Prevenció és terápia

Koronavírus-fertőzést követően a tünetmentes vagy enyhe tünetekkel rendelkező egyének is gyakran számolnak be hirtelen kialakuló ízérzés- és szaglásvesztésről. Ez a fertőzés lezajlását követően legtöbbször két hét alatt megszűnik, de hosszabb ideig, akár hetekig is tarthat, sőt az esetek egy részében megmaradhat.

A COVID-19-fertőzésen átesett személyek közel fele számolt be arról, hogy a betegség alatt rosszabbodott a korábban is meglévő fülcsengése. Szakemberek szerint a kedvezőtlen hatás nemcsak a vírusfertőzés, hanem a járvány miatt gyökeresen megváltozott életmód következménye is lehet.

Sok kutatás hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a SARS-CoV-2 fertőzöttekben gasztrointesztinális tünetek is megjelennek, a betegség súlyosabb lefolyására számíthatunk. Ugyanakkor a tünetmentes fertőzötteknél is lehet aktív fertőzés a bélben – székletük még a gyógyulás, s a negatív teszt után is fertőzőképes maradhat.

Köhögés, tüsszögés, nátha, láz… – egy évvel ezelőtt ezek még teljesen ártalmatlan tünetnek számítottak, ám most, a pandémia idején komoly pánikra ad okot, ha valamelyiket magunkon vagy környezetünkben valakin észleljük. Nem árt tudnunk, hogyan különböztethetjük meg az egyes betegségeket és melyik esetén mit tegyünk.

A koronavírus kapcsán számos kérdés merül fel a krónikus betegséggel, immunhiánnyal vagy autoimmun betegséggel élők részéről, melyeket érdemes tisztáznunk.

A közelmúltban megnövekedett az érdeklődés az olyan, könnyen beszerezhető hatóanyagok iránt, melyeket a szakértők hatékonynak találtak a COVID-19 fertőzéssel szembeni védekezés szempontjából. Az ősz folyamán slágertémának számító, könnyedén hozzáférhető D-vitamin térhódítása után újabb, eddig teljesen más arcáról ismert hatóanyagról tudtunk meg olyan érdekességeket, amelyek egészségünk javára válhatnak.

Védekezőrendszerünk folyamatos terhelésnek van kitéve, testünk folyton küzd a káros környezeti hatások ellen, különösen most, a hűvös tél végi időben, az egészségünket fenyegető vírusfertőzések közepette. Ez kimerítheti immunrendszerünket, és megjelennek az alacsony életerő, az „ódzsasz” szimptómái.

A gyermekek jelentős része rendszeresen jár közösségbe, ráadásul a fertőzések könnyebben terjednek közöttük, mint a felnőtt lakosság körében. Milyen tüneteket figyeljünk esetükben? Miben tér el a COVID-19-fertőzés lezajlása a felnőttek és a gyerekek esetében?

A köztudatban elterjedt vélemény szerint a koronavírus gyerekeknél teljesen ártalmatlan, ám ez nem minden esetben igaz!

Vajon miért van az, hogy egyesek az őszi-téli hűvös időben egyik fertőzésből a másikba esnek, míg mások a járvány, a frontok, a hideg, eső és köd dacára is egészségesek? Azért mert egyeseknek túl gyenge, másoknak viszont stabil és erős az immunrendszerük – ettől függően betegeskednek vagy makkegészségesek. Ne bízzuk a véletlenre! Mi magunk is sokat tehetünk ellenálló képességünk támogatásáért!

Ha arra kérnénk a kedves olvasót, gondoljon egy vitaminra, vajon melyiket választaná? A többség vélhetően azonnal a C-vitaminra asszociálna, ami érthető, hiszen az aszkorbinsav valóban nélkülözhetetlen, emellett természetes forrásból is viszonylag könnyen hozzáférhető anyag. Mondhatni: a C-vitamin alapvitamin, melynek minden háztartás polcán ott a helye! Eszünkbe jut esetleg egy másik vitamin is a hűvös, borongós időben?

Az eddigi adatok alapján a koronavírus-fertőzés elsősorban az idősebb, krónikus betegségben szenvedők esetében jelent fokozott veszélyt. Szülőként mégis aggódunk, hiszen a gyerekközösségekben gyorsan terjednek a fertőzések.

Az idei évet sok szempontból átírta a koronavírus-járvány, de az allergének nem várnak, nem kerülnek el bennünket idén sem! Változik-e az allergiák kezelése a vírushelyzetre tekintettel?

