedett felfázások, fertőzések nemcsak a hólyagot, de a vesét is érinthetik. A vesék kiválasztó-képességének csökkenését azonban egyéb tényezők is előidézhetik. A vesebetegség alattomosan terjedő kór: látványos tünete már csak késői fázisban van. A vesék egészségének megőrzése ugyanakkor a hosszú élet záloga is lehet!
A fertőzés általában még gyermekkorban történik, s felnőtt korára a lakosság kb. 30–40%-a már hordozza a herpesz vírus valamely fajtáját, mely végérvényesen befészkeli magát az idegsejtekbe és dúcokba, s onnan – többféle kiváltó ok miatt – igen könnyen és gyorsan aktiválódhat.
A májusi borús, esős időben igazán keveset láttuk a napot, így nyár elején bőrünk és szemünk UV-védelme nem tűnik központi kérdésnek. Bár „leégni” még nem nagyon volt módunk, de szemünket – a márciusi-áprilisi napfényes heteket is beleszámítva – már hónapok óta ostromolja az egyre erősödő UV-sugárzás. Tapasztalhatjuk, hogy még a fátyolfelhőkön átszűrődő napsugarak is hunyorgásra kényszerítenek. Fontos tudnunk, hogy szemünk károsodását leginkább csak megelőzni tudjuk, visszafordítani sokkal kevésbé.
Születésünktől kezdve életünk egyetlen pillanatát sem töltjük steril körülmények között. Szervezetünket, életműködéseinket támogató és veszélyeztető mikroorganizmusok milliói közepette telnek napjaink. Ezek – immunrendszerünk által fenntartott – dinamikus egyensúlya dönt egészségről vagy betegségről.
Ha végignézünk a történelmen, a legtöbb ember úgy halt meg, hogy nem a rák, nem a szívbetegség vagy más civilizációs kór lett a végzetük, hanem valamilyen kisebb-nagyobb sérülés okozta fertőzés. Megmarta őket egy vadállat, menekülés közben felhorzsolta egy szikla, felöklelte egy bika, meglőtték a csatában, munka közben összezúzta a kezüket egy gép még az ipari forradalom idején… Aztán jött egy fertőzés és elvitte őket.
A téli, tél végi időszakban gyakori légúti megbetegedések jellegzetes tünete a köhögés. Ám, ha nem múlik, nem enyhül néhány nap alatt, érdemes utána járnunk, vajon mi állhat a hátterében.
Nemcsak a beteg, hanem a hálótárs számára is zavaró, ha álmából rendszeresen kellemetlen köhögés riasztja fel. Az éjszaka folyamán is jelentkező köhögést komolyan kell venni! Lássuk, mint tehetünk a kezelés érdekében!
Tévhit, hogy a tüdőgyulladás minden esetben egyértelmű, súlyos panaszokkal jelentkezik! Enyhébb, sokszor egyszerű meghűléshez hasonló tünetekkel – rossz közérzettel, hőemelkedéssel, köhögéssel – is jelentkezhet a betegség, melyet a megfelelő kezelés érdekében fontos idejében felismernünk.
Ha valakinek fáj a torka, az első, hogy megnézi a tükörben, látható-e valamilyen elváltozás – például vörösség, duzzanat, esetleg fehér foltok – a torok, a mandulák területén. Ezek a tünetek azonban több betegségre is utalhatnak, kérdés tehát, milyen esetben forduljunk orvoshoz.
A fülfájdalom kiindulópontja gyakran az orrjáratok és a torok duzzanatát okozó nátha, influenza vagy allergia. A végeredmény pedig általában középfülgyulladás, melynek okozója vírus és baktérium is lehet.
A mondás szerint: aki fázik, hamar megfázik – ám,ez koránt sincs így. A lehűlés önmagában nem okoz megfázást, sőt a hideg levegő tréninget jelent az immunrendszer számára. A panaszok kiváltó oka: a fertőzés. Egyre-másra jelennek meg új vírusok, melyek náthát, köhögést okoznak, s mindezt tévesen a hidegre fogjuk.
Télen akár több alkalommal is elkaphatjuk a főként orrfolyással, orrdugulással, rossz közérzettel járó náthát. Jó esetben egy hét alatt különösebb kezelés nélkül is kigyógyulunk belőle, de mit tegyünk, ha mégsem? Vajon mi okozhatja, ha a gyógyulás nagyon elhúzódik?
A nátha tüneteit hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, pedig kezeletlen esetben kellemetlen szövődményekkel járhat. Ezek egyike az erős fejfájással, orrdugulással és köhögéssel jelentkező arcüreggyulladás. Hogyan vehetjük észre, hogy már nem „egyszerű náthával” van dolgunk, s mi a teendő ilyenkor?
A téli betegségek, az influenza és egyéb fertőzések kockázatát többféle, jól ismert módon csökkenthetjük. Nem árt azért némi ismétlés, hiszen a környezetünkben biztosan most is van köhögő ember, tehát vagy ő, vagy mi valamit mégis elmulasztottunk.
Az elhúzódó köhögéssel járó hörghurut megfázás vagy influenza szövődményeként is jelentkezhet. Ha a betegség tünetei évente visszatérően, átlagosan három hónapon át jelentkeznek, a tüneti kezelés mellett javasolt a háttérben álló okokat is felderíteni.