A WHO összegyűjtötte az utóbbi hónapok során a koronavírussal kapcsolatban kialakult leggyakoribb tévhiteket. Az egyik tévedésnek már több száz halálos áldozata volt, pedig csak a „néphagyományt” követve igyekeztek védekezni a fertőzés ellen.

A jelenlegi helyzet még a viszonylag higgadt embereket is szorongással töltheti el, a napközbeni feszültségtől emelkedhet a vérnyomás, sokan panaszolják, hogy éjszaka is erős szívdobogásra ébrednek.

A koronavírus szempontjából a krónikus betegek és az idősek mellett a dohányosok is fokozott veszélyben vannak. Ha eddig nem tettük, most igazán érdemes rászánni magunkat a leszokásra, melynek jótékony hatásai már 2-3 nap után érezhetően javítják a légzési funkciót, a tüdő működését.

A fogantatás pillanatától kezdve számos változás megy végbe a szervezetben, melyek gyakran bőrproblémákat is eredményeznek. A hormonális hatásra végbemenő kötőszöveti változások egyike a striák megjelenése, amit könnyebb megelőzni, mint kezelni.

Sok esetben az alsó végtagi visszeres tágulatok a terhesség során alakulnak ki. Jó hír, hogy ezek egy része szülést követően elmúlik.

A nők hormonháztartása a pubertástól a menstruációs ciklusokon és a terhességen át egészen a menopauzáig folyton változik. Kutatók komoly összefüggést találtak e változások és az ínygyulladás között, így a hölgyek jobban teszik, ha folyton készenlétben tartják a fogkefét, fogkrémet.

A várandósság vége felé gyakori, hogy a kismamánál vashiány, vérszegénység alakul ki, ami enyhébb esetben a fáradékonyságon, gyakoribb fejfájáson kívül más problémát nem okoz. Ám ha már a terhesség kezdete óta fennáll, akkor feltétlenül kezelni kell, ugyanis – friss tanulmányok szerint – a koraterhességi vashiányos vérszegénység összefüggésbe hozható a gyermek későbbi figyelemzavarával, hiperaktivitásával, sőt, autizmusával is!

Felmérések szerint a magyarok még mindig nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő vitaminpótlásra! A hiány már gyermekkorban riasztó méreteket ölt, és hozzájárul számos felnőttkori népbetegség, például az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához is.

Ebben az időszakban sokan szenvednek köhögéstől, torokfájástól, tüsszögéstől vagy épp láztól. A tünetek hátterében több betegség is állhat, ezek jellegzetes tüneteit és a köztük lévő különbségeket gyűjtöttük össze.

A tél végi hideg időben nemcsak a megfázás és az influenza kockázata nő meg, de a felfázásé is, de hogyan is függ össze a hideg és a felfázás?

A hideg tél során meggyöngült immunrendszer és az aktív kórokozók találkozásakor gyakran egyértelmű, melyik lesz a győztes. Ilyenkor érdemes az indokolt orvosi vizsgálatok mellett segítségül hívnunk a természetes gyógymódokat is.

A téli nedves, hideg időszakban újra gyakoribbá válnak a meghűléses betegségek, melyeket szeretnénk megúszni, ám gyakran épp apróságokkal, mindennapi szokásainkkal ártunk a legtöbbet. Mit tegyünk, és mit ne, hogy könnyebben átvészeljük a náthás, influenzás időszakot?

A felső légúti fertőzések és az influenza menetrend szerint aratnak a téli hónapokban – a gazdaságnak több tízmilliárdos kárt, a betegeknek pedig szenvedést és gyakran komoly szövődményeket okozva. A védekezést illetően még napjainkban is számos téves nézet van a köztudatban.

A köztudatban a köhögést egy olyan betegségnek tartják, melyet bármi módon, de azonnal meg kell szüntetni. A köhögés annyiban hasznos, hogy elősegíti a légutak öntisztulását, ráadásul önmagában nem is betegség, hanem inkább tünet, melyet érdemes komolyan venni, és a kiváltó okait felfedezni és kezelni.

Télen sokan tapasztalhatják, hogy a légúti fertőzés vagy influenza szövődményeként nehezen múló, elhúzódó köhögés, hörghurut alakul ki. Ha a betegség tünetei évente visszatérően, átlagosan három hónapon át jelentkeznek, a tüneti kezelés mellett javasolt a háttérben álló okokat is felderíteni.