A bölcsődébe, óvodába járó gyerekek között nem ritka, hogy akár több héten át is köhögnek. Az elhúzódó köhögés lehet egy légúti betegség következménye, ám komolyabb problémákra is utalhat, ezért fontos mielőbb tisztázni a tényleges kiváltó okot.
Ősszel a bölcsőde-, óvoda- és iskolakezdés időszaka kifejezetten igénybe veszi a gyerekek immunrendszerét. Ilyenkor jellemzően megduplázódik a beteg gyermekek száma az orvosi rendelőkben. Megfelelő vitamin- és tápanyagbevitellel sokat tehetünk az ún. közösségi betegségek megelőzéséért, sőt a gyermekkori táplálkozás minősége a felnőttkori egészségre is jelentős hatással van.
Vizsgálatok szerint az élet korai szakaszában kialakult vashiány komoly következményekkel járhat, a gyerekeknek később számolási és írási nehézségei, figyelemzavar és beilleszkedési problémáik voltak. Milyen tünetekből ismerhetjük fel, hogyan előzhetjük meg a vashiány kialakulását?
A kellemes szeptemberi nyárutót követően, amint hűvösebbre és csapadékosabbra fordul az idő, egyre gyakoribbá válnak a hurutos, náthás megbetegedések. A nátha annyira hétköznapi jelenség, hogy már nem is törődünk vele, pedig ha elhanyagoljuk, komoly szövődmények forrásává válhat.
A köztudatban a köhögést egy olyan betegségnek tartják, melyet bármi módon, de azonnal meg kell szüntetni. A köhögés annyiban hasznos, hogy elősegíti a légutak öntisztulását, ráadásul önmagában nem is betegség, hanem inkább tünet, melyet érdemes komolyan venni, és a kiváltó okait felfedezni és kezelni.
Tévhit, hogy megfázni csak hideg időben lehet! Íme az 5 leggyakoribb példa a melegben jelentkező megfázásos tünetek okaira.
A meleg hónapok során sokan az éjszakát nyitott ablakok mellett vészelik át. A légmozgás miatt talán jobban is alszanak, ám reggelre könnyen a huzat kellemetlen mellékhatásaival ébredhetnek: fájó fül és torok, kivörösödött szem, náthás tünetek jelentkezhetnek. Az, hogy ki mennyire érzékeny a huzatra, lehet alkati kérdés, de a visszatérő panaszokat okozhatják más, fel nem ismert betegségek is.
Épp most járunk a parlagfű allergiás időszak közepén, ami sokak számára okoz kellemetlen tüneteket, így nem is gondolunk rá, hogy a tartós orrdugulás hátterében más okok is állhatnak. Nem csoda tehát, ha a megfázás, nátha tünetei – megfelelő kezelés hiányában –nem múlnak el a parlagfű pollenszórásának végével.
A tavaszi változékony időjárás miatt könnyebben megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok azonban összetéveszthetők a pollenszezonban gyakori allergiás tünetekkel. A rendkívül hideg március után a felmelegedés jó hír a tavaszt váróknak, ám az allergiások öröme nem felhőtlen, ők ugyanis hirtelen erős tünetekre számíthatnak.
A hosszú hideg tél vitaminraktárainkat, míg a tél végi influenza energiatartalékainkat merítette ki alaposan. Nem csoda, hogy erőtlenek, fáradtak, sápadtak vagyunk. Ránk fér tehát egy alapos roborálás, hogy mielőbb visszanyerjük vitalitásunkat.
A köznyelvben „felfázásként” emlegetett rendkívül kellemetlen tünetegyüttes sokaknál visszatérő probléma. A megelőzés érdekében tekintsük át, hogy a hidegen túl valójában mi minden okozhatja, és milyen lehetőségeink vannak a kezelésre.
A köhögés – amennyiben „produktív” – elősegíti a légutak öntisztulását. A száraz, kínzó, szűnni nem akaró köhögés azonban nem szolgálja e célt. A köhögés – mint tünet – megszüntetéséhez fontos tisztáznunk a kiváltó okokat a megfelelő kezelés érdekében.
Amennyiben a vírusoknak sikerül megtelepedniük a hörgők nyálkahártyáján, hamar kialakul a nyálkahártya lokális gyulladása: megduzzad, sárgás-zöldes, nyúlós váladékot termel, mely összeragasztja a csillószőröket, akár hörgőgörcsöt, légszomjat is okozhat.
A hideg időben gyakran köhögünk, krákogunk, van, hogy rekedt a hangunk, megszólalás előtt köszörülni kell a torkunkat, másoknak a környezetet zavaró szokásává válik a krákogás, s van, aki szeretné, de nem tudja abbahagyni – ilyenkor már máshol kell keresnünk a kiváltó okokat.
Az ausztrál és amerikai bemutató után hazánkban is láthatta a közönség a Just One Drop (Csak egy csepp) című dokumentumfilmet, amelyet 8 éven át a világ számos országában forgattak orvosokkal, történészekkel, tudósokkal, homeopatákkal és páciensekkel. „Azért készítettem ezt a filmet, hogy párbeszédet kezdeményezzek a homeopátiáról. Ez a film jóval többről szól, mint a homeopátia: a választás szabadságáról az egészségügyben.” – nyilatkozta Laurel Chiten, a film rendezője.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!